Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-14 / 28. szám

19lO. julius 14. MAGYAR P A I Z S 3 A szobortalapzat melsö oldalán van elhelyezve a magyar nő (a nemzet nemtöje) zászlóval kezében, mellyel jelképezve van a nemzeti hála Csány László iránt, az ö nagy fia iránt. A nő derűs arcza tekint fel Csányra, mert szive telve a legszebb reménnyel, hogy jönni fog egy jobb kor s a nemzeti óhajok valóra válnak, mert amely nemzetnek ily fiai vannak, mint Csány László, az a nemzet élni és győzni fog. A talapzat hátsó részén közmunka és közlekedésügyi minisztersége van szinbolizálva gyermekcsoporttal. Az egész emlékszobor monumentálisan és arányos tagolással van felépítve. Talapzata egy modern és nemesen egyszerű, mely által a szobor maga jobban kidomborodik. A tervezetben kerülve van a szomorúság, a siremlékszerüség, valamint az alakoknak tulösszezsuf'olasa is. Kivitel esetén a szobor a következő anyagokból készülne: Csány alakja bronzból, a mellékalakok pedig I. minőségű szobrászmunkára alkalmas fagymentes köböl. A szobor tervezet nincs helyhez kötve s igy alkalmazkodással bárhol felállítható. A benyújtott minta szerint elkészítendő és végleges nagyságú szobrot a talapzattal együtt 35,000 koronáért elvállaljuk. Budapest, 1010 junius 30. Kot ál Henrik Istók János müépitö. szobrászművész. 9. KAPÁS SÁNDOR. Műleírás. Az emlékszobor alapeszméje, mert hisz csak eszmei tervezet az egész, azért is kisebb az előirt méretnél, de ez reménylem nem lesz ok a mellőzésre vagy a pályázatban való résztvételben! A szobormű Csány László vértanuságának szól a magyar nemzet nagy és hőslelkü fiának ! Mr-ga az építészeti rész egyszerű felépítésű, de dimenziójában mégis monumentális, mérete 1: 7. Elsőrendű süttöí köböl készülne az egész — csupán a főalak lenne bronzból. A talapzatból gula alakú oszlop emelkedik ki egységesen, amelyen magas dombormű alakban a nemzet gyászoló géniusza lebeg, arczulatján komor szomorúság ül, egész lényén át egy nemzet gyásza-bánata látszik, kezében tövis koszorúval a martyrok glóriás szimbólumával köszerüleg stilizáltán kifaragva, amint a hös alakját, mely előtte nemes nyugalommal áll s készül a bitó alá, meghalni a féltve szeretett és sokat szenvedett drága magyar hazáért! . . . — . . . megkoszorúzza s felavatja a magyar nemzet halhatatlanjai a martyrok közé! A föalakon ki lenne fejezve az a nagy lelki nyugalom, mely valamennyi hőst, kik hazájukért megtudtak halni, oly megrázóan jellemezte. Elkészült a halálra, nyugodtan áll és néz s lelki szemeivel látja tul a felhőkön köd alakjait társainak, akik osztoztak az ö sorsában, jobbjával mutat a bitófa tövéhez, a mikor végső szavai ezek valának: „Hazámért ezt is szívesen" és megdicsőült. Nemzete hálás kegyelete pedig megőrzi emlékét e szoborműben is, maradandóan az idők teljéig, a késő utódok számára, hogy az emlékműre tekintva buzdító példa gyanánt szolgáljon mindenkinek, nemes életével és mai

uyr halálával. Csitpán mint hőst, mint Herost akartam megörökíteni elhagyván az ábrázolást teljesen mint volt kereskedelmi minisztert, mert e hazának fog lenni még több más minisztere, ő neki utóda, de martyrja tán mindig kevesebb. Szép élni a hazáért, érette hasznosan s javára dolgozni is, de életét feláldozni, elszenvedni a bitóhalált a retteneteset s igy halni meg a hazáért, ez a legmagasztosabb a legdicsöbb halál. Hozzávetőleges költségvetés. Az egész tervezet portland czement betonalapra süttöi mészköböl van tervezve, középen a főalak (Csány László) bronzból öntve. Alapzat portland czement betonból 800 K. 61 m. 3 modell szerint faragott süttöi mészkőből á 450 K = 27,450 K. Bronzalak 8,000 K. Felállítás 2,400 K. sszesen 37,930 K, azaz harminczhótezerkilenczszázharmincz korona. Budapest, 1910 május 26. Teljes tisztelettel Kapás Sándor szobrász. X., Jászberényi-ut 4. 10. KARA MIHÁLY. Műleirás és költség. A főalak, mely körkeresztmetszetü piedesztálon áll, Csányit a hazaszeretet s áldozatkészségtől átszellemült pillanatában ábrázolja, bronzból van gondolva. A mellékcsoportokban, melyek a középtestböl jobbra és balra helyezkednek el, a negyvennyolczas idők egyik legszebb mozzanata van feldolgozva és pedig azon jelenet, midőn Csánynak a haza leányaihoz és asszonyaihoz intézett szózatára, azok áldozataikkal s adományaikkal a haza oltárához sietnek. Egyik oldalon egy lelkes honleány kincseit, ékszereit rakja le, a másik oldalon pedig egy egyszerű asszony, egy nemeslelkü anya legdrágább egyetlen kincsét, fiát áldozta fel a hazáért, ki a csatában, megsebesflt s most — miközben a szabadság szent zászlaját a haza oltárára teszi — anyja karjaiban haldoklik.' E mellékcsoportok hazai márványból készülnének. A főalak magassága 2'50 mtr. A mellékalakoké 2'00 „ Az architektúra elsőrendű hazai mészkőből készülne. 35 ezer koronáért elvállalom. Budapest, 1910 julius 1. Kara Mihály szobrász. VII., Akáczfa-u. 25. 11. Kisfalud; STRÓBL ZSIGMOND. Műleírás. Csány László életét tanulmányozva rájöttem a nagy ember egyszerű nemes lelkületére s ezt igyekeztem szobromon is megtestesíteni minden disznélkül, nagy vonásokban megrajzolni azt, mi legjellemzőbb volt benne. Három méter magas főalakom komoly gondolkozó pózban, kardjára támaszkodva áll, a jobb mellékalak honvéd, ki meghajtja zászlóját a nagy vértanú előtt, kezét szivére szorítva lelkesülten néz fel, mintegy erőt kérve a jövő küzdelmeihez. A baloldalon kubikus munkás áll, jobb karját fáradtan nyugtatja a talapzaton, ábrázolja a munkás minisztert, ki a legnagyobb veszélyben épített vasutat. A körben előre rohanó sas karmai között a martyromság tövis koszorújával jelzi a bátor nemeslelkü embert, ki semmit le nem tagadva fejezte be Cátói életét. Költségvetés. Alulírott elvállalom a Csány László szobrot, Zalaegerszegen felállítva. Talapzat elsőrangú haraszti kőből (magyarkö), két mellékalak, egy sas ugyancsak ebből, főalak elsőrangú bronz öntvény, összesen 35,000 kor. Minta 1: 5. Zalaegerszegen, 1910 julius 1. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrász-művész. Budapest, Akáczfa-utcza 59. 12. Kolozsvári SZESZÁK FERENCZ. Műleírás. Pályamüvemeji Csány László felfogásomban a történelem inspirácziója alapján, mozdulatában a méltóságteljes nagy energiájú férfiú elevenedik meg. A szentmartyr a sasszemü lángeszű erélyes kormánybiztos, miniszter személye. A nagyszivü lelkesítő szózatában szól a . magyarhon lelkes leányaihoz ; kik ez időkben i mutatták ki leginkább határtalan nagy szeretetüket a haza iránt, bár mindnyájuk gyászolt hozzátartozóikból, mégis lelkesedve hordták utolsó kincsüket is a haza oltárára. Ezt czélozza a művészi lendülettel a zászló mellett ülő gyászfátylas magyar nő. A postamens hátulján befejezésül relief sejteti a vértanú simbolumát; töviskoszoruzta karddal a szomorkodó férfi alak. Költségvetés. Alulírott az előirányzott összegből elvállalom a szobor megalkotását és kivitelét a következő móddal: A fő és mellékalak magyar ágyubronzból. A postámén elsőrendű haraszti termés kőből. Ebből faragva ki a hátsó relief úgyszintén az összes díszítések. Szállítással elhelyezéssel összesen 33 ezer, azaz harminczháromezer koronáért. Budapest, 1910 julius 1. Tisztelettel Kolozsvári Szeszák Ferencz szobrász. 13. Körmendi FRIMM JENŐ. Műleirás és költség. Pályatervem, amellyel a Zalaegerszegen felállítandó Csány-emlók elkészítésének megbízására pályázom, egy olyan momentumot örökít meg, amely ugy vélem legheroikusabb, legmagasztosabb volt Csány életében. A martyr-halálba indulás pillanata ez. A volt kereskedelmi miniszter, a nemzet nagy fia búcsúzik az élettől, amelyet hazájának szolgálatában töltött el s amelynek a martyrhalálba való indulás legmagasztosabb pillanata adta meg igazi tartalmát. Kompózicziómban tehát örök emlékül ezt a legnagyobb momentumot igyekeztem megoldani oly módon, hogy abban ipari, kereskedelmi tevékenysége, harczi mivolta is kellő kifejezést nyerjen a mellék alakokban — munkás és katona. A hóhér alakjának kifejező erejét enyhíteni akartam az által, hogy fejét egészen kámzsámba burkoltam s alakját középkori ruhába stilizáltam s igy nem a Csányt kivégző hóhért, hanem n kötélhalált halt martyrok hóhér fogalmának állítottam oda az elvontabb és enyhébb vonatkozású alakját. Csány mellett áll a vele martyrhalált szenvedett báró Jeszenák alakja, amint a pap utolsó útjában az egyházi malaszttal vigasztalja. Hátul az osztrák zsoldos katona áll őrt a kivégzésnél. A nyugodtan és elszántan halálba induló Csány körül az alakokat ugy helyeztem el, hogy a martyr alakja mégjobban kiemelkedjék és érvényesüljön s az egész műnek egy felfelé törö, lendületes összhatást igyekeztem adni. Az emlékmű eredeti nagyságát 6 méterre tervezem s értékes anyagból: a talapzatot haraszti mészkőbőí, a szoborcsoportot ós a felvezető iépcsözetet ruskiczai márványból magam faragnám. Az előirányzott 35 (harminczöt) ezer koronáért. Tisztelettel Körmendi Frimm Jenő. 14. LUKÁCSY LAJOS. Műleirás és költség. A szobor megalkotásánál az volt a czélom, hogy megörökítsem Csány tetteit és egyúttal kifejezzem azt a hangulatot, mely a vértanú nevének említésére elfogja a lelkeket. A 3 m. 30 cm.-re tervezett főalakkal Csányt a lehető legegyszerűbben, magyar ruhában, köpennyel állítom a néző szemei elé. A köpennyel való ábrázolás azért is szerencsés gondolat, mert mint kormánybiztos sokat utazott (tehát találó), azután meg álló alaknál mindig jól esik, ha a lábakat valami tömeg tömörebbé teszi. Kardját is a köpeny mögé rejtem, ezzel is jelezve, hogy nem a harcz tüzében tette nevét maradandóvá. A nyugodt, szemlélődő, magyar ruhás főalakról lesiklik a néző szeme a talapzatra, ahol jobbról-balról a piedestálon két csoport van elhelyezve. Egyik a harczias turul madár Csány tetteitt jelzi, pajzson a magyar korona a hazát; az ezt kiterjesztett szárnyakkai védő turul madár lábai alatt, fekvő könyv pedig a törvényt jelképezi. Olyan volt Csánv, mint a turul, védte a hazát ós a törvényt. Bejárt nagy utakat* ment mindenfelé, ahová a kötelesség hívta, Görgey táborába, a Pestről menekülő kormány segítségére, Erdélybe, hol nemzetellenes " féktelenségeket kellett legyőzni, a miniszteri székbe, mindenhová eljutott. És eljutott végre, Világos után, a nemzet szentjei közé. Kisebb és sokoldalú intézkedéseinek jelzősére oda tettem a törvénykönyv mellé a „Magyarhon lelkes leányaihoz" Pozsonyban kibocsátott szózatát is.