Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-06 / 1. szám
1910. január 6. MAGYAR P A IZ S Heti hirek való szállítása és onnan való visszahozatala, más- j részt a szegény bádogos nem dolgozhatik annyit raktárra, hogy mérőeszközeit az itteni, két évi időszakos hitelesítés idejére eltegye és csak azután hozza forgalomba. Ugyancsak teljesen elvesztik kenyerüket a kádárok, mert hordók itten csinálása és hitelesítéshez vitele, onnan való visszahozása a hordók értékével arányban nem álló költséggel jár, még ha figyelmen kivül hagyjuk is egyik kereskedelmi vállalatunk esetét, a melyik néhány hordót vitt Munkácsra hitelesítés végett és azokat onnan, mert a hitelesítő bélyegzőjével távol volt, hitelesítés nélkül hozta haza. A kádár különben elveszti a hordók javításából eredő jövedelmét is, mert minden javítás után a hordó újra hitelesítendő lévén: mindenki meg fogja gondolni, vájjon kifiizetődik-e a hordó megjavítás az ujabb hitelesítés miatt. Nagy hibája a törvénynek és különösen az e vidéki kernskedőkre hátrányos, hogy a hitelesítési dij nem az egyes mérőeszközök szerint fizetendők, hanem tekintet nélkül a hitelesítés alá kerülő mérőeszközök számára, minden kereskedő a község lakosságához mérten tartozik a hitelesítési diját fizetni. így a 10 ezernél nagyobb ós 50 ezernél kisebb lakosú városok kereskedője bármily kevés mérőeszköz hítelesitéseért 10 K-t tartozik fizetni. Minket a törvény hibái mellett első sorban a végrehajtási rendelet mellett azon hátrányok érde- j kelnek, a melyek a mértékhitelesítő hivatalnak jj Munkácson történt elhelyezéséből erednek. Kereskedelmünk és iparunk és iparunk érdekében valónak látjuk tehát, hogy mindenki közölje a hitelesítési ügyből folyó sérelmeit a Kereskedelmi Csarnokkal, a mely egy mértékhitelesítő hivatalnak Ungvárt való felállítása érdekében a szükséges mozgalmat megindítja és folytatni fogja. Mar előre kijelenthetjük, hogy ezen czél elérése nem látszik lehetetlennek, söt mérvadó-tényező ezt e sorok írója előtt kilátásba is helyezte, mert a minisztérium is — uj intézményről lévén szó — el van tökélve uj mértékhitelesítő hivatalok felállítására és a végrehajtási rendelet megváltoztatására. Teheti ezt a minisztérium annál is \ inkább, mert a mértékhitelesitésböl jövedelmet » húzni nem kíván. Már pedig az 1909. évi költségvetésben jövedelműi 1,014.000 K-t irányzott elő, mlg állandó kiadásai a bivata'ok felállítására iorditott 230.000 K 5°/o-os kamatjának hozzáadásával összesen csak 630.000 K-t tesznek ki és igv a költségvetés keretébe is 378.400 K áll a minisztérium rendelkezésére. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; njértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton — AlEÓÍejéimegye: Gyulafejervdr. Bartha A. Béla épület és műlakatos, műszaki és mérlegmü- ! helye és javító gyára. j Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mérték készítő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavité. Bácsbcdrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méieggyártók és javítók. Palánica: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javító. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérlegkészítő ós javító gyára. Beszferczenaszódmegye, Beszterce (Erdély) — Stdntó András puskamüves, mechanikus, kerékpár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállitását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészítő. Békésmegye: Orosháza \ Katona Imre tizedes, száradog é« rudas, mérlegkészítő, valamint suly javító. Borsódmegye: Miskolcz. Nr.up Mihály szerkovács suly- ós mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos suly tarázó, mázsajavító, mérlegkésziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sár.dor lakatosmester, mértékkészitő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mórtékkészitő. Fiume: 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye: Oölniczbányán 1 lakatos mérleg- ) késíitő, suly tarázó. Győrmegye: OySr. 1 lakatos mérlegkészítő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásanán 8 Kézdivásdrhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberny. Oedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegy'ében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és sulykészitő, javító. Oilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 plébes, űrmérték késznő. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király-rér 25. Iparbank. Telefonszám 60. Műhely: Szép-utcza 1 Teleton sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít és javít. A méitéktörvény előírásának megfelelően rer.dezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan és gocdosan foganatosít Műhelyvezetője a keresfc. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörénymegye: Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készítő s javító. Liptőmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészítő. Már amaros megye: Mdramarossziget. 1 mérlegjavi'ó. Maros-Tor damegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készítő Losonczon füleken ós Lónyabányán. Pestmegye. Budapest. MocznikAgostcnspecziális mérieggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen test vélek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha éa hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggjáros. vasuíi mozdony mérlegek, híd-, marha- és raktári mérlegeknek gőzerőre bererdezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázéra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készít és súlyt taráz. Pozsonjmegye; Nagyszombat. Mayerberg István műlakstos, szitaáruk s mérleggyára, javító s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészítő és javító. Szebecmegye: 1 hid és raktármérleg gyár, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása ós tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkészitő. Szilágymegye: Szilágysomlyó: Katra Endre épület és müíakatos, műszaki ós mérlegműhelye és javító gyára. Terdaaranyosmegye Ábrudbánya. Bú 6 Lajos lakatos mester, mértékkészitő. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyárook, legkisebbtől a legnagyobbakig, javifás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, irériegkészitŐ s javító. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panwován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű la karos, mérlegjavitó, suly tarázó. Udvarhely megye: 8 bádogos ürmértékfeészitő Székely udvarhelyt és Székelykereszturt. Ungmegye: Ingvár. 1 műlakatos mérlegkészítő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyármérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Ooldfinger Dezső lakatosmester mérleg készítő és javító. Nagykanizsa. Qolenczky íerencz mérlegkészítő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület és műlakatos gyára, méilegjavitó. Adatok Dincsenek a következő megyékből: Ab&uj, Bars, Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, Kiskiiküllő. Komárom, Moson, Nagykükullő, Nyitra, Somogy, Sopron, Szabolcs, Sz&tmár, Szilágy, SzolnokDoboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontál, Trenosén Tnrócz, Ugocsa, Veszprém, Zólyom. H& valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. A mult számhoz csatolt utalványoknak szives felhasználását kérjük. Helyiek. Változtatás a Magyar Paizszsal. A változta' tás az lesz, hogy ezután az évekig tartó mutatvány" számot megszüntetjük, vagyis csak előfizetőinknek küldjük a lapot. Tisztelettel kérjük a hátralevő dijak elküldését. Január elsejével uj előfizetést nyiiunk a Magyar Paizsra, melynek évi ára 4 korona Oá fillér. Városi közgyűlés volt mult csütörtökön Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével. A polgármester részvéttel előterjeszti, hogy Németh Elek nyug. városi féjegyző meghalt s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg a 23 éven át hű munkás főjegyzőnek az emlékét, az , özvegynek részvétiratot küld. — Helyeslőleg vette i tudomásul a város, hogy Dr. Korbai polgármester ; és Fülöp József főjegyző a Kossuth Lajos mauzóleumra díszes koszorút tett a város nevében. — Gráner Gézát megválasztották villamos felügyelőbizottsági tagnak. — A 11.500 korona államsegélyt felosztották a városi tisztviselők között. — Nagy Dezső volt városi mérnök iz állásáról lemondott, Gyüjtsünk a Csány szoborra! ; Szemző Zsigmond körjegyző j Sárszeg 6 K — f. Dr. Thassy Gábórnak ünnep\ ségekre gyűjtött össeegéből fen\ maradt Zalaegerszeg . . . 39 „ — „ s Gróf Batthyány Pál előfizetéséből fönmaradt — Zalacsány 2 K — f. A január 2. Megyessy gyer1 mek művészek estélvéről jutott I — Zalaegerszeg . * ' . . . 23 K 66 f. | Fürst Pál, Wien íK-f. | Mai gyűjtésünk összesen . . 71 K 66 f. ! Hozzáadva a múltkori (22084 K 42 f) összeghez í a Magyar Paizs gyűjtése máig 22156 K 08 fill. A bizoftság jelentést tett a gyűjtés mai állapotáról Árvay Lajos vmegyei alispán előtt, kinek hivatali területén történik a gyűjtés, Zalavármegyében. Egyúttal benyújtotta a bizottság a belügyminiszter úrhoz is a folyamadást a gyűjtés engedélyezésének továbbítására mindaddig a mig szükséges. f Németh Elek nyugalmazott városi főjegyző deczember 28 án meghalt 59 éves korában. 23 évig volt a városnak főjegyzője s egyebek mellett arról is nevezetes volt, hogy soha agy elintézetlen aktát nem hagyott másnapra. A mig el nem végezte, addig nem nyugodt meg a lelke s addig nem tudott még vacsorálni sem. Elvégzett munkája után szerette a kényelmes jó életet. Hivatalos szobájában minden hozzá folyamodott szegény embert vagy koldust barátomnak, öcsémnek, fiamnak szólított. Kovács Károly, Botfy Lajos ós Várhidy Lajos polgármestereket, kivált az utóbbit, huzamos időkig, éveken át helyettesítette. Helyettesitette igen sokszor különösen akkor is, mikor valami hazafias ünnepélyeken raló képviseltetésről volt szó, mert ilyenkor azok bizony magyarán mondva megszöktek — s a függetlenség és hazafiság ügyében mindig Németh Elek képviselte a várost. (Hála istennek! most más viszonyok vannak a polgármesteri hivatalban.) Németh Elek özvegyét Andaházy Irénét a jeles írónőt igen sokau fölkeresték levélben is részvétök kifejezésére, közöttök Gróf Batthyány Pál családja is. Németh Eleknek változhatatlan idegbaja volt, mely csöndes idegbajnak volna nevezhető: járása és beszédje kezdett gyengülni s pár évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de nem sokáig élvezhette a nyugalmas éveket. Diszes temetésén egyesületek s számos egyes tisztelője kisérte ki a tisztelt embert, aki hivatalában mindenkivel szemben gyöngéd, de magával szemben tulszigoro, az életben jószívű és barátságos, polgárilag ped'