Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-06 / 1. szám

magyar paizs 1910. január 6. kurucz magyar volt. A róla kiadott gyászjelentés a következő: özv. Németh Elekné szűl. Andaházy Iréné: felesége, ugy a maga, valamint özv. Németh Sándorné szül, Juranits Mária-Magdolna: édes anyja, Németh Zsigmond, Karolin, Irén, özv. Kováts Györgyné, László Sándor, Izabelia és Mihály: testvérei, Andaházy Szilárd: apósa, és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti férjének, a fiának, bátyjuknak és vejének lófeó székely Németh Elek nyug. városi főjegyzőnek f. hó 28 án életének 59, boldog házasságának 24 ik évébeu, nehcz szenvedés után történt lesújtó halálát. A január 2 ki caimbalomastély. A Meggyesy testvérek, Meggyesy zenetanár gyermekei 5—6 éves létökre a czimbalmon bámulatos ügyességüket bemutatták a zalaegerszegi közönségnek. A jelen volt közönség meg is tapsolta, meg is újrázta kivált a Repülj fecskémet. A gyermekek a czimbalmot behunyt szemmel, oldalt állva, háttal állva biztos készséggel kezelik. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik az, hogy az ipartestületnek egyik téli bálja szintén erre a napra esett s igy a közönség megoszlott. A harmadik oldala a dolognak egy kissé zavaros. A művész estély jótékonyczél czimen indult. Jeleztük volt, hogy a Csány szobor alapra, szegény gyermekek segélyezésére s egyéb jótékony czélra. E harmadik »egvéb» alatt hallgatólagosan értettük a szanatóiiumot. Mindeniket képviselte egv-egy ember a bizottságban. A szoborbizottság titkára betegsége miatt nem védelmezhette az ügyét s ünnepi vakáczió lévén, ki jobbra, ki balra, nem találtatott ember a városban ennek a képviseltetésére. Azonban a többiek sem mentek többre. Az ilyenkor összegyűlt pénzecskét, mint vaskarmu kányák a hullott csirkét, széttépik. Az volt a tervezet, hogy a futott terem bérletének nagy költségén kivül semmi költség nem lesz. A tiszta jövedelemnek felével megti-azteljü ka kis művészeket, másik felejut a szanatóriumnak, karácsonyfa egyletnek és a Csány szobornak. Csakhogy mondom, ilyen hulia alkalmával megjzoktak jelenni az égi madarak. Többet Ián nem is mondok: Van egy napszámos. El van döntve, hogy széket csak ez az egy ember tud hordani, s egy órai székhordásért dukál neki 10 korona. — Aztán gyüttek a czigánybaudisták, ma^ok is gyűjtöttek magoknak, mások is gyűjtőitek nekik s végre a pénztárból is kifize tették magukat amihez senkinek semmi joga nem lett volna. Szegény Radó Henrik pénztárnok elé^ Cerbeiusként ráült a pénztírra de nem volt mit tenui a sasokkal szemben. Végre mégis maradt 50 korona. A csonkabizottság okosabbat neia tehetett evvel, minthogy oda adta a müvészgyermekeknek. — Azonban a külön álló felulfuetések mégis csak a jótékony czélra jönek. 6 korona volt a felülfizetések összege. Ebből igen előnyös társasági szabály szerinti elosztással a Csány-szoborbizottság kapott 3 kor. 66 fillért. — Utólagosan Zalacsáayból Inkey Kálmánné őméltósága küldött 20 koronát az estély czéljáva, a bizottság ezt egészen erre a czélra tette s ig\ a kalandos estélyiéi mégis jutott a szoborbizottságnak 23 korom 66 fillér, mely már elég szép összeg. Meghívó. A Gróf Batthyány Pálnó szül. Inkey Valéria ő Méltóságának fővédnöksége alatt álló Zalaegerszegi Karácsonyfa Egyesület 1910. évi január 8-án az Arany Bárány szálló termeiben tea-es'élyt rendez. Belépő díj személyenkint 3 K, családjegy 8 K, páholy 15 K. A jegyek — melyek számozva nem lesznek — már előre megválthatók Marton Márkusz kereskedő ur üzletében (a vármegyeházzal szemben). Kezdete oste 8 órakor. A jótékony ozélra tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogadnak ós azokat hirlapilag n>ugtszzák. — Műsor: 1. Bevezető. Tartja: Dr. Csík Károly. 2. Liszt Goldmark: ünnepi indulója a „Sába királyné" cz. operából. Zongorán előadják Buiogh Margitka és Balássy Ilonka. 3. Párbeszéd. Előadják: Brúilevics Milicza és Hódy Lehel. 4. Magyar népdal-egyveleg. Czimbalmon előadja: Keresztessy József. 5 Dalok. Énekli lsoó Lenke, zongorán kiséri Kurucz János. 6. Magyar népdalok. Melodráma. Előadja Semetka Didiké. 7. Párbeszéd. Előadják JakabfTy Bözsike és Fangler János. 8. Cabaret. Előadja Kurucz János. Az egyesület választmányának tagjai a jelenlevőknek a teát a műsor közben díjtalanul szolgálják ki. A maokásgimnáziam második időszaka » hó 4 én kezdődött meg. Tárgyai: magyar történelem, egyetemes földrajz, könyvelés, számtan. Előadók Szalay S., Bencsik J., Elek M. ós Pásztor I. Az előadás napjai ngyanazok mint a mult cziklusé. Hogy a közoktatásügyi minisztérium mily figyelemmel kiséri az intézet működését, mutatja az a nagy könyv adomány, mely az ünnepek alatt érkezett a munkásgimnázium könyvtára részére. A vetítést most már saját géppel végzik. Ismételten kéri az igazgatóság iparosainkat és kereskedőinket, hassanak oda, hogy alkalmazottjaik minél nagyobb számban iratkozzanak be. Szabadliczenm. A liczeumi előadásokat rendező bizottság sehogy sem tudott belenyugodni abba, hogy a helybeli konvédhuszár osztály parancsnokának, Spaits Sándor őrnagy urnák előadása, melyre akkora érdeklődéssel várt városunk közönsége, végleg elmaradjon. Őrömmel teszi közzé a rendezőség hírt, hogy végre sikerült az Urániától az előadást megkapnia és igy most vasárnap január 9-én, ez kerül bemutatásra a líczeumban. Spaits Sándor őrnagy ur műve: „Szomszédunk a Balkán" nagy urániai előadás melyet a pesti tudományos színházban mindenkor roppant érdeklődés mellett adtak elő: szerzője katonatiszt, tárgya hozzánk közel eső, a felvételek rendkívül érdekesek. Itt Zalagerszegen még az a körülmény is emeli az előadás érdekességét, hogy kiváló szerzője zalaegerszegi lakós. Sok kellemetlenségnek vehetjük elejét, ha otthon állandóan egy palaczk valódi FereilCZ JÓZSef-keserüvízet tartunk, mert a gyomor megbetegedésénél ez a legmegbízhatóbb segítség. A „Ferencz József"viz a sok evés vagy szesz-élvezet által előidézett bajokat gyors és kíméletes módon gyógyítja és ezáltal előnyösen különbözik minden más hishajtószertől. Ez oknál fogva ae orvosok is legtöbbre becsülik. (6) A díszes karácsonyi s a zajos újévi napok alatt is egyszerű hétköznapi módon jelent meg a Mayyar Paizs. Egyéb oka nincs ennek, mint a hirtelen lecsapott betegségek, melyek eg^ időre bénitólag hatottak a szerkesztőség munkálkodására. Megyeiek Kotor közsegben a népszerű Dr. Hajdú Gyula ügyvédre szavaztak a megyebizottsági tagságnál, azonközben Dr. Hajdút egyhangúlag megválasz tották Nagykanizsán s igy Kotorban Brunner Gusztáv jegyző és Lajtmann György helyettes plébános között folyt a harcz, melyből Lajtman került ki győztesen, de amelyet hír szerint meg fognak felabbezni. Törvényhatósági bizottsági tagnak választották Nagykanizsán Vécsey Zsigmond polgármestert és Dr. Hajdú Gyula ügyvédet. Alsólendván Dr. Brünner Józsefet. A redcsi kocsmában mulattak a szomszéd falusi legények, hazamenet aztán két kálóczfai legény halálra verte Hermán Istvánt. A vitéz rendörbiztos czimü múltkori czikkünkre védekező levél jött Tapolczáról. Azt mondja a rendörbiztosnak védekező levele, hogy Koszbár Jakah, akit ö megkardlapozott, sbetöréses lopásért m ir büntetve volt.«—Nohát? Tehát már kiállotta a büntetést. A rendőrbiztos mégis kardlapozná élete végéig minden éjjel ezt a szeren csétlen Koszbár Jakabot azért a betöréses lopásért, amelyért xmár büntetve volt?« De a rendörbiztos ur védekezőnek vélt levelében még ogyébbel is vádolja önön magát. Azt moníja, hogy sKoszbár nak csak a hagyományos betyár szerencséje volt, hogy az élével mért kardvágás ütés közben lapjára fordult és minden baj nélkül szabadult meg.« Nohát? Mi még a kardlappal való paskolásokat is túlzottaknak és feleslegeseknek tartjuk. A biztos ur vágni akarta a hust, mint a répát. Azért, amint a históriából kitűnik, mert Koszbár ütni akart u kezével, legalább is kivette zsebéből a kezét. Valószínű, hogy jobb kézzel akart üíni, a kardlapozás mégis a balkarját tette ártalmatlanná. Legnagyobb vádat emel harmadszor önmaga ellen a biztos ur, mikor önként mondja, ho°y felszólítására 2 órakor a becsípett Koszbár eltávozott, ment haza, de visszakiabált, hogy neki senki sem parancsol. Erre erélyesebb rendőri hang, parancs, sőt a dutyiba való zárás kísérlete is következett, s Koszbár még mindig lármázott, sőt a zsebiből is kivette a kézit. Ezért kellett a kardot megsuhogtatni. A kutya is mind mérgesebb-mérgosebb lesz, ha hergetik. A gyermek is láthatja, hogy itt heczczelósről van szó. Ha egy éjfélutáni kocsmai alak a felszólításra becsületesen hazaindul: nem elég ez? Ha ilyenkor dörmög, nem kell provokálni az úriembert sem, még kevésbé az elkeseredett szegény embert. Mert íme nagyobb csendháboritást okozott ez a karddal való beavatkozás, melyre három család is fölébredt, mint a részeg embernek az a dünyögése. — Summa summarum — mi nem állítjuk, hogy Koszbár Jakab valami fényes multu mintaember, de a mikor nem hibázik, nem kell ütni; másfelől nem óhajtjuk, hogy a rendörbiztos mindjárt olyan tulszigoruan megbüntettessék, mint ahogy ő büntetett, de az bizonyos, bogy fiatalkori határtalan túlbuzgósággal járt el. TanitÓVálaBZtáS. Ifj. Monda Ferencz oki. tanítói, Monda Ferencz nyug. rédicsi kántortanító fiát Cserföldön egyhangúlag kántortanítóvá választották. Katonai áthelyezés. A m. kir. honvédelm

1 miniszter Farkas Aladár 20. honvédgyalogezredbeli századost Nagykanizsáról Budapestre helyezte át az 1. honvéd gyologezredhaz. BirÓVálaSútag. Fityeházán Zadrovecz János 6 évig viselte a községi bíró terhes hivatalát. Neki terhes volt, mert a falu nem szerette. Valami szabálytalanság miatt feljelentés is tétetett ellene. Hát lemondott. A hétfői biróválasztason, melyen Dienes Sándor szolgabíró elnökölt arra kérte az elnököt, hogy az ő emberét is vegye a jelölteit közé. A concilians szolgabíró ezt a kérelmét is megtette, de egyetlen szavazatot se kapó t a régi biró jelöltje, hanem Kondritz Istvánt választották meg egyhangú lelkesedéssel egy esztendőre. Mert akkor telik le a biróviselés cziklusa. Távoliak. Az iskolák ós a magyar ipar. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az összes oktatásügyi hatóságokhoz a hazai iparczikkek pártolása érdekében. A miniszter elvárja minden hatóságtól, hogy az iskolákban és hivatalos helyiségekben kiz íróiig magyar gyártmányú iparcsikkeket haszuáljanak. Felsorolja az összes hazai papír-, írószer- és rajzeszköz-gyárakat, ismerteti a védőjegyeiket s erős hangon rendeli el, hogy a lehetőségig minden alkalommal ezeknek a gyártmányait vásárolják és az iskolák növendékeinek ezeket ajánlják. Végül pedig fegyelmi megtorlással fenyegeti azokat, kik e rendeletnek nem igyekeznének minden esetben eleget-tenni. — Meglátjuk. Assiai szám. 3532. Ennyi gyermek nem jár iskolába Sza jadkán, Magyarország dus káuaáujában, akiknek járni kellene, mert mmd tankötelesek. Ebből a város belterületén 924 iskolakötelest mulasztottak el beíratni, a külterületeken pedig 260S gyermeket, összesen 3532-t. Nem építettek ott elég iskolát. Bezzeg vannak mindenütt üveges épületü börtönök, nagy sétáló udvarokkal, üde kerthelyiségekkel e látva; s a börtön lakóinak, hallom, ujabbau mozgófényképü színházakat rendeznek mulattatásul, — tennis labdapályát, nem hallottam, hogy eddig még építettek volna számukra, de remélem, nem sokáig fog késni. As öparjasi jogakadémián az 1909—1910. tanév II. felére a beiratások 1910január 8 ikától 19 ikéig eszközlendök: az előadások január 23 án kezdődnek. Utólagos felvételnek január 20 — 22. napjain dékáni , azután pedig tanári kari enge délylyel lehet helye. A félévi tandíj 50 korona. Evangélikus lelkészek, tanárok és tauitók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonya kra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallisfelekezeti külömbnég nélkül részegíthetnek a Collegium kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményében, ebédértós vacsoráért a második félévben 96 K, csak ebédért 54 K, reggeliért havonkiut külön 3 K fizetendő. Humanns törvény. Az 1908 ik évi törvényhozási tevékenységnek egyik legnevezetesebb alkotása a gyermekbirósági törvény, mely a 12 —15, valamint a 15 éven felüli gyermekek törvénybe ütköző cselekményeinek elbírálásánál adja meg az eljárására vonatkozó utasítást. Ez a törvény 1910. évi január 1-én lépett életbe. Tudva, hogy mennyi züllött vagy züllés ujján levő gyermek van nálunk országszerte, csakugyan emberies ténye volt a magyar törvényhozásnak e törvény megalkotása, melynek szigorú végrehajtása által reméli az ország ezer és ezer gyermeknek a becsület utján való megmaradását és