Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-30 / 26. szám

Ví AGY A K P A I Z S 1910 junius 30. Miképp lehetünk hosszuéletüek ? Elbeszéli - Egy orvos. LXV. CMire jó a mély lélegzet?) Ne tekintsétek kivihetetlennek a kővetkező tanácsomat: A szakadatlan, mély lélegzetvétel teljesen lehetetlenné teszi a tüdőbetegség kitörését, de csak akkor, ha ezt egészséges korunkban megkedveltük, ha erre, mint legkiválóbb tüdővész-gátlóra anyánk olyannyira rászoktatott, hogy ezt I ;g alább reggel és este 2—3 perczig gyakoroljuk. Használjuk fel sétaközben a szabadban minden időnket arra, hogy tüdőnket ezen iszonyú betegség ellen biztosítsuk. A szülők kis gyermekeiket, a tüdővészes beteget pedig ápolói szoktassák a négy szakaszos légzéshez, mely a következőkből áll: Az első szakaszban vegyen a beteg oly mélyen lélegzetet, mint amily lomhán, lustán azt rég megszokta, a második szakaszban ahelyett, hogy ezt kifújná tüdejéből, annyi levegőt szívjon j még magába, amennyit csak bir. De most se fújja ki magából, hanem tartsa azt vissza a tüdejében egy két pillanatig, azért, bogv az össze | esett, összelapult alveolusokat, tüiőkamrácskákat \ a bőséges levegő tágitsa szét és hogy a szét- > tágított csövecskékbeu és hólyagocskákbaa az 1 odatapadt kotrólapáto r, a csillószőrös hámsejtek magukhoz térjenek, dolgozzanak és az ott meg rekedt nyálkát tisztára kotorják ki. E kotrás nélkül a betegség vagy egyáltalán nem gyógyul meg, de ha meggyógyul is, 4 —5-szórte hosszabb idő alatt és pedig meggyógyul a roppant hosszadalmas és kétes reménnyel kecsegtető tüdőroncselmeszesedéssel. Holott igy néhány hét alatt feltétlenül meggyógyul az ilyen hörg, (bronkus), ha ezt a kotrólapátok kisöprik és a'. odatapadt SZÍVÓS nedvet teljesen eltávolítják. Hiszen tudhatjátok tapasztalatból, hogy mindeu seb akkor gyógyul leggyorsabban, ha azt először tisztán, másodszor melgen tartjuk. A légzés harmadik szakasza a levegőnek a tüdőből való kihívásából áll, a 4. .szakaszbau, amikor a légszomj kissé nyilvánul, ue s/.ivjuk u|ból tele tüdőnket, hanem a benne maradt tar taléklevegőt annyira, oly mélyen fujjuk ki ma gunkból, amennyire csak bírjuk. Ez a legfontosabb, ez a legmegszivleieudőbb tanács. Mélyen fujjuk ki azért, először: ho^v a soha nem szellő zött tüdőcsucsok is teljesen tiszta és ne kevert levegőt kapjanak. Mélyen fujjuk ki különósea pedig másodszor azért, mert a tüdő sohasem telődik meg vérrel olyannyira, mint c-:upán akkor, amikor belőle a levegőt a legnagy'ob > m ^erőltetéssel kifújjuk. Már padit; a véraek és tiszta légnek nagy mennyiségben való odairányulása, o latódulása gyógyítja mej; a Koch-féle baczillu soktól elczafatositott tüdő sebét. A bő vérből bőven kiszabadult fehér vérsejtek (fagociták) sánczolják , körül az elczafatosodó, foszlánvosodó .sebet. Ezek \ ölik egyenkint a Koch-féle baczülusokaí. Ha a ! parányi, ádáz ellenséget egyszer megragadták, j ezek viszik a májba, hogy ott hullájuk az epe- ; gyártódásra fordíttassák. Ezen aranyakat érő tanácsom betartása nélkül | a gyógyulás igen nehéz, de ha a negyszakaszos ; légzést a tüdővészes megszokta: 2—3—5 nap ! múlva a láz máris alábbhagy. Mir pedig ez azt I jaleuti, hogy a kigyó fejét legott megtörtük, ; vagyis az ellenséget feltartóztattuk és mi vagyunk i már-már fölényben a tüdővész-baczillusok felett. ' De nemcsak ily mesterséges négyszakos tüdő I légzési gimnásztikánál edződik és gyógyul tüdőnk, 1 tianem mindenkor, valahányszor hegynek felfelé haladunk. Vannak betegek, akik nehéz fejüknél, korlátoltságuknál fogva a négyszakaszos légzést megszokni ne.b tudják. Mások pedig (különösen a lányok) ha azt veszik észre, hogy szüleik még mennybéli boldogságukon is megváltanák gyermekük életét: rátartok, durczásak, makacsok, engedetlenek lesznek. Hogy en íek eleje vétessék. ezért kell a szülőnek a szellemi fölényt mindenkor megőrizni, fentartani gyermekükkel szemben. Azért kell a szülőnek titkolni a majom szeretetté fajult gyermeki szeretetet. Csókolja meg az anya gyermekét éjjel, amikor alszik, de csakis azon esetben, ha orczája viruló egészséget mutat. A tüdővészes gyermeket pedig se éjjel, se nappal senki meg ne csókolja. Amily ostoba felfogás az, hogy a szeretetet csakis csókáik lehet kifejezni: épp oly veszedelmes szokás is egyszersmind, mert ezáltal az anya a Kochféle baczillusokkal majd egyik, majd másik gyermekét fertőzi meg. Megfertőzi akkor, amidőn egymásután egyiket, majd másikat csókolja meg étkezés után és lefekvés előtt, vagy eltávozáskor. Ez az oka azon gyakori szomorú esetnek, hogy a tüdővész néhol egísz családot teljesen kipusztít. (Hogy gyógyítsák magukat a szegény tüdőbetegek ?) Miként gyógyítsa magát a szegény, magára hagyatott tüdőbeteg a melegebb évszakokban? A nagyon szegény betegek, akik tüdővész betegségük gyógyítására áldozni keveset tudnak, álljauak össze másod . harmadmagukkal és ha legutolsó értékes holmijukat is eladják, de vásároljanak egy fejős kecskét, vigyék mindig magukkal, legeltessék a szabadban valahányszor megéheznek, megszomjaznak, fejjék meg. Ovidius is megemlékezik a kecsketejről, amelylyel a később az istenek és emberek atyjává lett Jupiter gyermekkorában táplálkozott. Fölé helyezi ezt minden tejnek. Stat quoque capra simul nimphae pavisse feruntur. Cretides, infanti lac dedit illa lovi. (Ott áll egyszersmind az a kecske is, — azt beszélik, hogy a krétai nimphák legeltették egykoron, — mely tejével táplálta a csecsemő Jupitert.) A valamivel tehetősebbek vegyék m igukhoz a táskájukat, tegyenek bele kenyeret, szalonnát, vereshagymát, eu;y üveg kecsketejet, vagy bort. Akitől jobban telik, vigyen magával sajtot, túrót, fótt tojást, vajat, hust, bort, forrás , vagy pedig szódavizet, de a retket, foghagymát, vagy vereshagymát, sőt paprikát egyik fajta beteg se hagyja otthon. Vigyék magukkal, vagy vitessék utánuk az ilyen betegek az egész napi elemózsiájuk it. Kezdjéx meg a sétát ívggel 4—5 órakor. Induljan *.k ei lassan a gyengéu lejtős fenyves erdőnek, Hi nincs a környéken hegy, avagy «rdő: menjenek síkságán, de ha lehet, ugy irányítsák utjokat, hogy a délelőtti nap mindig a hátukat süsse. Ballagjanak las an, de folytonosan. Ne en gedjenek a gonosz sugallat csábításának és ce feküdjenek le a hűvösbe, hanem a kapaszkodó, vashegyü botjukkal segítsenek maguknak emelkedettebb, meredekebb hegyen az előrehaladásban. Menjenek reggeltől estig. Még akkor se pihenjenek meg, amikor a reggeli, ebéd, ozsonna ideje itt van. Sohase egyenek mohón. Egyék meg az ételt a leguagyobb lassúsággal és pedig , menetközben, hiszen a tüdővészes betegnek ! minden falat kenyerét, busát, pecsenyéjét, minden korty folyadék-táplálékát (sőt még a vizét) is 30 -40 szer kell a szájában megforgatnia, csak ; azért, hogy az emésztési idő utáa annak minden atomja, legkisebb porczikája is tápanyag, ne pedig hugysav gyanánt szerepeljen. Az ilyen táplálkozás szüli a csodát a tüdőbetegeknél. Lám, t ien a szenet sem 'öntözik jéghideg vízzel, h tuem • for-óval. A kazánból kibocsájtott gőzt előbb a gőzfejlesztésre szánt hideg viz felmelegítésére használják, hogy annál keveseb > szén pazarolódjék el. Épp igy kell okoskodniok a tüdővésze sekuek is Addig kell a falatot rágniok. amíg a < nyál ptyaliuja az étéit már már félig meddig meg j nem emésztette. Ekkor azutá í a gyomor sósavas : pepszinje a pankreasz diasztára könuyen és kétszer oly gyorsan megemészti a lenyelt táplálékot. A hus mellé fogyasztott vereshagyma savja a gyomor sósavának segít az emésztésben, a benne lévő illanó olaj pedig, mely a vérben csakhamar felszívódik: dezinficziál, vagyis nagyban háborgatja a Koch-féle baczillusokat szaporodásukban, táplálkozásukban. Ha a tüdővészes betegnek esős időben a szabadba kimennie nem lehet, hozasson szobájába létrát, támassza azt a falnak, menjen rajta fel és lefelé oly gyorsan, hogy lélegzetvétele kissé ziháló legyen. Ez is helyettesíti a hegymászást, esős időben ez is megfelelő testedző és tüdőtágitó gyakorlat. Ha lassan haladunk fölfelé az emelet lépcsőin, bizonyára tüdögimnasztikát végzünk. A nóta, a dalolás mi lenne egyéb, mint tüdőgimnasztika. De nem ám az a nóta, melyet a korcsmában ! énekeltekl Hiszen ott csak a fertőző miazmákat, 1 a kapadohány-füsttel elegyes port szívjátok be, j hanem az a nóta, mely a fonóból, kukoriczafosztóból hallatszik. Vagy az a nóta, melyet odahaza, lakástokban, avagy az Istenházában énekelve, Istennek dicsőítésére rebegtek el. Ez önt a tüdővészes fagyos keblébe melegséget, melytől a halál jéghideg keze kiengesztelődik. Legyen a magyar elsősorban jó hazafi, másodszor hithű. Vonatkozzék a magyar ember imádsága mindig a maga és nemcetbelije boldogulására. Segítse embertársát, szeresse, gyámolitsa felebarátot. Éa is magyar honfitársaim üdvét tartom szem előtt, én sem egyébért írom czikkeimet, csakhogy a magyar emoer ne satnvuljon el, és hogy a magyart ne pusztítsák oly kegyetlenül sem az ide, mikőzibénk, hozzánk nesztelen befurakodottak, sem pedig a tüdővész. Sutba dobom a kívánatos szórakozást, testemet, eszemet, fáradságomat nem kímélem. Csupán csak magyar vérem, testi, lelki javaimért, vagyis egészségemért óhajtok dolgozni. Azért tartsátok be tanácsaimat! Naponta reggel és este pár perczig is végezzétek gyógymódjaimat és szívleljétek meg tanácsaimat, melynek legeleje nem más, mint: mértékletesség ételben, italban, dologban, álomban, élvezetben, szívleljétek pedig meg ezeket még egészséges korotokban. Ne halogassátok akkora, amikor már egészségieket, péketeket eltékozoltátok. Ti is törekedjetek arra, bogv a magyar nem ze

f legyen hatalmas és éljen boldog napokat. Már eledet szenvedett a töröktől, némettől, eleget rettegett a tűzvésztől, döghaláltól. (A mesterséges lélegzés.) A tizennegyedik negyedórában, a sulyzógyakorlatok s a tüdőgimnasztika befejezése u:án, a beteg meglehetősen elfárad, hiszen ez a legelső aktiv munkája a hosszas tespedés után, szükség tehát, hogy ezután ismét egy passzív gyakorlat következzék, ez nem más, mint a tiidőtágitó, mesterséges légzés, mely gyakorlat, miként a többi is, .szintén 15 perczig tartson. Az ápolók az alább közlendő kétféle mesterséges légzés közüi egyiket is, másikat is 7—8 perczig gyakoroltassák. A mesterséges légzés alkalmazása a vizbefuladozók megmentésénél ig°n gyakori. Tudniillik, a ki már perczekig a viz alatt volt, még akkor is sok esetben megmenthető tüdőtágitó, mesterséges légzéssel Ezeu gyakorlat által az elalélt agysejtek oly módon térnek magukhoz, hogy a légzési czentium működését eröművileg helyettesitvén: a mesterséges b'-jzós a. tüdőbe friss levegőt szivattvu'.. Az olha;p vért oxigénnel látja el, amily a szivet izgatja. Ixy hát a rövid időre tenuakadt működését megújítja. a vért' az agyba kergeti, ahol is a haldokló agysejtek néh iny pillanat alatt ismét oxigént kapván, magukhoz térnek. Földüuk kezdetben, amikor még púra volt, 700—800 szorosan akkora tért foglalt el, mint mist. A mostani földet alkotó anyagok párái, sűrűsödni kezdtek. Legfölül jut ;!t a/, éther, azután a levegő, majd a viz, mely eyyenleies mélységű volt mindenütt, melyhöl a szára/, sehol ki nem látszott. Igy a földet eyvkoron te jesen viz boritá. AZ embt.-r ős gerinczese. vz saruhio xus lauceolatus«, kopoltyukkal léie^zö, vízben lakó állat volt. Ezen állal.aj most is él. ÖsléDj ünk kézzelfogható nyomait iáljuk abban i-, h. gy a még világra nem jött emberi ébrénynek kupo'tyui az 5 ik hétig megvannak, bár ö azt légzésre sohasem haszuálja. Fejlődés folytán az arcz tontosabb része képződik belőle. Nyoma van annak, hogy egykor vízben éltünk, hiszen ha a vízbe lebukunk, nag/on soká bírjuk ki légzés nélkül. Amíior Eudre masyír király ellen Henrik német császár haddal lámadt, saját erejében nem bízott, igy hát hazahívta harczias öc^csét, Bélát, aki Lengyelországban a pomerániak felett uralkodott. Í)éla emberül dte az országot. A I Vértes hegyeken ijedtükI. /.anaszét szórták a I németek vértjeiket. Amiduii Endre a német ! császár dunai hajóhadától megszabadulni nem i tudott, egy Zotmuad nevű búvár, ki roppant soká i tudott a viz alatt lenni, valamennyi hajóját kitúrta , és elsülyesztette, amikor maga Henrik is csaknem odaveszett. De bizonyítja néhai vizben tartózkodásunkat az is, hogy a bárgyúk, hülyék, gyügék kezein a két ujj közötti uszóhártyák szembeszökők. Mikor a vizbe alámerült ember vizet sziv be, abból is vesz fel parányi oxigént tüdejébe, de mivelhogy ez korántsem elégséges, tehát beáll a fulladási halál. Az ilyen embert, — ha partra húzták, — lábánál fogva felfelé fordítják, hogy a | viz a tüdőből saját sulyáuál fogva is távozzék j el; majd hanya't fektetik, dereka alá, a nadrág, (szoknya,) kötés táján vánkost, vagy összegyűrt paplant tesznek s most a mentők arra töreksze-