Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-28 / 30. szám

MAGYAR P A Í 7 S 191U. julius 28. A szentiváui tüz. Az emberi könnyelműségnek, a magyar ember hanya" nemtörődömségének néhány nappal ezelőtt ismét "áldozatul esett egy eddig még pontosan meg nem állapított vagyon. Hosszú évek izzadtságos, fárasztó, nehéz munkájának eredménye. Különös szerencse, hogy a magára hagyott faluban emberéletet nem követelt a tüz, a szentiváni tüz, amelyről ezek a sorok szólanak. Tudósítónk künn járt a pusztulás helyén s a földig leégett, fekete üszkös telepről a következő jelentést adja: A tüz hétfőn délután 5 óra tájban ütött ki ifjú Tóth Gábor fiatal földmives pajtájában. A házbeliek az napon kimentek a földjükre dolgozni. Tóthéknak, akik fiatal házasok, egy négy éves fiuk van. Ezt a kis gyermeket a gondatlan szülök otthon hagyták a lakásban s hogy ne legyen egyedül, odahívták hozzá játszani a község csőszének kis fiát is. A magukra hagyott gyermekek eleinte eljátsza loztak künn az udvarban. Később a nyitva hagyott konyhában gyújtót találtak a rakott kemenczetüzhelyen s azzal kimentek a pajtába, ahol már nagy csomó frissen kaszált, de száraz takarmány állott. A gyermekek belebújtak a száradt széna közé s egy sarkán meggyújtották azt. A szemtanuk előadása szerint a gyermekek játékát a tűzzel látta egy odavaió fiatal béres is, de az neai törődött velük, hanem lomhán ott heverészett a közelükben egy fa alatt s még akkor sem kelt fel, amikor a széna már égni kezdett s a gyújtogató gyerekek ujjongva ugrálták körül az égő pajtasarkot. Éppen ekkor kezdett fújni a szél s az égő kazal apró zsarátnokait gyorsan széjjel röpítette a szomszéd udvarokba. Ezután már gyorsan terjedt a tüz. Nem telt bele egy negyed >ra s már lángokban állott az ifjú Tóth Gáborék, Németh Józsefék, Kaszás Györgyék, Pénzes I>tvánék, Pénzes Józsefék, Böröudi Jánusék, Tóth Ambrusék, özv. Tóth Istvánék, Baladincz Józsefék, Béres Mihályék, Schwarcz Morék és Deutsch Benedekék házai. A tü/. a folyton éledő szélben hatalmas lángokkal nyaldosta körül az égő épületeket. Egyszerre megkondult a talu kicsiny templomáuak harangja s erre megdöbbenve állott meg a munka, künn a mezőkön. Mindenki rohant haza a l'a'uba. A tüzet először a déli vasút állom '.sáu vették észre, ahol Hoffmann állomásfőnök rögtön intézkedett, hogy minden munkás hagyja abba a munkát. Aztán gyorsan előkerítették az állomás vastag, kerekes fecskendőjét. s avval az állomásfönok maga is sietve a tüz helyén termett. Vele jött fiatal neje is, aki a Némelh Józseíék portáján maga sietett be az égő istállóba s onnan nagy sietéssol kivezette a megrémült bőgő állatokat. Ugy ő, mint a férje, nagy önfeláldozással segítettek a tüz elfojtásában, mert ekkor még csak néhány ember segített ott a tüz továbbterjedését megakadályozni. Azután nemsokára mogérkezett a henyei tűzoltóság, utána az alibánfai s ők egyesült erővel vetették rá magukat a munkára, hogy a tüzet pusztító munkájában megállítsák. Ha ők idejekorán meg nem érkeznek és a szentiváni állomási tűzoltókkal a legerősebb munkát ki nem fejtik, ma már az egész község egy nagy üszkös romhalmaz lenne. Már a leégett házak mind javában égtek, amikor megérkeztek az emberek a mezőkről. Minden égő ház körül csoportosan állottak kannákkal a férfiak, asszonyok, gyermekek s igy sikerült megmenteni a falu háromnegyed részét az elhatnvadástól. A károsult gazdák elégett javai csak részben voltak biztisitva s igy a kár igen nagy. Éppen ifjú Tóth Gáborék vagyona azonban, ahol a tüz keletkezett, minden biztosítás nélkül volt s nekik minden ingó vagyonuk, házuk, pajtáik s marháik a tüz hamumartalékává lett. Tóthék másnap elmentek Szentlőrinczre, a fiatal asszony szülőihez, A falu leégett részének képe nagyon siralmas. Mindenütt égbe meredező meztelen házfalakat, megüszkösödött pajtalábakat, a lángoktól, összeaszott levelű és gyümölcsü fákat csupa keritésnélküli udvart leh?t látni. Még a kutgádorok is földig égtek. A tűznek 12 ház és ugyanennyi melléképület esett martalékául. A henyei és alibánfai tűzoltókon kivül kimentek a helyszínére a zalaegerszegi tűzoltók is, akik egy égő petróleum raktárban vették elejét a raktár egész pusztulásának. Különösen Heigl István csapatp irancsnok és Tornyos Mátyás mászóosztály pirancsnokok gyors intézkedése vált az ő munkájuk hasznára. — Ebben az esztendőben különösen végig pusztított rajtunk magyarokon az Istea haragja. Az Iskolaegyesület bélyegei. Kétezer taggal azt megtenni, amit az Országos Magyar Iskola-Egyesület huszonöt év alatt alkotott: Magyarországon csoda. Itt, ahol, amikor a ulturáról volt szó, a nemtörődömség emelt gátat mindenkor a törekvések elé, ahol minden, az általános művelődésért indult mozgalom posványba ful!, lám akadt égy egyesület, mely SZÍVÓS, akadályt nem ismerő munkával lerakta szélesen a magyar kultura alapkövét. Iskolák, óvodák, nép könyvtárak, iskolán kivüli tanfolyamok szolgálják ma már az egyesület érdekeit, amik egyben édes mindannyiuuk szivével, lelkével nőttek egybe: hiszen ennek az országnak megerősödését szol gálják, a Nagy Magyarországnak, a hatalmasnak, erősnek eszmém képét. És amig itt nálunk igazán csak egyesek nagylelkű áldozatkészsége, lankadatlau munkája áll enne* az eszmekörnek szolgálatában, addig a szomszédságunkban, ugyanezen czéllal működő Deutscher Schulverein és hasonló intézmények százezereket számláló gárdára támaszkodhatnak, minden németemberre és minden német embernek ezekre a czélokra bőven hulló filléreire. Ott ezrekkel dolgoznak és ezrek teszik napról napra fényesebbé a nt met gloiret, itt százak, kinos, keserves, penztelen fáradozással igyekeznek a magyar gloire megteremtésén. Egy pár nap óta mérhetetlenül közelebb van mindannyiunkhoz az egyesület támogatásának módja és kézenfekvőbbé leli a segítés, AZ I«knlaegyesület bélyegeket bocsátott ki. Tavaly tette először, amikor a szines turulos kép elhagyta a sajtót. Az a turulos bélyeg, amelyet oly jólesően láthattunk itt-ott igaz jó magyar emberek leveleinek hátulsó lapján zárójegyként, lelkesedni tudó, komoly üzletemberek számláin, egyik másik étterem számolóczéduláján. Két fillérrel kellett mindössze többet fizetni miatta. Mi volt az a két fillér! Nem csak hogy nem éreztük meg, de nagyon jólesett az a tudat, hogy hozzájárultunk egy szép eszme megvalósításához. Az idén tizenkét bélyeggel jött.ki az Iskolaegyesület. Mindannyia tökéletes alkotás, ritkaságszámba menő nálunk, ahol az esetlen postabélyegek olyan kielégittetlenül hagyják a szem kívánalmait. Igazi művészi munka az a tizenkét bélyeg, becsületére válik a tervezőjének, a teremtőjének. A rajz tökéletességéhez a szia stílusa is járul, finom zöld árnyuak és kékben pompázok ezek a bélyegek. Mindegyiken más-más kép van. Ilyenek II. Rákóczi Ferencz. az aradi 13 vértanú-szobor, az aradi Kossuth szobor, parádí fürdővendéglő, a parádi fürdő gyógyudvara, a margitszigeti fürdőház, siófoki részlet, S

;ófok-fúrdő, a margitszigeti vízesés, a tarpataki vízesés, a Tátrában Új-Tátrafüred, Holnaptól kezdve a főváros nagyobb tőzsdéiben, papirkereskedéseiben, a vidéki nagy könyvkereskedésekben és az egyesület központi irodájában (Budapest, Központi városház) lehet már kapui, ezeket a szép, a szemn-ik is meg a léleknek is gyönyörűséget okozó bélyegeket. Két fillérrel hozta forgalomba az egyesület és igy a legkevésbé sem ró terhet a nagyközönségre. Olyan adó, ez, amit illenék nap-nap után befizetnünk és reméljük is, hogy aligha marad levél, levelezőlap anélkül, hogy ne az Iskolaegyesület bélyegei zárják le. Nem szeretnők látni, hogy ez a nagy méltánylást és minden pártfogást megérdemlő egyesület a közönség részéről meleg fogadtatásra ne találna, amikor a legszebb eszméinkért száll sikra, nem s/.eretuök látni, ha ez a most meginduló és bizonyára igen széleskörű nemzeti mozgalom, gyöoge, erőtlen gyökereket verne. Egyszer már végre illenék összefognunk, ha azt akarjak, hogy el ne maradjunk a nemzetek versenyében. Miképp lehetiiuk hosszuóletüek ? Elbeszéli: Egy orvos. LXV1I. (Teshnosás teákkal.) A XV ik gyógymód a testmosás teákkal (gyengo kukoriczalével és fertőtlenítő gyümölc^mag-szappannal). A tüdővészesek, avagy akik erre hajlamosak, a kiknek test ílkatukról a gümőkór k torését következtetni lehet: a testlemosás azért lanácsos, azért használják ezt szorgalmasau, mert ezáltal a bőrléuzés tetemesen fokozódik. De előre mtem teremtette meg a legelső msstenró és mesterművész: — az élet! Itália gyöngéd kék égi takarója alatt másnak látjuk az életet, akárhányszor térünk oda vissza s a legszebb olasz városoknak: Napolinak, Palermónak, Cataniának, Firenzének, Veneziának, vagy a muszka író óriás tág rezidencziájának: Capri szigetének impressiói mások bennünk, mint Párisnak, a hideg hangulatu Berlinnek, a nyárspolgári Wiennek, vagy a gyárvárosi Trieste-nek impressiói. A nagy olasz városok virágárus leányai kedvesebb illúzióval vesznek körül minket, mint Budapest durva modorú virágos kofái. A firenzei vii.igos kertek között jobban érezzük magunkat, miii a nyugat porosz városok: Hamburg, Bréma vatv Emden rózsagruppjai között s az olaszfrü czia Riviéra pálma és czédrusfa-sorai is más go idolat .kat termelnek bennünk, mint a wieni Práter vagy a bjrlini »Sieges alléé.t Megnéztem a többek között a milanói »Scala«nak egy bemutatóját s ott a nők ruházatán, majd mindenikén szebbnél-szebb virágcsokrokat láttam — ékszerek nélkül. Pedig azok a nők Olaszország leggazdagabb városának leggazdagabb női voltak. Az ékszer ott bántó, a nagy müszinházakban, a hol a műértő ember lelke az ének és zeneművészettel, a költészettel ölelkezik. A virágoknak valóságos kultuszát lehet megtalálni a spanyol földön. Nemcsak a községekben és kisebb városokban, de a legnagyobb helyeken js majdnem minden háznak van virágos kertje s különösen a melegebb tengerparti vidékeken nagy mennyiségben termesztik a finom fajvirágokat. Madrid, Lisszabon, Barczelona, Valenczia, Páris, Marseille, Nizza, de tovább Genua és Milánó virágos üzleteiben is sok spanyol földön termett virágot lehet kapni, miket a repülő »direttissimo«-k és expressvonatok visznek el oda. A virágok és művészetek szeretete rokon érzések. A spanyol nő szereti a házát artisztikusan berendezni. A lakások erkélyei, lépcsőcsarnokai és belső szalonjai tele vannak friss illatozó rózsával, ibolyával, rezedával, szekfüvel, déli pelargóniával s más virágokkal. A legtöbb művelt család otthonában meg lehet találni a művészet szeretetének megannyi bizonyságát. A többnyíre világos színekre festett falakon eredeti festmények, rajzok, a kisebb nagyobb állvány asztalkákon, művészi vázákban friss virágok között szobrocskák s kisebb műtárgyak vannak, finoman egybeolvadó szin- és tormaharmóniában egymással. Az előkelő spanyol nő, épugy, mint az északolasz nők, sétakocsizás közben nem viselnek ékszereket. Ezt különben nálunk a magyar nők között is csak a parvenüknél lehet megtalálni. Ezen a löldön van a világ legszebb virágos parkja, közel Gránadához: Gamboban. A Cyrano de Bergerac, a L' Aiglon, A Chantecler s más nagy irói munkák szerzőjének: Rostand Edmondnak a birtokán. A franczia íróknak már telik erre is, a magyar Jókaiaknak és Mikszáthoknak pedig még nemzeti adakozás utjáa is óriási fáradozással teremtheti meg egy kis jólét. Gomboban, Granadához közel Rostand bires rezidencziájában, közel a tengerparthoz, mintegy 1000 méter hosszú, fedett gyalog és kocsiút szélein, egy óriási parkban friss zöld pázsit között, 2—3 méter magasra kúszó, sokszinü rózsalugasok virítanak és iüatoznak, Délspanyolország gyógyító, fonó napsütésében. Cordoba, Málaga, Gadix és Almeria széles sétatérkertjei is tele vanna? művészi gruppokba ültetett százszinü virágokkal, tüzes tulipánokkal s égszínkék Celestinvirágokkal. A boldog Andalúziában meg ott kezdődik a szerelem, amikor a felnövő leány a szabad, közös tánczokon, a kasztanyett kattogó csörgése mellett meleg, behízelgő mozdulatok, plasztikus póz és rendkívül kedves enyelgés közben — először dob virágot az udvarlójának. A virág az, ami náluk is a finomabb érzelmeket fejezi ki. A virág szeretete intelligensé teszi a lelket, megfinomitja az ember érzéseit, művészetszeretőkke tesz, közelebb hoz bennünket egymáshoz s a virágok világa az, amelyről a belgák nagy irója: Maeterlinck azt mondja a »Virágok élete« czimü korszakos munkájában, hogy szebben élnek, mint a legműveltebb emberi társadalom.