Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-11 / 32. szám

XI. év Zalaegortieg, 8910, augusztus III 32 szám. Slífisetési ár : %y évre 4 kor 04 f ?él érre 2 kor 04 f Nejjeírt 1 kor. 04 f *a száac 3 fillér. Hirdetések dija megegyezés szériát. Nyiltcér sora 1 koz Szerkesztőség és kiadóvata.: Kossuth-atcsa 43 ZL Hox'-v-áijla- Lajos Munkatarsak: XJ £! 3ST G "5TE XJ FEHBNC2 BORBOLT GTÖEG I" laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szülök gondja. (V. L.) A téma minden esztendőben visszatérő és valami nagy, sokféle variálást nem bir meg. Évtizedek óta, igy az iskolai tanév végén megujul a sajtó körkérdése, foglalkozván a szQlők nehéz gondjával, azzal, hogy páljaválasztásra megérett gyermekeik részére mely kenyérkereső foglalkozást válaszszák ki, vagy helyesebben melyikre taníttassák ? És évtizedek óta ugy van, hogy amig a sajtó a közérdek becsületes szolgálatában óva inti a szülőket a tulntul megszállt értelmi pályák választásától és amig évtizedek óta a szülők keservesen tapasztalják az uri proletariátus rettenetes bajait, valóban nem tudott az uri loglalkozás felé való özönlés gyengülni, ellenkezőleg a korszellem ma inkább, mint valaha azt követeli, hogy iparos, kereskedő és kishivatalnok, sőt ujabb időben a főldmivelő is, dédelgetett magzatának iateiner pályát választ, azzal a két jeligével, hogy legyen különb az apjánál és ha kevesebb a megüresedő hivatali állás, meg keli toldani egy kis — protekczióval. Hiaba prédikálunk mi azzal a beteges urhatnámságga! szemben aféléket, hogy a jövő a tanult ipaiosé és kereskedőé, mert a valóságban egy-két kivétel mellett az a tény, hogy a sajtó által annyira feltisztelt ipari és keresludői pályát nem a tanult, hanem a tanulatlan elem foglalja el. A mi külföldön természetes folyamat, nálunk országos szenzáió, köz- és általános csodálkozás tárgya, ha egy-egy tanúit ember a műhely-pad mellé áll. Valami két esztendeje, egy székesfővárosi tanácsjegyző asztalosműhelyt nyitott és majd olyan közérdeklődés környezte, n intha egy esküdtszéki tárgyalásra tölment és gyönyörű tollas kalapban feszítő anyagyilkos drámát iebetne szemügyre venni. Hiszen közben hallatszott is efféle megjegyzés, hogy a doktor urnák kitett czégtáblája uj idők jele, de bizony nem uj idők jele volt az, csak szenzáiós ritkaság. A helyzet ellenkezőleg az, hogy egy viiéki város egyidőben tesz közzé írnoki állásra való pályázatot és artézi kut fúrására árlejtést. Az előbbire 152 kérvény érkezett, az utóbbira ismételten nem akadt pályázó. Aki erre nem azt mondja, hogy ez gyönyörűen szimbolizálja a mi urhatnámságunkat — az nem szereti nevén nevezni a gyermekét. Az elmúlt napokban a székesfőváros egyik középiskolájában szülői értekezlet v it. Az igazgató statisztikai adatokkai bizonyítgatta a megjelent szülőknek a lateiner pályák túlzsúfoltságát, amikor arra fordult az értekezlet, hogy az iskolából kilépő 61 gyermek milyen pályát választ, 54 szülő büszkén vágta ki, hogy gyermekét egyetemre küldi, mig 7 szülő szemúrmetesec jegyezte meg, hogy anyagi ereje miatt kénytelen gyermekét merkantil pályára nevelni. Ilyen, a gyakorlati életben oly sokszor megujuló esetek után, meglehetős naivság kell ahhoz, hogy valami nagy hatást várjunk ezen czikk közzétételétől. A korszellem egyáltalában nem nagyon kedvez a sajtó tanévvégi intelmeinek, mert ha a szülő egyikemásika el is ismeri, hogy igazunk van, azért a maga szeretett gyermekét mégis csak urnák fogja nevelni. Mivel pedig az értelmi pályákon tulprodukezió van, a jövő generáczió szivébe-lelkébe korán be kell vésni azt a bölcs életelvei, hogy ne a tehetségre alapítsa boldogulását az életben, hanem — a protekczióra. És hogy ez a bölcs életelv micsoda rombolást visz végbe a kialakuló jellemekben, annak eldöntését egyenesen rábízzuk olvasóinkra, annál inkább, mert nálunk a moralisták nem szeretik. A szülők gondja pedig évről-évre súlyosabb, a pályatévesztettek száma pedig évről-évre nagyobb, a szellemi proletariátus szédítő jelenségeket tár fel, igy pl. azaz eset: hogy jogvégzetí és a dr. tiszteietet parancsoló czim viseléssel biró urak közül a rendőrség nyilvántartása szerint 8 könyvágens, 12 éjjeli heiyekeu muzsikáló letör* exisztenczia siratja, hogy édes apja hentesnek, vagy borbéiynek nem adta. Nagyon sok letört exisztenczia fogja megsiratni beteges becsvágyát, amig egészségesebb felfogás nem ver gyökeret. Ma csak panaszkodunk és lehetetlenségünkben keseregve várjuk az uj szellem virradását. Tisztaság, egészség s még valami . . . A gyomor. Kivált nyáron illik erről beszélni, inert télen vagy egészen eltakarja a hó a piszkot, vagy nagyon kicsire zsugorítja a hideg, de nyáron a melegtől a baktériumok s más állatkák is ugy nyüzsögnek és terjengenek, mint a feszengő emberek és pusztítanak, mint a rágalmazó nyelvek. Védekezni kell. Nagyon szép dolog és hasznos dolog a tisztaság. Üdvös dolog ez az ételben, italban, ruházatban ; a házban és az utczáa; fürdőn és mészárszékben ; testben és lélekben; falun és városon egyaránt. Messzire nem terjeszkedem ki. Szemem előtt vannak a franczia hentesboltok. Falun vagy városon, mindegy: szegényebb vagy gazdagabb mészárosok, hentesek, az is mindegy. Boltjaikban három dolgot lát az ember: az elárusító férfi vagy leány patyolatfejér ruhában könyökig feltürközve, felesleges mondanom, hogy tiszta kézzel s tiszta késsel, meg derült nyájas aiczczal; második dolog, a hus, szalonna, kolbász stb. csakúgy kaczag ki belölök az üdeség, a tisztaság ; harmadik része a boltnak porczellán, márvány és tükör. Ezek sem tűrik meg egyetlen légynek sem a garázdálkodását. Tovább nem is mondom. Ha nálunk a hus romlottságáról beszélnénk, el kellene fogadnunk azt a mentséget, hogy gyenge volt a tél, nincsen elég jég stb. Ámbár, hogy Francziaországban sincs keményebb tél. Még sincs romlott hus. Azonban a mi városunkban most már azt a mentséget sem fogják előhozni. Zalaegerszegen immár van jéggyár. Kilóraként 3 fillérért osztogatja a város. A tisztaság egyebekben is ajánlatos, kivált az étel-italnemüek körül, étel-italboltokban, csapszékekben, gyümölcsös piaezokon stb. Ajánlatos? Legszigorúbb kötelesség. Ha már egyszer elismerjük s elfogadjuk azt az igazságot, hogy a tisztaság: egészség s az egészség : élet, akkor igazán ügyeljünk ételünknek s italunknak a tisztaságára. A szem. Nemcsak a szem bizony, hanem a tüdő is. Faluhelyeken a gazdasszonyok tiszta fejér mészszel meszelnek, A fejér szin a legjobb szin a szemnek. De a fejér mész azonkívül elpusztítja a különféle miazmiákat, baktériumokat, tisztítja a levegőt. Tehát egészséges is. E szép és egészséges mész helyett kivált Zalaegerszen sajátságos dolog, hogy hogyan szeretik az emberek a sárga kulimászt. Ezt a csúf szint. A legcsufabbat, melynek igazán még a szine sem édes illatú. S a legrosszabb szint, A halál szinét, mely olyan, mint ősszel a sárguló^ hulló levél. Megmondjam, mi ilyen sárga először is? Azt hiszem 'mindenki tudja. Ilyen sárga még másodszor a halál. Debreczenbeo még most is a ház elé hintett sárga porond színével jelzik a haláleset gyászát. A pusztulásnak a jele ez s feltalálható harmadszor még az osztrák jelvényszinnek az egyik telében is. És Zalaegerszegnek a házai sárgaságban vannak. A lélek. A miről az emberek nem tehetnek, a mi városunk földje vizenyős. A házak falai nedvesek. A 10—15 év óta épült házak nem, de a régibbek nedvesek s azon a sárga festéken láthatóan is erősen kiüt a viz s a salétrom. A régi házfalak nemcsak olyanok, mint az istálló oldala, hanem nagyszerű térképek vannak rajtuk. Önkényt alakulnak a falon szebbnél-szebb s rutabbI nál rútabb festmények: erdők, mezők, faluk és ! városok, folyamok és mocsarak — emberek és állatok. A térképen föltalálható Svájcz és Németalföld, az Atlanti-Ócz:-ánon tul Amerika, Ázsia a Góbi sivataggal s Európából főképen Zalaegerszeg. Legalább ne fessük sárgára házainkat. A térképet rajzoljuk a papirosra s tanítsuk az iskolában; a festményeket nézzük meg a művészi tárlatokon s a sárga szint hagyjuk a/, osztrákoknak. B. Gy. Női kereskedelmi tanfolyam. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban az 1910/11-ik tanévben női kereskedelmi tanfolyamot szervezünk, melyre a beírások szeptember 1, 2 és 3 án lesznek d. u. 3—4 óra közt az igazgatói irodában. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola vagy gimnázium IV., vagy a felső leányiskola II. osztályát sikerrel végezték, vagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. A női kereskedelmi tanfolyam czélja, azon kereskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, a melyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmával, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyamban tanítandó tárgyak: 1. Keresk.