Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-28 / 30. szám

1910. julius 28. magyar paizs 3 azokat, akiket illet, hogy a fürdés, testlemosás, valamint a vizesborogatás is kétélű fegyver azok kezében, kik hozzá nem értenek. Egyik élével a betegség baczillusát ölhetjük meg, a másikkal pedig magát a beteget sérthetjük meg halálosan. Itt az ápolók valamennyien segítsenek a testle mosásnál, hogy a meleg herbateával való lemosás, a beszappanozás, a megtörülközéssel és felöltözéssel együtt negyedóránál tovább ne tartson. Mindazonáltal a testet mindenütt nedvesítsük meg, gyümölcsmag-, vagy Oculus Christi-szappannal dörzsöljük be, mosdókeztyüvel alaposan mossuk le. A mosdókeztyü parasztvászon-zacskó legyen, melyet az ápoló kezére huz. Megmosás után a keztyüket ki kell facsarni, kiöblíteni és meg kell száritaai. A fenyőfa tavaszi gyenge tűleveles bugáját, t. i. hüvelykujjnyi kifejtetlen, bosszú zöld hajtását, ] valamint zöld tobozát (termő gyümölcs), ha árnyas í helyen megszárad, keverni kell az alább felsorolt ' illatos gyógyfüvek egyikével, másikával. Minél több illatos füvet keverünk össze, annál jobb. j Ilyen füvek : kakukfü, akáczfa, hársfavirág, székifű, gyalog és fái bodzavirág, zsálya, fodormenta, szélesmenta, valamint az ingoványos helyütt elő- • forduló lómenta, fehérüröm, Istenfa, levendula, ] kapor, rozmaring, zellerlevél, paradicsomszár és ; levél, dió és meggyfalevél, zöld körisfa virága, j czitromfú, majoránna, borsfű, selymes sertecsér, í vagy írnák (Oculus Ghristi), stb." Ezeket annak ; idejében, t. i. külön-külön a maga virágzásakor j nagy szorgalmatossággal gyűjtsük. Szedjük akkor, ! ..j.''dőn az Istenadta szabad természet panorámája- j va! szerelembe estünk, amidőn sem harangzugásra, í sem orgona hangjára, sem tömjén füstjére, sem \ a hivők együttes imájára nincs szükség, mert az ember magát anélkül is Isten templomában érzi. Hagyjuk ott és utáljuk meg valahára a csap- ! székek borgőz szagú, füstös, poros levegőjét s ' menjünk a szabadba! Ott szívhatjuk be magunkba j a fák s virágok kilehelt balzsamos illatát. Ott az | ozóndus levegő túlvilági édes mámorban ringat, mely mámor miként a töményborszesz, megöl minden miazmát és baczillust. Ott hallgassuk a \ kedves kis madárkák csicsergését. És mint a j dodonai jósok, kutassuk a falevelek hangjának j zizegését. Lám a görögök is minden bajukban, \ bánatukban és kételyükben a törgyerdőbe futottak, hol a nefelégereta »fellegtorlaszoló® Zeusz jósló- í helye állott. A dodonai tudós papoktól kértek tanácsot, ekkor Zeusz szolgái a fenyves-tölgyes j erdő illatától megrészegülve, tulvilágias gyönyörökben jövendőt mondottak. Megértették a falevelek ! susogását s ezeknek titkos utasítása szerint hatá- ] rozták el magukat erre, vagy arra, csak az itt « nyert titkos jelekre döntöttek béke, vagy háború i felett. j Mi is, ha az erdő kellemes illatát beszívjuk, megértj ük a falevelek lágyan zsongó zizegését, susogását: ne becsüld nagyobbra a darmstadti és bármi külföldi gyógyszer-gyártó kotyvasztékát s ne helyezd ezt Istennek balzsamai s csodatévő gyógyfüvei fölé még akkor sem, ha sok üresfejű felületes gondolkozású külföldi orvos azt tartja is, \ hogy azon orvos, ki betegét (Istenadta és a józan I ész sugalta természetes gyógymóddal) íüvekkel gyógyítja: jutalmul csak szénát érdemel. De vájjon csupán csak fizetésért, jutalomért dolgozik-e az orvos? Nincs-e nagyobb, nemesebb, fenségesebb czélja a meggazdagodásnál? Kapjak bár csak csupán szénát jutalmul, vagy ne kapjak semmit, csak a/t a tudatot, hogy azon leírhatatlanul gyötrődő, kétségbeesett ifjakat s öregeket megmentem az életnek, kik oly nehezen válnak halálnak és akik az életet oly görcsösen áhitozzák, amint én, amikor hónapokon keresztül éjjel- ' nappal a tüdővész bilincseitől lenyűgözve, magamat mintegy a siralomházba nagy ártatlanul bebörtönözve éreztem. Nagy és fényes lészen nekem azon tudat, hogy évente százezer embert mentek : meg a magyar hazának; máris meggazdagodtam, ' mert nagy lesz az én szivemnek gazdagsága, j Bizony mondom: gazdagabb leszek én akkor, i mint bármely dúsgazdag orvos, de gazdagabb { minden földi gazdagnál, mert a siron tul csak | azon ember az igazi gazdag, aki a túlvilágon is 1 megelégedetten nézhet vissza munkájára és annak gyümölcsét magával vinni képes. Hiszen csupán a gyógynövények szedése, télire eltevése, a mezőn és erdőben reánk mosolygó kedves illatú, szép virágok megtekintése, a jó levegőnek beszivása: már fenséges gyönyör. Mire jó a százak és ezrek által felkavart városi porban való séta? Arra, hogy titkos gerjedelmünk érzéki tárgyát felkeressük és hogy vele, mint > i aczél-kovatapló tüzszerszámmal oktalanul veszedelmes játékot űzzünk? A kánikulai nap heve csak arczunkat barnítja, de az ily módon élesztett tüz nemcsak a testre, hanem a lélekre is gyakran enyészetet, pusztulást hozhat. Mire való a nyilvános tereken való ődöngés? Arra, hogy embertársainkat, kiknek ruhájuk kopottas, kiknek birtokuk kevesebb, mint a miénk, kiknek fizetésük silányabb, lenézhessük? Oly alantas gondolkozásuak vagyunk, mint akik a bölcseletet hírből sem ismerik. Olyanok vagyunk, mint a megszelídített varjú, mely az elébe tett kétféle étel közül a tiszta búzát csak turkálja, az összeaprított csibe belét pedig mohón falatozza. Nekünk sem kell a szabad természetnyujtotta gyönyör, a természet temploma, ehelyett felkeressük a kabarék, czirkuszok, orgiák tanyáját és a kártyabarlangokat. Bécsben, értékben nem kevesebb aznn gyönyör sem, amelyet az ily módon gyűjtött füvek okoznak, ha azokból fürdőt készítünk és télen lefekvés előtt elbágyadt tagjainkat megfürösztjük. Kivált téli estéken át fürödjünk gyógvteában. Utána testünket kenjük be rózsaolajjal és borogassuk gyümölcsmagvizbe mártott ruhával. Ezután a paplanon keresztül gyógyzökcsöltessük, ököllel veregettessük, nyomkodtassuk magunkat, aludjunk* szellős szobában, feküdjünk le korán. A szoba padlóját porfogó olajjal kenessük, vagy néhány kiló sóval hintessük be. Foghagymával, libazsírral bekent pirított kenyeret fogyasszunk tízórai étel gyanánt. Mindezek azok a segédeszközök, amelyek bizonnyal megmentenek a tüdővésztől még akkor is, ha valamennyi testvéred ebben halt meg, vagyis ha bármely nagy hajlamod van az átöröklésre. Keresd fel tehát a szabad természetet, hol a fentebb felsorolt gyógyfüvek illata megaczélositja a fáradt elmét,' fogékonnyá teszi az eltompult észt a legmagasztosabb gyönyörök élvezésére. De nemcsak az agyat járja át az isteni illat, hanem az izomuak, csontnak, vérnek minden egyes részét (atomját) is. Csak ugy, mint mikor a testet terpentinszesszel, vagy gyenge karbolos olajjal dörzsölgeted; ez esetben átjárja a két folyadék, minden izedet, porczikádat. A gyógyfütea, melyet az ember mosdásra, avagy

3testlemosásra háznál, hatás dolgában hasonlít azon legerősebb fertőtlenítő szerhez, mely a test pórusain keresztül-kasul átjárja a szervezetet. Hatása hasonlít a vereshagymáéhoz ís. Ha a tojó-tyuknak két héten át vereshagymát adtunk, tojása vereshagyma szagú és valamicskével nagyobb lesz, de két-háromszor annyi ideig is eláll és nem záposodik meg, mert annak illó olaja képes ellentállni azon baktériumoknak, melyek a tojáshéj lyukacsain ezen óvintézkedés nélkül behatolnak és ott rendszerint erjedési, vegyi folyamatot visznek véghez, mely miatt a tojás élvezhetetlen és értéktelen. Az elősorolt gyógyfüvek egyenként, vagy többféle említett füvekkel, avagy 5—6-od magukkal összekeverve jönnek forgalomba. Árnyékos helyen megszárítva, szecskavágó géppel körömnyi hosszúságú darabokra összeaprítva, negyedkilós csomagokban kaphatók Erdély Lajos gyógyszerésznél Zselizen Barsmegyében. Ha az ápolók a tudoveszes beteg számára a gyógyfüvekből gyógymosdo teát akarnak készíteni, tartsák eszükben, hogy minden egyes 6-7 literes vasfazék vízhez egy gyógyteaelegy csomagot használjanak fel, de természetesen (amint már többször is említem) semmit sem használnék a 'üdövészesek jórészének, ha drága orvosságot ajánlok. Oh, ez nem kerül sok pénzbe. Csak a gazdagokat utasítottam a gyógyszertárba, mert hiszen ők nem szeretnek utána járni és igy sokkal egyszerűbben és könnyen kezelhetőbben megkaphatják agyógyfü teaelegyet. A szegény ember csak gyalogoljon ki a mezőre és megtalálja a maga gyógyszerét, ha nem is mind a föntebb felsorolt gyógyfüveket, de leg alább jórészét. Mikor a gyógyfüveket megszedték, tegyék árnyékos, szellős helyre s vegyenek belőle annyit, hogy a teának szánt viznek legalább is negyedrésze gyógyfü legyen. Forralják egy negyedóráig, akkor, ha a gyógyfü illatos. Ha nyák tartalmáért főzzük, mint például a buzakorpát, vagy kereklevelü mályvát (papsajt), vagy kérgesszáru farkasalmát, akkor azt főzés előtt vagdossuk apróra, azután áztassuk fel vagy egy napig vízben és csak azután főzzük. Amikor már félóráig forrott, vegyük le a tűzről, öntsük a dézsa fölé tartott tiszta vászonzacskóba, vagy a fürdőkád fölé helyezett rostába (szitába). Ha a rosta, vagy szita ritka, terítsünk rá törülköző-kendőt, vagy lepedőt és ugy szűrjük le. Az ilyen szűrő-készülék a teát oly tisztára megszűri, hogy a meleg teában még szemünket is megmoshatjuk. (Az ilyen gyógytea meleg leve bizonyult a szemmosásra jóhatásunak, nem pedig a hideg viz). Ha pedig a testlemosásra szánt gyógytünek egyáltalában nincs illata, avagy illatát alig lehet érezni, akkor forraljuk félóráig, hogy a benne lévő nyák kifőljön. Az angolkóros kisgyermeket igen sikeresen mosdatják, fürdetik triss diófalevélből készített fürdőben. (Amikor tüdővészben szenvedtem és gyógyfüvekből készített fürdőben egy, sőt másfél óráig is fürödtem, mindig azt tapasztaltam, hogy azon éjjel igeu jóízűen aludtam, kivált, ha fürdés után ápolóim meleg táblaolajjal alaposan meg kenegettek és éjjelre vizes borogatásokkal bepólyáltak. Ha a fürdővíz kissé kihűlt, utána öntettem a folyton melegedő teából. Ugy mosdáskor, valamint fürdéskor a beteget leírhatatlan kellemes érzés fogja el. Határozottan állítom, hogy ezen érzés a tüdövészes beteg keservét nagyban feledteti, holott a tüdővészes valahányszor testének roncsait szemléli: halálrettegés és kimulási iszony fogja el, mely miatt önuralma ingadozni kezd. Különösen azok, akik mindig és mindenben mértékletesek voltak és nem a kicsapongó életmód miatt estek tüdővészbe: roppant gyakran vádolják a végzetet igazságtalansággal. Pedig ők a hibásak, miért hanyagolták el a testápolást. Ilyenkor az ádáz harczot vivő tüdövészes neheztelő zokszavakkal szp-etué a kegyetlen sorsot illetni. Ezen kellemetleu it" - harcz pedig a legegészségesebb embernek is elvenné étvágyát. A huzamos ideig (30— 40 napig) tartó koplalás pedig már magában véve is sorvadást, tehát éhhalált okoz. Ezért kellett czélul kitűznöm ezen kétségbeejtő lelki állapotnak barmi uton-módon való megszüntetését, bár e viaskodást a szegéuy tüdőbetegek a környezet elöl leplezni, takargatni szokták. Juttassuk hát naponta a beteget oly helyzetbe, mely miatt epesztő aggságai, töprengő gondjai elnémulnak. Ezt pedig a gyógytea fürdővel és testlemosásokkal érhetjük el. Magam is valahányszor tüdővész-betegségemben a kellemes illatú gyógytea-fürdöbe beleültem, egyszerre megszűntek kinzó töprengéseim. A kellemes meleg gyógyfürdés a pajzsmirigynek, májnak, lépnek, pankreasznak, tejmirigynek, veséknek, gyomornak és beleknek működését kellemesen, megerőltetés nélkül fokozza. Ha a fürdőben elaludtam, álmaim kedvesek voltak. Pihenő agyamban megnyugtató, andalító érzést keltettek. Ezen észleleteim alapján csodálkozom afelett, hogy legtöbb orvos ellenszenvvel viseltetik a tüdővészesek fürösztése iránt. Pedig a meleg gyógytea roppant sok mérget távolit el a bőrről, a hónalj és czombhajlatokrói. Hasonló téves nézet uralkodik még most is a menstruálókkal szemben. Sokan épp ugy iszonyodnak a fürdéstől, mintha a fürdés után jelentkező pihenési — vagy testi erőnk lefokozását jelentené;? Nézzük meg a bajvívót, ha az álom elnyomja! Végtagjai ugy rogynak, mint a szélhüdötteké! De ő azért korántsem erőtlen, csak az álomtól bágyadt. A tüdőgyuladásban szenvedő a »májasodási szak«-böl csak akkor lép át az »cldódási«, vagy gyógyulási szakba, ha a tüdő kamrácskái körül kacskaringósan haladó hajszálvéredény besürüsödött vére hígulni kezd. Ezen keményedést, besürüsödést okozza a vérben keringő xantin, xantinin, hypoxantin, kreatinin, guanin, olvadt fehérnye stb. Ezen besürüsödött kocsonyaszerü vérnek oldódását sietteti azon körülmény, hogyha először: a szívműködést fokozzuk, másodszor: ha a véreivonókat, a vér-elterelő szereket (mustárlisztes meleg fürdő, oxigénfürdő, szénsavfürdő, pióczázás, köpölyözés, a régi időben az érvágás volt divatban) oly czélból alkalmazzuk, hogy az oldódással együtt járó tüdőbeli rendes vérkeringés az egész vonalon az egész vérkeringési pályán meginduljon. A meggyilkolt Umbertó olasz király tizennégyszer feküdt tüdőgyuladásban, mindannyiszor 10 — 14 pióczát kapott. Tehát megérte a vérveszteséget, mert enne? fejében a gyógyulás mindannyiszor bekövetkezett. Ha két egyenlő fajtabeli bedugaszolt üveg van előttünk, de az egyik üres, a másik pedig pezsgővel van teli és amikor mindkét üvegből e dugót kihuzzuk, arra a tapasztalatra jövünk, hogy sokkal kevesebb erő kell a pezsgős, mint az üres üveg du:ójának kihúzására, melynek oka abban rejlik, hogy a pezsgőnek erősen lefojtott szénsava a dugót hátulról csaknem oly erővel nyomja fel-