Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-04 / 5. szám

X. óv 2ala»gwBzefl, 1909. február 4. Bi szám ár : éni 4 Imm PA étr» I kecoaa érts 1 kcr. M*W 8 fi tér. Hirdetőik dija mtgtgjmég «i»ri»t. lyilttér tora 1 kor. SurkeutSség é« kiadÓTatal: Wlaitiei-ateaz S6, Z. ECor-váfc-bli- Lajos fLHWQTELPSBBNOS i. BOHBÉLT ÖTÖEGT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A kereskedelem keletkezese. A mostani élet főforrás* és mozgatója a kereskedelem, anélkül nem tudnánk megélni, mert a modern társadalom egész rendsiere a kereskedelmi közvetítés alapjain nyugszik. A kereskedelem közvetíti és eszközli ai áruk kicserélését teljes mivoltukban, vagy értékökben. A modern kereskedelem az ő kifejlődésével teljesen megfelel az emberiseg fejlődésének, amely eddigi fejlettségének csúcsán áll. fagyon bonyolódott és végtelenül elterjedt •z ; hasoalit a körforgáshoz, amely mindennap mt egész földet át fogja. Kereskedelem nélkül nem rendelkeznénk a kellő élelmi szerekkel; éppen azért okvetlenül szükséges a kereskedelem existencziánk iöntartésához; nélküle sem jól lakai, sem ruházkodni nem tudnánk. A fehérnemünkre szükséges pamut Amerikából származik, a gyapjút, melyből öltözeteink készülnek, Ausztráliában nyirják le a juhokról; a lábbelihez szükséges bőr Uroszországból ered ; a szalma, melyből kalapjaink készülnek származik a chinai rizsmezőkről. Mindazt, ami szükséges életünkre, sőt a fényűzésre isj a kereskedelem eszközölte, amely hatalmában tartja az egész világot. Miként mi hozzánk szállítják Kinából a rizst, úgy mi is viszünk Kinába a mi termékeinkből. Itáliából kapjuk a narancsot, most már olcsó pénzen; holott az ezelőtt, mint ritka csemege csak gazdag emberek asztalain volt látható, midőn t. i. a kereskedelem nem volt oly nagy ura a világnak. A kereskedelem tehát alá volt és alá is •an vetve az ő fejlődésének; terjedésepedig mindig mérve volt az emberiség szükségleteihez a szerint, ahogyan fekozta az ö szükségleteit az emberi társadalom és a hogyan növekedett az általános műveltség. Xoltak idők, midőn általában kereskedelem nem is létezett és az emberek nem is érezték szükségét. Ez igy volt az ősember korában. őserdőkben és vidékeken kóborolt kisebb csoportokban ae ősember, mint állat. A társitásra kényazeritette őt a veszély, mellyel a vad természet köröskörül fenyegette. Egyedüli figyelme irányítva volt a zsákmány kinyomozására, hogy a folyton jelentkező éhségét lecsillapíthassa. Evett úgyszólván mindent, amit a természet nyújtott. Voltak ezek termények, lisztes magvak, különféle gyökerek, kisebb nagyobb állatok: mindezt megette nyers állapotban. Kedvelt italát képezte az állatok meleg vére és csemegéje volt a csontok veleje. Többel azonban, mint éhségének csillapításával nem gondolt. A táplálék volt, aa egyedüli kérdés, amely életét uralta. Minden nap reggel rendezte az eledel uj keresését. Az ősember nem gondol jövőre, ő csak a jelennek él. Azonban a fejlődés ezen fokán nem maradt meg az ősember. Az életszükségletek fokozása arra tanitotta öt, hogy az élet müvében társának tekintse a nőt, akinek ennek folytán átadta az otthon vezetését, mig ő maga az élelmiszerek megszerzéséről gondoskodott. Ebből keletkezett az úgynevezett zárt otthon; amelynek az volt a lényege, hogy az összes szükségletek otthon készültek és otthon a családban el is keltek. Ezen korban kezdenek mutatkozni a kereskedelem első jelei; állott pedig ez azon dolgok puszta kicserélésében, amelyek nem képeztek közvetlen életszükségletet, hanem szolgáltak a fényűzésnek, a hiúság kielégítésének stb. Az életszükségletek könnyebb megszerzése czéljából csoportokba egyesültek egyes vérrokon családok. A nem vérrokonok voltak a rabszolgák; mint azt pl. Rómában látjuk. Igy volt ez a középkorban is a jobbágysággal. Az egyes gazdaságok által termelt tárgyak fölöslegét kicserélték a szükséges tárgyakkal; s igy keletkezett a csere-kereekeilelem. A cserének folyton nagyobbodó szüksége lassanként a pénz behozatalát idézte élo. Az árucsere lassanként bizonyos alkalmas helyekhez volt kötve, ahol sokan összejöttek. Igy támadt a vásár. A vásárok keletkeztek először a templomoknál, azután a népgyűlések alkalmával. A városokban az árucsere mellett kifejlődött először a helyi kereskedelem kicsinyben, amely a közönséget a városban mindennapi élelmiszerekkel látta el. Igy támadt a kereskedő, aki a vásáron nagyobb mennyiségű árukat ös»zevásárolt és azokat azután kisebb részletekben eladta. E mellett kifejlődött a nagykereskedés és azzal összekötött kereskedelmi utak. Ezen kereskedelemmel a középkor végével már a városok egész sora foglalkozott; nevezetesen pedig a kikötő városok. Igaz, hogy a fűszerek, só, szövetek, szőrmék stb. az idegen országokból való behozatala szokatlanul drága költséges volt; de a kereskedők mégis vállalkoztak reá számítva a nyereségre. Milyen veszélynek voltak kitéve a kereskedők? látható főleg a rabló lovagokról szóló ismeretes történetekből, akik a kereskedők egész karavánjait megrohanták és mindenükből kifosztották. Ezen közös veszély mindig közelebb hozta egymáshoz a kereskedőket, ugy hogy együttesen indultak és együttesen tették meg a bevásárlásokat. A nagykereskedés sikerrel járt természetesen főleg ott, ahol természetes utak voltak és az áruk olcsó szállítását lehetségessé tették. A keresztes háborúk idejében gyarapodott a kereskedelem főleg némely olasz városokban, mint Velenczében, Milanóban, Genuában, Florenczben, amelyek kereskedelmüknek terjedése által uralomra és politikai hatalomra törekedtek. A kereskedelemnek leginkább hasznára volt a szállítási eszközök és módok javulása; mert ez gyorsította és olotóbbá tette az áruk be és kivitelét. A gőzhajózás és vasúti közlekedés rendkívüli mértékben elősegítette a kereskedelem fejlődését a mai kiterjedéséhez. Mint az előtt, régen szereztek a nemzetek jelentőséget, befolyást és hatalmat: ugy van az ma is; ós csak azon nemzet lesz hatalmas és erős, amelynek erős kereskedelme van. E tekintetben ma főleg az angolok vezetnek, mint egykor a karthágóiak. Nagy hátrányára van bármely nemzet kereskedelmének, ha a nép széles rétegei közönyösen nézik a küzdetmet a nemzet gazdasági emelkedéseért, nem ismervén meg a gazdasági hatalomnak befolyását a politikai hatalomra. Amely nemzet politikailag önálló akar lenni: mindenek előtt szabadnak kell lennie gazdaságilag. CulJcé JÓM*/. lói kézimunka tanfolyam a zalaegerszegi állami polgári leányiskola védő síirnya alatt. Ha csak pár évig is, demégis egy közművelődési intézménnyel több van városunkban. De örvendünk azért is, hogy iparfejlesztő mozgalmunknak ime ez a kis világosan látható eredménye ebben az istenadta mi kis városunkban is. Kászonyi igazgató erre nézve a kővetkezőket jelenti: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium a vezetésem alatt álló állami polgári leányiskolával kapcsolatosan az 1908/9. tanévben kezdődő hatálylyal női kézimunka tanfolyamot létesített, melyben az összes gyakorlati irányú tárgyak tanítására özv. Szeléné-Zóbel Aranka budapesti lakós, oki. női kézimunka tanítónő neveztetett ki; mig ellenben az elméleti tárgyak ellátására nézve Grész Irma polgári leányiskolái tanítónő ós az intézet igazgatója nyertek megbízást a tanügyi kormánytól. A gyakorlati irányú tárgyak körül taníttatni fog: a fehérnemű szabás és varrás; a felsőruha szabás ós varrás, osipkeverés, azsurozás ós egyéb női kézimunkaágak; továbbá rajz a női kézimunka szolgálatában. Az elméleti tárgyak közül a kereskedelmi ós könyvviteli ismereteket Grész Irma s a magyar nemzeti irodalmat az iskola igazgatója fogják tanítani. A tanfolyam a fennálló miniszteri rendeletek határozmányai szerint két évre terjed. Ez idén az első évfolyam nyittatik meg. A tanfolyam növendékei csak azok lehetnek, akik a polgári leányiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték s husz évesnél nem idősebbek. A tanfolyamra felvett tanuló azt a Arjn-nVü - ±<LO ÍOriütért ? ? Egy modern, legnjabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, l db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló , ebéd 16- é» szalongarniturákfóí kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljak madracok, otto17-ba máaok é« különféle szőnyeg-díváitok készítését és javítását a legizlécesebb és legtartósabb kivitelben. SSSf Goldberger Károly és Társa