Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-14 / 28. szám

4 M A G Y A H I' V ! Z s 3 910. julius 14. A talapzat másik oldalán egy erős akttal a nemzetnek a vértanú halála fölötti gyászát ábrázolom. Az alak szomorúan hajlik a meghajtott zászlóra. Tartásában mély bánat fejeződik ki. A zászlórudja odaér egy pajzsra, melyen az 1848. évszám van kivésve. Jelezni akartam ezzel a mozgalmas időt, mely nagyokká növelte embereit, de végül nem örömet hozott a nemzetre, hanem bánatot. A szobor hátsó részén, hogy ne legyen ott se üres, áldozati mécsessé formáltam a talapzatot, melyben lángot lehet gyújtani az emlékezés napjain. Alatta a talapzatra jönne a szobor keletkezésének pár sornyi története is. A terv az eredeti nagyság 1/b része. A talapzatot és a két mellékcsoportot haraszti kőből, a föalakot bronzból tervezem. De a mellékalakok is lehetnek, kiváuság szerint bronzból. A szoborművet az előirányzott 35000 koronáért hajlandó vagyok elkészíteni. Javaslat: ha kisebb arányban lehetne a szobrot készíteni (ami azonban egy cseppet sem volna hátrányos) ugy az a tervem volna, hogy készüljön az egész szobormű karánsebesi vagy ruskiczai magyar márványból. Ezek a márványok erösebbek, tartósabbak a carrarainál és télen sem szorulnak védelemre. A sárgás rózsaszínű kövek meleg tónusa igen kellemes hatást tenne. Budapest, 1910 junius 28. Tisztelettel Lukácsy Lajos szobrász. I., Királyi Várbazár. 15. NEMESSÁNYI ANDOR. Műleírás és költségvetés. Müvem leírásánál megemlítem, hogy tervemen a föalakot mint nemzeti hőst és vértanút igyekszem ábrázolni. A baloldali női alakkal a nemzeti gyászt, a jobb oldali csoporttal pedig a 48-as idők egyik elszánt forradalmi mozzanatát örökítem meg. Az oldal csoportokhoz és a postamenshez budakalászi vagy haraszti mészkövet használnék, mig a föalakot bronzból készíteném. Az összes munkálatokat az előirányzott 35,000 koronáért vállalom. Budapest, 1910 julius 1. Kemessányi Andor szobrász IX., Tűzoltó utcza 21. , 16. SOMLÓ SÁRIKA. Műleírás. A mű két figurális csoportra oszlik. A fö- j alak és az előtérben egy simbolicus rész. A főalak nyugodt beállítására leginkább Csány László magas életkora (58—59 év) indított minket, mely korban a szabadság- ; harcz ügyét szolgálta. A kis minta nem tűk- j rözheti vissza eléggé a lélektani motívumokat, j amelyeket kifejezni óhajtottunk, annak a i méltóságteljes, mindent tisztán látó, helyesen j megítélő, nagyeszű higgadt politikájú s mégis | tetterős önzetlen hazafinak a mindent fel- ! áldozni kész lelkét akarjuk kifejezésre juttatni, azzal a megnyugodott szomorúan derűs philosophiával párosulva, melyet a leveretés, eltogatás ós a siralomházban eltöltött időről íegyeztek fel az emlékiratok. Egyben jellemezni akarván az ö nagyúri egyéniségét és azt a bátor, nyugodt, félelmet nem ismerő . halálmegvetést, melyben felmagasztosulva, a j bakó kezei között mondja: „Hazámért ezt is 1 szí esen!" Az eltört zászlót védelmező, lelánczolt i ori-zlán a leveretett szent ügy rabbá lett ! hó íieit, az egész magyar nemzetet simbolizálja. A két figorális rósz anyaga bronz, az egész architectura haraszti terméskő. * Miután az Blkelyezésre vonatkozólag semmi j határozott értesítést, egészen a legutóbbi \ időkig nem kaphattunk, a Csány szoborbizott- I ság által megállapított főteret vagyis a j Széchenyi, Deák és Kazinczy terek keresz- ; tezését, mint valószínűséget fogadtuk el. Természetesen egy nagyobbszabásu pályamű megállapított terv szerint, hónapokon át készül s igy a méreteit idöröl-idöre nem változtathatja. Legutóbbi értesülésünk szerint ez r az elhelyezési terv bizonytalanná vált s ilyenformán az elhelyezésre vonatkozólag semminemű határozott tervvel nem szolgálhatunk. A főteret, mint igen szép, impozáns, megfelelő s rendkívül szépen érvényesülő helyet nagyon alkalmasnak tartjuk s ha netalán arról volna szó, hogy a közlekedésnek és | szekérforgalomnak akadályul szolgálna, erre j nézve legjobban tájékoztat egy elhelyezési rajz, mit a pályázati műhöz csatolva benyújtunk, mely szerint látható, hogy a tér 1386 négyszögméternyi területéből mindössze 70 ! négyszögmétert foglal el s igy a Széchenyi ós Kazínczy-tér sarkáig 22

x/a méter, a Deáktér és Kazínczy-tér sarkáig 21V2 méter s a mű háta mögötti parkig 13 méternyi hely marad a közlekedés lebonyolítására, mely m®g igy is hatalmas helybeli terjedelmű s meg sem engedné egy kisszerű, kisméretű • mű elhelyezését, mely semmikópen sem hatna monumentális emlékműnek. Igen kívánatos lenne, h«t lehetséges volna négy oldalról egy kis park kiképzését létesíteni, mint az az elhelyezési rajzon is fel van tüntetve. Ha az elhelyezési tervnél még a Szentháromság szobor ottlétéről jönne szó, ugy annak a templom melletti park közepébe közvetlenül a templom elé való áthelyezését, a szobor felállításával egyidejűleg intézhetnénk. A mű elkészítése s felállítás a leleplezésig 2V2 évet vesz igén3'be. Költségvetés. 1. Emlékmű a megküldött 1:20 léptékű rajz szerint haraszti köböl, finoman szemcsézve, élek csiszolva, alapozással, kifalazással, összedolgozással, a rajzon feltüntetett j köszobrászmunkával (ba a gipsz modell, épít- í tető részéről készen és díjtalanul bocsáttatik ! rendelkezésemre) Zalaegerszegen, teljesen készen 22,000 korona, azaz huszonkettőezer ' korona. 2. Nagybecsű felhívása folytán van szeren- j csénk a Zalaegerszegen felállítandó emlékmű j bronzba öntési költségeit alant tisztelettel ! jegyezni: Egy 2 50 méter magas föalakból és egy oroszlánból álló emlékmű bronzba öntése cera peranta mód szerinti öntéssel, kifogástalan kivitelben, csomagolással, azonban szálltás nélkül, telepünkön leendő átvétellel, teljesen készen 8,000 korona, azaz nyolczezer korona. A Képzőművészeti Társulat „Művészet" czimü folyóiratban (VIII. évf. 3 sz.) közzétett pályázati hirdetmény nyomán, mely szerint az 1910 julius 1-én lejáró Csány László szoborpályázat kiviteli költség 30,000 -35,000 korona — terveztük a mű arányait. Az általunk benyújtott pályamű tervezési és kiviteli honoráriuma, beleértve a figurális részek úgymint a fö- és mellékalak mintázásá, gipszbe öntése, valamint az oszlopfő mintázása és gipszbe öntésével járó költségeket, a szállítás és felállítás körüli felügyeletet teljesítve 10,000, azaz tízezer korona. Tehát a mű teljesen készen az 1. és 2. sz. alatt mellékelt költségek kimutatása szerint végösszegben : Kömunkálatok 22,000 korona. Bronzöntés 8,000 „ Honorárium 10,000 „ Összesen 40,000 korona. Tisztelettel Grejf Lajos. Somló Sárika. 17. VASS VIKTOR. Műleírás és költség. Tervleirás: Azt hiszem, hogy pályatervem elég tiszta képet nyújt s nem szorul magyarázatra, de hangsúlyozni kívánom, hogy a föalakot miért nem helyeztem a talapzat tetejére. Elsősorban amit számtalan példa bizonyít, hogy a mentében és csizmában ábrázolt szobrok hátulról nézve rossz silhuettet adnak. Másodsorban, kerülni akartam a megszokott sablont. Elönyösebb pedig azért, mert a főalak a j szemlélőre közvetlenül hat s nincs kitéve megrövidülés s egyéb kellemetlen eltorzulásoknak, ami a magasabban elhelyezett szobroknál elkerülhetetlen. A szobor anyaga: a talapzat ruskiczai márvány, az oszlopon elhelyezett turul szintén ezen anyagból készül. ! A főalak elsőrendű ágyubronz, melynek magassága 2 80 m. A szobor összmagassága 7 m. szélessége 5 m. a legszélső vonalakban, i A szobor kivitelét a rendelkezésre álló ; összegért elvállalom, beleértve a szállítást, | alapozást és felállítást, i Budapest, 1910 julius 1. Teljes tisztelettel Foss Vidor szobrász-müvész Damjanich-utcza 51. sz. ^ ———— ! A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Tekintetes Szerkesztőség! ! : A »Magyar Paizs« ban olvastam, hogy Gyöngyösön most volt az időszakos hitelesítés és hogy . ott nincs szikképzett mérlegjavitó. Én ajánlkozom azon egyéneket 8 nap alatt a kereskedelemben engedélyezett mérlegek pontos (hitelesítésre való) javítására mérsékelt díjért betanítani, följ téve, ha az illető lakatosnak érzéke van a mechanika iránt. Miután én 1876 óta mint szakképzett mérlegkészitő és javitó vagyok, ennélfogva ismerek minden mérlegtörvényt, mit á kereskedelem sorrendben kibocsájtott és én ezen törvényeket is hajlandó vagyok az illető egyénekkel megismertetni. Megjegyzendő, hogy én 1876 tói fogva a leg'öbb időkig nemcsak javítottam, de hitelesítettem is mindenfelé mertékeket. — A tél folyamán több lakatos és gépészt kitanítottam vidékről, akik bejöttek. Gaál Ferencz, lakatos mester. Mérleg- sülykészitők s jaVitók noértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsólejérmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla épület es műlakatos, műszaki és mérlegmtibelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert ^Tamás lakatos mester, mértékkészitö. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javitók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykáazitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Fer<;ncz mórlegkeszitő és javito ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüvee, mechanikus, kerékpár 8 varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását ós törvényszerű kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészitő. Békésmegye: Orosháza: Katona Imié tizedes, százados: ós rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Mískolcz. Nnup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkósziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatosmester, mértékkészitö. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleglakatos. Egyedüli mén^készitő a megyében. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Báromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 Kézdivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberény. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykéázitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg ós sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitö, 8 1 pléhets, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ürmei ték készitő s javitó. Liptómegye : Líptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmeyye: Máramarosszíget. 1 mérlegjavitó.