Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-25 / 34. szám

XI. év, Zalaegsrwfl, 1910

. augusztus 25, 34, szám XHfflittto át: Sgy évre 4 kor 04 f Fél évra 2 kor 04 f Nagytúra 1 kor 04 f igjci szán 8 fillér. Se erlceeeti Z. Hor-srátti Lajos "k-atársali: • { Hrdetéssk dija, megegyezés szériát. Nyiltt'r íora 1 kor Szerkesztőség é» kiadóvat*i : Kossuth-ntcit 43 IjE Q-"2"E!Xj FBEHNC2 B O R B É L "2" GYÖRQ 2" laptulaidonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Az Egyke. Kötetet, vagy helyesebben köteteket tenne ki az a sok, temérdek sok ujságczikk, vagy egyéb hirlapi közlemény, ha összegyűjtésére valaki vállalkoznék, amelyek az egyke, vagyis az egygyermek-rendszer ellen Íródtak szerte az országban. Természetes, hogy valamennyi czikk iránya egy közös végső czél felé mozog: a kérdés okának, esetleg okainak föltárása és esetleges orvosolhatása felé. A legtöbbje közölök vajmi kevés ujat mond. Letárgyalja e fontos kérdést anélkül, hogy a gyógyitóeszközéről csak egy kis sejtéssel is birna az illető szerző; anélkül, hogy legalább csak lelkiismeretesen tárgyalná meg e sok hozzászólást igénylő bajt. A legtöbb czikkben arról van szó, mmtba az egygyermekrendszernek nem is volna olyan igen-i^en nagy jelentősége, mint sokan hiszik s azért a természetre bizza, hogy annak ősereje majd csak meggyógyítja a bajt, mert szerintünk más nem is hivatott a gyógykezelésre, mivelhogy ember nem tudja helyesen és a mi a fő: hatásosan megorvosolni. Én azonban tagadom m ndakét állítást akárki légyen is, aki ezeket állitja, de különösen az utóbbi ellen emelem föl tiltakozó szavamat! Nem igaz az, mintha az egyke ellen nem lehetne emberi, tehát társadalmi uton védekezni. Nem igaz az, hogy az egygyermekrendszert nem lehetne hatásosan orvosolni. Lehet; nagyon is lehet. Sőt többet mondok: végkép kipusztítani is ,'ehet. Csak egy kell hozzá; de ez az egy erős legyen, kemény és kitartó: akarat. Olyan akarat, mely megtörjön mindenféle ellenkezésen, ellenvetésen és tiltakozáson. Elvégre is ilyen helyen mikor nem csak egy járás, egy megye, vagy vidék, de az egész ország lakósságának létkérdéséről van szó, akkor nem lehet kicsinyeskedni, hanem bátran és erősen kell kézbevenni azt a gyeplőt, amely a kellemetlen helyzetből kivezessen. A bajból kigázolni természetesen nehéz, igen nehéz lesz. Ez azonban nem baj, hisz tudni kell, hogy minden nagy bajnak keserű, nagyon rossz szokott lenni az orvossága. Az egyke pedig nagy baj. Rosszabb a kivándorlásnál. rosszabb a tömeggyilkoló kór nál: a háborúnál. Mert ez nem a népnek ocsuját irtja ki, de a hasznavehetőbb részét, a középbi-tokQS-osztályt, mely már a jómód egyik felső fokán áll. Vannak, akik az egyke okául azt akarják feltüntetni, mintha azért, de pusztán csak azért keletkezett volna, mivel a napszám nevetségesen kevés, s az azzal foglalkozóknak megélni belőle a lehetetlenséggel határos. Hát ez nem áll. Mert tudni kell, hogy az egygyermekrendszer épen azokban a községekben divik, amelyekben kizárólag fél, vagy negyedtelkes gazdák laknak túlnyomó számmal, mig azokban a községek bt n, ahol a napszámos elem dominál, ugyszólva, sőt a legtöbb esetben, nem észlelhető az egyke. Igy állván a dolog, önkéntelenül is előtérbe tolul a kérdés: mi az oka tehát a nemzetpusztitó kórnak, ha sem a gyenge napszám, sem a b'rtoknélküliség nem szerepelhet ok gyanánt'' Megmondom én. Nem lehet, sőt nem is szabad mást elfogadni e kérdésben ok gyanánt, mint azt, hogy a telkes-gazda birtokának egészben való megtartására törekedvén, más módot erre nem tud, mint hogy fgjnél több gyermek születését lehetetlenné teszi. Nem azért teszi ő ezt, mivel a születendő egyen fölüli többi gyermektől a birtokot sajnálná, hanem mert bölcsen előrelátó a gazda, vagyis nem akarja azt, hogy mivel a negyedtelekből 2—3 gyermek kezén bizony nem lenne semmi, napszámmunkából tartsák fönn magukat közvetlen utódai. Ok gyanánt egyedül ezt lehet és kell csak elfogadnunk, s ha mé^ egynéhány jelentéktelenebbet hozzáveszünk, akkor tulajdonképen meg is találtuk az egygyermekrendszer valódi okait. Ilyen jelentéktelen ok lehet az i«, hogy az egyke nem lesz katona, legfeljebb póttartalékos, meg aztán gazdag ember marad, mert birtokához, ha lehet szerezhet is. De ok még a nők nagyfokú, szinte túlzásba vitt fényűzése, meg hiúsága is. Már most megtalálván az okokat, keresnünk kel) alkalmas és elfogadható orvoslási módokat. Ezek többfélék. Legelsőnek szerepelhetne talán az, amelylyel a nagymértékű kivándorlást is meglehetne orvosolni: a földszerzés megkönnyebbítése s lehetővé tétele. Van még ezeken kivül más, több figyelemreméltó és megszívlelendő orvosság is. Nevezetesen az egykések megadóztatása ameiy adó a több gyermekesek között tüstént szétosztandó lenne; katonai kedvezmények megvonása ; gyermek elhajtási eseteknek a lehető legszigorúbb megbüntetése; ezzel kapcsolatban az úgynevezett javas- és kuruzslóasszonyok szigorú ellenőrzése; községi és állami adók mérséklése, esetleg elengedése : állami munkálatoknál állások nyújtása stb. Természetes, hogy mindezeket rem kellene egyszerre alkalmazni, de okr.san és megfontoltan ki lehetne találni közülök a legjobbat, de legradikálisabbat, amely — ha nem is rögtön, mint szeretnőnk — lassan lassan kiölné a nép szivéből e rut, nemzetölő bűnre vivő hajiamot. De, mint sokan mondják és orvosságként ajánlják, korántsem bizonyulna jónak az a módszer, amely népies fölvilágosító előadások tartásával, vagy vallási áhítat által való hatással akarná a népet eltántorítani ezen átkos betegségtől, mert ennek czélszerütlenségét és hiábavalóságát a másik nemzetpusztitó nyavalyánál: a kivándorlásnál is láthattuk és tapasztaltuk s hogy nem vált be annak csak az volt az oka, hogy nem ért semmit! Nem előadásokkal, nem is egyházi szónoklatokkal lehet hatni a népre és megmenteni azt a hazának és a társadalomnak, de gyagorlatilag -: tettekkel, gazdasági téren élvezhető előnyökkel. Csak parczelláztassa egy-két latifundiumos, hitbizományos földesúr a birtokát, vagy annak egy részét: a hatás azonnal jelentkezni fog! Igy lehet valamit elérni, megcselekedni, de nem előadásokkal, üres frázisokkal! . . . H. R. Részegeskedés, iszákosság. Hivatalos kimutatás szerint: Magyarországban megisznak 248 millió liter bort, 45 millió liter sört, és 219 millió liter pálinkafélét. Tehát összesen 512 millió liter szeszes italt. Ha már most egy liter bort átlag csak egy koronába számítunk, ez 248 millió korona. A sör litere átlag ha csak 40 fillér, ez 18 millió korona. A pálinkaféléknek literét is ha csak két koronába számítjuk, ez is 438 millió korona. Ezt a rengeteg pénzt — vagyis 704 millió koronát — akár csak a sárba dobnók. Mert a szeszes ital — akár bor,-akár sör, akár pálinka — testünknek is, lelkünknek is nem táplálására van, hanem határozottan kárára. Tudós emberek kimutatták, bebizonyították, hogy a szeszes ital folytonos élvezete sem nem táplál, sem nem gyógyít, hanem sorvaszt és beteggé teszi a testet, lelket. Nem marad épen az egészségben a testi szervezetnek legkisebb porczikája sem. Az iszákos embert különféle betegségek támadják meg, milyenek : a gyomorbetegség, bélbetegség, májelzsirosodás, vérerek tágulása, az ágybéli vérerecskék elmeszesedése, szivelzsirosodás, színvakság, gyengeelméjűség, reszkető őrjöngés. Az izomzat elpetyhül, a zsírlerakódás miatt kevésbé munkabíró. Vérkeringési zavarok mutatkoznak s a vér is elvizesedik. Zavaros elmebeli állapot, nagy izgalom, nyugtalanság, álmatlanság, kábultság, remegés, látási és hallási káprázatok, lelkiszorongás és többször öngyilkosság a részegeskedés következménye. Ha az iszákosság régibb keletű már, az ilyen ember fölötte ingerlékeny, könnyen haragra lobban; a becsületre nem ad semmit, munkaképessége megcsappan, emésztéshiányról és gyakori főfájásról panaszkodik; föllép a dologkerülés, nyomában az erőszakoskodás, házsártosság. A részegeskedés következményei rettenetesek. Rövidebb az ember élete, nagy a Halandóság, sok az elmebetegség s a törvényszéki bünügyek. A bűnesetek nyoleztized része iszákosság következménye. S ami a legrettenetesebb, itt sujt az az isteni törvény, mely mondja: megbüntetem az apák bűneit ivadékaikban barmadiziglea. Mert az iszákosság borzasztó következményeit átöröklik szüleiktől a gyermekek. Hires orvosok mondják, hogy a jól táplálkozó ember nem lesz iszákos. Tehát az ok: az élelmezés hiányossága. A rosszul táplálkozó ember emésztő szervei nem foglalkoznak, nem izgattatnak, vagyis »a garat üresen jár;« ezért kiván a szervezet izgatást és ezt teszi a szesz. Főképp a többnyire csak krumplival táplálkozó ember reszket a szeszes italért, mert a krumpli táplálék nem pótolja a szervezetben beállott izom- és erőfogyasztást. Ugy gyógyítjuk tehát ki a részegest, ha rendesen tápláljuk s a szeszes italt lassankint elvonjuk tőle. Más orvosság nincs és — nincs. Az iszákosság elleni más szerek csak pénzcsalásra valók.