Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-03 / 44. szám

1910. november 3. magyar PAIZS 5 eláll a szavazástól, ugyanezen közlemény szerint a városi képviselőknek emez egyértelmű határozatát tudomásul adták a főszolgabírónak. Alulírottak, mint az alsólendvai községi képviselők tagjai kijelentjük, hogy az emiitett bizalmas értekezlet, mely egyébiránt nem közvetlenül a választás előtt, hanem már több nappal előbb volt megtartva, csak azt határozta, hogy Grassanovics Ottót támogatja és a főszolgabírót nevezettnek jelölésére egyik tagja által felkéreti, ami meg is történt. Nem hozott azonban az értekezlet olyan határozatot és nem is tett olyan nyilatkozatot, hogy Grassanovics mellőzése esetén a szavazástól el áll és ilyesmit nem is hozott tudomására főszolgabírónak. Kijelentjük továbbá azt is, hogy a választógyűlést megelőzőleg maga a főszolgabíró tartott bizalmas megbeszélgetést a testület egybegyűlt tagjaival, mely alkalommal kimerítően ismertette a pályázat eredményét és a pályázókról tudomására jutott adatokat és megkérdezte a tagokat, hogy kiket óhajtanak a főjegyzői állásra kijelöltetni ? de a testület tagjai ezúttal sem tettek más nyilatkozatot, mint azt, hogy Grassanovics jelölését óhajtják, ezt pedig a főszolgabíró általános megelégedésre teljesítette is. Alsólendván, 1910. évi október 31-én. Toma János s. k. községbiró, Küronya Józseí s. k., Matyasovszky Vincze s. k., Dr. Wollák Adolf s. k., Kiss Dénes s. K., Mády Pál s. k., Pollák Emil s. k.. Dr. Brünner József s. k., Gazdag János s. k„ Gerencsér József s. k., Koutnvek Ferencz s. k.

; Dr. Fiikor Márton s. k., FuiS Nándor s. k., Gállits Tamás s. k., Tomplak János s. k., Hegedits Lajos s. k., Hajós Mihály s. k., Dr. Józsa Fábián s. k., Eörsi Gyula s. k , Rafensperger József s. k., Faragó István s. l\ Fegyeliri eljárás megszüntetése egy függetlenségi bíró elien. Alsólendváról jelentik a Pol. Hir.-nak : Biró Lajos, alsólendvai járásbiró és több birótársa ellen még a választási küldelem alatt fegyelmi feljelentést tettek, mert a függetlenségi és 48-as párt jelöltjének programmbeszédénél és az azt követő banketten jelen voltak. A fegyelmi feljelentés tárgyában a győri kir. Ítélőtábla ugy határozott, hogy fegyelmi eljárás megindításának helyét nem látja, azért a feljelentést elutasítja. A győri it főtáblának e határozatát a kir. Kúria helybenhagyta. A csáktornyai polg. leányiskolával kapcsolatos internátust az állami polg. iskola mellett épülő Mezei-téle ház emeletén helyezik el. Az erre vonatkozó bérletet, 15 évre, a miniszter jóváhagyta s az évi 3000 K bérösszeget folyósította. Az internátus az uj helyiségbe tavasszal költözködik be. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Auerbach István zalaszentgróti állami iskolai tanítót a í ibaöri állami iskolába helyezte át s helyére Bóua Béla tekenyei róiü. kath. tanítót nevezte ki. A íégradi anyakönyi kerületbe kinevezte az alispán Seregélyes Kálmánt anyakönyvvezető helyettesnek, a za asárszegi kerületbe pedig Takács Bélát. Uj megyebizottsági tagok. Folyt. A szentgyörgyvölgyi választó kerületben szokatlan erős küzdelemmel zajlott le a választás. 4 jelölt is volt, kik közül Buchberger József miniszteri főmérnök és Dr. Hajós Kálmán orsz. képv. kerültek ki győztesen. — Zalaapátiban: Brichta Antal tanitó, Nóvák Károiy körjegyző, Molnár József földműves. — Stridóvdr on: tíelecz Edét s Terbócz Istvánt ; Muraszerdahelyen Dobsa Kálmánt, Kollaribs Imrét és Farkas Lajost; Bottornyán: Brenner Mihályt, Dr. Huszár Pált és Bupics Vinczét választották meg törvényhat. biz. tagoknak. — Falinban: megyebizottsági tagok lettek Bedő József, Viosz Fereucz, Bemete Géza és Csinát János. — Pacsán: ifj. Thassy Imrét, ifj. Nyáry Kálmánt és Umszuncz Lajost választották meg. Távoliaic. A magyar ipar elensögei. Kik azok? Hát a bécsiek bizonyosan nem is barátjai. De rajtok kivül ellenségei még a magyar delegátusok közül is némelyik. Ilyen például Heltai Ferencz ur és Rakovszky István, aki szintén ur. Mert ezek bizonyosan urak — Magyarországban. De csak Magyarországon, Bécsben már alázatos szolgák. Méltán irja a czikket ezek ellen a Honi Ipar. Heltai Ferencz ur a delegáczióban pártfogásába véve a hadsereget haraggal fordul a magyar iparosok ellen, mert ezeknek a kartelje megdrágítja a hadsereg beszerzéseit. Rakovszky István ur ugyancsak ápolásába veszi a hadsereget s azt a tanácsot adja neki, hogy csak akkor ren. deljen magyar ipart, ha ez kiállja versenyt, t. i. hogyha elég jó, s másodszor, ha nem drága! Hm! hm! hm! Teringettét! —Hát hiszen általába mindenki meg szokta nézni, mit vesz. — Talán felesleges is volt ez a tanács. De nem felesleges ám. Mert ez a szónoklat azt teszi, hogy a mayyar ipar nem ér egy hajító fát, ne vegyen tehát innen a hadsereg semmit. Ezek aztán magyar emberek ! Állami facsemeték adományozása Az állam által fentartott erdei facsemete-kertekből az 1911. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szükséges csemetekészleteket a kopár és vízmosásos területek beerdősitésére az 1897. évi XXXI. törvényczikk 117. § ának b) pontja értelmében ingyen vagyis a termelési költségek elengedésével bocsátják a birtokosok rendelkezésére. Az esetleg még fennmaradó készletből másféle erdősítések czéljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére) is adnak csemetéket. Ezeknél azonban az átlagos termelési költségeket és a szá'litási költségeket a folyamodó birtokos viseli. Kisbirtokosoknak kivételes esetekben kedvezést nyújtanak a költségek viselése tekintetében is. Azok a birtokosok, kik a csemetékben részesülni kivannak, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1910. évi november 15-ig terjesszék be közvetlenül az illetékes erdöfelügyelőségnek. A folyamodványokban a birtokosoknak határozottan meg keli jelölniök a beerdősitendö terület helyét (község, dülő), minőségét (kopár, vízmosás, futóhomok, vagy vágás), kiterjedését, továbbá a szükséges csemeték faját, korát és mennyiségét az ültetési idejét. Kik a kért s kiutalványozott csemetéket annak idején ok nélkül visszautasítják, a jövőre az állami csemetékben való részeltetés kedvezésétől elesnek. Gyümölcsfák adományozását az ültetés Helyéhez legközelebb fekvő állami gyümölcsfaiskola vezetőségétől kell kérni. A csemeték szétküldését tavasszal, márczius második felében ősszel pedig október második felében kezdik meg. Tandijkárpótló államsegély. Az 1908. évi XLVI-ik tcz. 8. § ának rendelkezése értelmében, a népoktatás ingyenessége ez évi szeptember 1-ével a községi és felekezeti iskoláknál is életbe lépett. Az iskola fentartási (dologi) szükségletei fedezésére fordított tandijaknak és teivételi dijaknak államsegély utján való kárpótlása elrendeltetvén, ezen államsegély kérvényeknek helyes megszerkesztése és felszerelése érdekében Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi igazgató-tanitó sÁllamsegély Kérvény Melléklet« czim alatt egy, minden irányban teljes tájékozást nyújtó utmutatót és mellékleti űrlapokat szerkesztett és adott ki, melyet 2 K előleges beküldése ellenében portómentesen küld meg. Ezen munkát a 4-ik kiadásban most megjelent, »Tananyagbeosztási nyomtatvány« füzeteivel együtt az érdekelt tanítók és iskolaszékek meleg figyelmébe ajánljuk. Jótékonyság Ügyében Dayka Balázs a vígszínház tagja arról értesít, hogy ha vidéki egyesületeinknek valamely jótékonyczélu mulatságnál szükségük volna művészi előadásra, ö felkéri a vállalkozó tóvárosi művészeket, erre a czélra, akik meghatározott dijat nem kérnek, csupán a tiszta jövedelemnek egy bizonyos százalékát. Dayka lakása: Andrássy-ut 84. Naqy halottak emléke, A függetlenségi pártbeliek kivonultak a kerepesi temetőbe s Irányi Dániel sírjánál Gróf Batthyány Pál zalaegerszegi képviselő, Kossuth Lajos sírjánál pedig Sü'negi Vilmos csiki képviselő tartottak emlékbeszédet. Magyar tanügy. Az 1908. év végén történt összeírás szeriut Magyarországban 427000 gyermek nem járt iskolába, (Választani azért választhatni fognak, ha a pálinkát szeretik.) Népesedés. 1909-ben mintegy 130 ezer ember vándorolt ki Magyarországból Amerikába. De bejött 16 ezer ember Galicziából. Gyászjelentés. A szanatórium egyesület halottak napjára a következő gyászjelentést adta ki: Pusztulunk, veszünk ' Halottak napján visszanézve az emuit év távlatába, megdöbbenünk attól az árnyseregtói, amely hosszú, végtelen rajvonalban tűnt el az enyészet siri éjielében . . . hetvenezer tüdővészes magyart temettünk el az elmúlt esztendőben. A tüdővész pusztító szellemének kaszája végigsuhogod a magyar föld felett és rémes rendet vágott közöttünk. Halottak szomorú napján hetvenezer olyan testvérünket siratjuk, akiknek nagyrészét megmenthettük volna az életnek, megtarthattuk volna magunknak és sokezer árnyarcz most nem nézne reánk szemrehányóan az élet túlsó partjáról. Már nyujtanók utánuk a kezünket, de mindennek vége. Befejeztetett . . . Azonban itt vannak az élők, az élve haldoklók, akik szintén belekerülnek a halál fekete könyvébe, ha idejekorán nem segítünk rajtuk. Bagadjuk meg hát lázas, segítségért nyújtott kezüket. A nemzetnek, a hazának, a társadalomnak, a családnak van szüksége rájuk. Halottak napján föllobognak a szeretet kis mécslángjai és kivirulnak az emlékezés virágszálai a sírokon. Gyújtson minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet, kössön a koszorújába egy szál virággal kevesebbet és ennek az ellobogó lángocskának, ennek az elhervadó virágszálnak értékét ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek. Bánatos temetojárók! Fájdalomban közös testvérek! Ne dobjátok el az idecsatolt befizetőlapot. Az élet könyvének egy kis lapja ez. Egy-egy név van ráirva láthatatlanul. Ki tudja melyik szivünkhöz nőtt embertársunknak neve, amely né'iaivá válik, ha nem segítünk rajta idejekorán. Csak egy mécsest! Csak egy virágszálat! József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület (Budapest, VII., Akáczfa-utcza 30.) Irodalom. Művészet. Sági János könyve. Külsőre nézve is csinos könyvet kaptunk, melynek Keszthely a czime. A Mórra áthelyezett telekkönyvvezetönek, Sági Jánosnak a tizennegyedik könyve ez. Szép balatoni képek vannak benne a kereskedelmi és sportbéli hajózásokról, csónakázásokról, képek a nevezetesebb épületekről, gyárakról, fürdőtelepekröl, szobrokról, képekről, emlékekről. Keszthelynek, Hévíznek s a Balatonnak részletes leírásain kivül fölemlíti a könyv azokat a szomszéd területeket is, a hová kirándulások tehetők Keszthelyről. A könyvet a Mérei Ignácz nyomdája állította ki igen ízlésesen. Ára 70 fillér. Földmivelés Állattenyésztés. 8®* Akié a föld, azé az országi A Nyugatmagyarországi földmivelők gazdasági egyesülete október 25-én tartotta Laehne Hugó igazgató elnök volt orszgy. képviselő elnökletével ez évi harmadjk igazgatósági gyűlését Sopronban. Sajnálattal veszi tudomásul az igazgatóság Pirkner János miniszteri tanácsosnak az állattenyésztési főosztály főnökének távozását és utódját Sierbán János miniszteri tanácsost sürgönyileg üdvözli. Az elnöki jelentésben Laehne Hugó igazgatóelnök beszámol az egyesület legutóbbi munkásságáról. Az egyesület ez évben a földmivelésügyi miniszter támogatásával a sopronmegyei Répczekéthely, Fertőmegyes, a vasmegyei Nagycsömöte és Pusztaszentmihály valamint a győrmegyei Györszentmártonban rendezett szarvasmarha díjazásokat. A díjazásokra mintegy 360 drb tenyészállat hajtatott tel és 1530 korona pénzdíj és 17 díszoklevél osztatott ki. Ujabban szintén a földmivelésügyi miniszter támogatásával 51 darab tenyészsertés osztatott ki a kisgazdáknak; összevásárolt és a kisgazdáknak elosztott az egyesület eddig Győr, Moson, Sopron és Vasmegyékbea összesen 27 gazdak >rben 481 drb angol tenyész sertést 29978 korona összértékben. A közgyűléssel kapcsolatos tárgysorsjátékon a kisgazdák körében 201 nyeremény úgymint tenyészállatok, gépek stb. sorsoltatott ki 1825 korona értékben. A legutóbbi igazgatósági gyűlés óta 68 tag lépett be és igy a tagok jelenlegi száma 6439. A fóllmivelésügyi miniszter telhivására a mezőgazdasági termények stb. hamisításának tilalmazásáról szóló törvények revíziójára vonatkozó javaslatok mogtételével az elnökség megbizatik. Az egyesület megüresedett segédtitkán állására Magyary — Kossá Márton okleveles gazda választatott meg. Az egyesület a tél lolyamán népies gazdasági előadásokat fa és nádfonási náziipari tanfolyamokat fog tartani. Az egyesület által létesítendő áruszovetkezet ügyében szövetkezeti gyűlést hív össze. Eelir az egyesület a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az állattenyésztés fejlesztése és fellendítésére az állami neveié telepek min ájára borjunevelő telepek létesíttessenek, hol a tenyészállatok felneveibetök és köztenyésztésre kiadhatók lennének. Állattenyésztési szövetkezetet létesít a soproumegyei Fertőendréd