Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-25 / 12. szám
X. év, 3£ai&iegjj®ii Bsxegy 1909. márczius 25. 12^ ®2tá?sá. áiSStísetjsi ár : Síj éne 4 korona, fél érc* 2 kotoku. Negyed étra 1 kor. igjtt szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szériát. Nyilttár sora 1 kor, Szerkesztőség és kiadó vatal: Wlassici-ntcsa 15. Szerkeszti Z. ZE3Zox*-T7-át}ii_ La.j os ( Xj E3 3ST C3- "2"JE! H. FŰZRE 3ST C Z = BORBÉLY G-Tö E.C3-Y laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Lelkek a mocsárban. Irta: Tábori Koráéi A fővárosban sokat beszéltek és irtak mostanában a lakásuzsoráról és egyéb nyomoruságokról. Fürge újságírók, akik éjszakai razziákon birangoltak és óvatos szocziológusok, akik hiteles statisztikát böngésztek, egyaránt konstatálták, hogy borzalmasan növekszik az ínség meg a bün. Legkivált a gyermekvilágban. De hát miért nem esik szó a vidékről, az egész országról is ? Csak Budapesten pusztit a nyomor és rajta kivüi, hogy ugy icondjuk — minden fenékig tejföl? Bizony nemcsak Budapestre szabad gondolnunk, amikor az életnek ilyen borzalmairól megemlékezünk. Asaikor arról beszélünk, hogy bün és nyomor szüietuek c?ak igazán egy anyaméhben, a társadalomnak abban a legmélyebb poklában, ahová művelt ember pillantása jóformán sohasem vetődik, csak a statisztika száraz számaiból sejt" valamit a létezésérői. És a legiszonyúbb lakója ennek a pokolnak gyermeklélek. A foglalkozásszerü betörők, a tolvajok, szélhámosok, orgazdák, útonállók seregét — mint valamikor a szultán hires janicsárjait —- már a fejletlen gyermekkorban sorozzák. Amikor a lélek még olyan hajlékony, mint a vékony fűzfavessző s épp ugy hajlik a jóra, mint a rosszra: akkor jelenik meg a modern, káprázatos gazdasági fejlődés ijesztő réme, a tömegnyomor és végzetes ölelésü karjaival löki, hajtja a kicsinyeket a bajba, a züllésbe. A gonosztevők túlnyomó nagy része már a gyermekkorában az volt, amivé a sors kiszemelte. Már a gyermekkorban járta az iskoláját későbbi pályájának, a büntevésnek és amikor fejletlen testében alig pislogott még az öntudatlan lélek, már a börtön csemetéje volt. Elhagyott gyermek nemcsak az, akinek nincsen apja, anyja, vagy akit kilöktek az utczára, hogy ott pusztuljon, hanem elhagyott kevés kivétellel a legszegényebb néposztálynak, íőképp a munkásDak a gyermeke is. És ha meggondoljuk, hogy az egész nép munkában görnyedő szülők közül hányan hagyják gondozatlanul, az utcza nevelésére kicsinyeiket, nem fognak többé csodálkozni rajta, ha az újságban olvasunk egy-egy esetet, amikor apró gonosztevőket a legundokabb bűnök elkövetésén kapnak rajta. Jótékony egyesületek, amelyek a bűnt és nyomort akarják enyhíteni, országszerte gyűjtenek és sok tekintetben javítják is a helyzetet — Budapesten. Három évvel ezelőtt alakult végre egy nagyszabású intézmény, ameiy vidékiek pénzén a vidéken is segít. Az országos gyermekvédő liga ez, amely tavaly már tizenkétezer gyermeket mentett meg a pusztulástól s köztük nyolczezerkilenczszáz vidékit. Most is országos akcziót folytat a gyermeknapra, — amely április elején lesz — aktuális tehát az érdekes intézmény ismertetése. Mit is csinált ez a Liga? Elhagyott és züllésnek indult gyermekek számára intézeteket létesített Rákoskeresztúron, Szegeden, Szalonczán, Sopronban, Nagyszöilősön fiuk számára, Kőbányán pedig leányok részére. Alaposan megvizsgált hajlandóságuk szerint képezteti a védettjeit. Van például olyan is, akiben zeneíalentumot fedezett föl s a leányka ma hires zongoraművésznő. A Liga képeztette ki. Megalkotta a gyermekbiróságot, amely január elseje óta az ország összes nagyobb járásbíróságain és törvényszékein működik. A Liga emberei kikutatják a gyermekbünösök családi körülményeit, a bűntett elkövetésének részleteit és okait, gondoskodnak védőügyvédről s jelentést tesznek a bíróságnak amely ennek alapján ítél. Január elseje óta feltűnően csökkent az elitélések száma s a javulással biztató gyermekeket a Liga veszi át külön intézeteibe. Az igazságügyi miniszter pedig elrendelte, hogy az állami javitó intézetek igazgatói is csak ugy helyezhetnek ki gyermeket nevelő-szülőhöz, ha a Ligát értesitik és ez védnökről gondoskodik. Ez pontosan jelentéseket tesz a Ligának és igy állandóan irányithatják a nevelését. A beteg gyermekekre különös gondot fordít a Liga. Ingyen ád gyógyitószert, orvosi kezelést, az epileptikusokat Balfra küldi, a skrofiuásokat Görgéuysóaknára, a tüdőbajosokat külön szanatóriumba, másokat pedig a siketnémák, vakok és nyomorékok intézeteibe. Nyáron százszámra viszik a vézna apróságokat a felsőelefánti, szilágycsehi, remetevasgyári és szőkefalvi fürdő-konviktusokba. A Liga védenczeit gondozzák a kassai csecsemőotthonban, a temesvári gyengeelméiüek intézetében és a szegedi, nagyváradi, kolozsvári tanoncz otthonokban is. Tengeri szolgálatot ! létesített főképp olyan fiuk számára, akik nagyobb szubordinácziót érdemelnek. A hajókon alkalmazott legénykék első csoportjairól nagyon kedvező jelentések érkeztek. Érdekes és fontos része a Liga programmjának a külföldi illetőségű gyermekek itthontartása. Azelőtt ha külföldi illetőségű ember meghalt, árváját vitték ki idegenbe, hogy a községe gondoskodjék róla bár apja, anyja évtizedekig élt itt s a gyermek szinmagyarnak született. A rideg törvény sok szegény özvegyet megfosztott a gyermekétől. Az állam nem segíthet, jöu hát a Liga és magára vállalja a nevelést: akkor itt maradhat a gyermek. Már ezerkétszáz gyermeket megmentettek igy az országnak. Kivándorlók gyermekeit pedig még Amerikából is hazahozatja. A mult évben 14.226 gyermeket mentett meg a pusztulástól. Természetes, hogy az ilyen nagyszabású működés óriási összegeket emészt föl. És sok-sok ezer kis apróság vár még a megmentésre. Különösen a gyermekbiróságok reformja ró hatalmas terheket a Ligára. Roppant szüksége van tehát a nagyközönség támogatására. A magyar társadalom teremtette meg a Ligát s csak tőle függ a fennmaradása, a virágzása. Ez a nemesczélu és hazafias intézmény, amelyet az állam is teljes erejével, szokatlan melegséggel propagál — mint a hivatalos szervezetek legnagyobb társadalmi kiegészítőjét — minden tekintetben rászolgált az országos támogatásra. A modern szocziologia törvénye, hogy a gyermekmentés nem jótékonyság, hanem kötelesség és elsősorban a vidéki közönségre számítanak, amikor a legnemesebb kötelesség teljesítéséről esik szó. Muraközi iskolák államosítása. Magyarországon a politikai pártok legnagyobb részének programmjában van az állami népoktatás, tehát az összes iskolák államosítása. Ugyanezen elvet vallja a többség is. Kérdés vájjon miért nem valósitják meg ezen elvet? Magyarországon a mostani felkorbácsolt politikai viszonyok nem alkalmasak arra. Semmi szükség sincs, hogy a nemzetiségiekkel még ezen a térea is ellenkezést szítsunk. Apponyi miniszternek nagyon ügyes politikája van, mellyel szép eredményt fog elérni. Alkotása azt a benyomást kelti bennem, mintha egy házat telerakna mind több és több kincscsel, hogy azután annak fundamentumát meggyöngítve, a terhektől roskadozó ház az ölébe hulljék. ULTI. ff m Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szsScngarniiuráEtióS kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto» 23—52 máitok és különféle szcmyeg-divánek készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. kárpitos- és batorraktáta Nagykanizsa, Csengery-a (Sagylaiiüai tikarékpíiitár éptl» Nagy választék gyer-es Goldberaer Kéi TÍ ifftti