Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

1909. november 18. MAGYAR PA I Z S 3 239 kor. 01 fill. és ennek ugyanilyen kamatai 3 j kor. 83 fill. Az egy év leforgása után kővetkező napon a takarékpénztár kamatozó követelése egy millió korona után 1078496 kor. 58 fill. 10000Ö kor. után 107849 kor. 58 fill., 500000 kor. után 539248 kor. 37 fill. Az egymillió korona tehát egy teljes év s egy nap után 78496 koronát jövedelmezett, amelyből az 500000 kor. 4% betéti kamatai fejében 20000 korona leszámítása után a takarékpénztár tiszta haszna 58496 kor. Ez a számvetés tisztelt képviselőtestület nem agyrém, nem a képzelődésnek torzított szülöttje. Azt hiszem, hogy az egymillió korona alapul vételénél szerényen számítottam. A zalaegerszegi takarékpénztárak sem kezdték 200000 koronánál nagyobb alaptökével, s nem állott nyomban a rendelkezésükre a fél millió korona, s évi kihelyezéseik összege ma 4—8—15 millió között változik. Nem sok fejtörés kell annak kiszámításához, hogy mennyit jövedelmez az évenként kihelyezett ez a 4—8—15 millió és hogy miért kaphatuak a részvényesek 15 — 25—50% nyi osztalékot olyan költséges kezelés és a? alaptöke bőséges javadalmazása mellett. A községi takarékpénztárnak nem lesz szüksége, legalább egyelőre olyan nagy költségre, mint bármelyik helybeli pénzintézetnek. Amikor már személyzet szaporításnak a szüksége merül majd fel, akkor már bizonyára oly nagy mérvben emelkedett a forgalom, hogy ez a személyzetszaporításnak és esetleg a javadalmazás emelésének megfelelő okául fog szolgálni. A nagykőrösi takarékpénztár közel 20 milliói évi forgalmat mutatott ki az 1905. év végével, j Tiszti és szolgai fizetésekre 7383 kor. üzleti költségekre 4955 kor., <jövedelmi adóra 6920 kor., községi adóra 4425 kor., 10%> betét adókamatra 8022 koronát fizetett. Na^ybánybánya város községi takarékpénztárának évi forgalma volt 5,700.000 kor. Tiszti fizetésekre 11592 kor., felszerelésekre 1830 kor. jövedelmi adóra s illetékekre 4351 kor., b^tét adóra 10867 kor., vegyes kiadásokra 27022 kor. adott ki. A kisújszállási községi takarékpénztár évi forgalma 8,750.000 kor. tüntetett fel. Adókra kifizetett 11863 kor., tiszti, fizetésekre 9920 kor., egyéb'o költségekre 3979 kor. A hajdúböszörményi városi takarékpénztár 6 millió év> forgalma mellett az igazgatóságnak, felügyelöknek s napibiztosoknak kifizetett 2316 kor., tiszti fizetésekre 10598 kor. üzleti kiadásokra 3689 kor., adókra és közterhekre 19535 korona. Ekként a tiszti fizetések czimén a költségekre már kezdetben fölveszek 10000 koronát, adókra és egyébb költsi gekre szintén 10000 koronát, amely összeget a fentiek szerint csak a nagy forgalmat kitüntető takai ékpénztárak adtak ki ilyen czélokra, minden kétségen kivül áll, hogy az egymillió korona kihelyezése esetére, amikor tehát még betét adót alig fizet a pénzintézet, a a fent kiszámított 58496 koronából 38496 kor. jövedelem marad. Ebből a város az alapoknak 300000 kor. után 4% os kamat fejében 12000 kor., a kölcsöntőke 300000 kor. összege után 5.35% fejében 16050 kor., összesen 28050 kor. kifizet, ugy, hogy a város közönségének közczélokra fordítható tiszta haszna 10000 koronánál is több !esz. Ehhez hozzá kell fűznöm, hogv a fél millió betét 20000 kor . beiét adója legfeljebb 2000 kor., tiszta jövedelem ui.án az adója alig 500—1000 kor. lehet csak — amiból nyilvánvaló, hogy fentebb a költségek s az adók czimén a 100ÖÖ kor. egymillió kihelyezésénél túlságos összegben vettem fel. A forgalom mihamarább várható növekedése után, tegyük fel, 2 millió kölcsön kihelyezése^ esetén várható jövedelem 150000 koronát meghalad. A kiadások összege valójában még ekkor is alig fogja a 20000 koronát elérni. A másfél millió betét évi kamaitai ekkor 60000 koronára a város közönségének kamattartozása a fentebb ) kiszámított 28000 koronára fognak rúgni, ugy, \ hogy ekkor már a város legalább 40000 korona * tiszta jövedelemre hozhat. Mindenesetre olyan tekintélyes jövedelem, a > melyre való kilátás bármennyire vérmesnek tűnjék az fel, szükséges, hogy gyors elhatározást 1 érleljen meg a város minden lelkes polgárában, ' a város, egyszersmind a maga s a jövendő ér- f dekében. Előterjesztett indítványaimmal ezt a czélt szán- ' dékozom előre juttatni. Ennek a könnyebb s gyorsabb előmozdítása végett elkészítettem a létesítendő községi takarékpénztár alapszabály tervezetét s azt mellékelve a tisztelt képviselőtestületnek bemutatom*) s egyúttal utolsó inditvánuyomat előterjesztem: 5. Határozza el a képviselőtestület, hogy a bemutatott alapszabályokat általánosságban s a szükségesnek látott módosításokkal és pótlásokkal együtt részleteiben is elfogadja. Az alapszabály tervezet kidolgozásánál a legtöbb hazai, s néhány külföldi hasonló pénzintézet alapszabályaiból válogattam össze azokat, amelyeket a legjobbnak véltem. Munkám ez a része nem mondható eredetinek, aminthogy ne nis lehetett czélom újdonsággal előáliani, amikor már jól kipróbált s bevált intézkedéseket találhattam. Újításnak látszik az intézet üzleti körének fejezetébe felvett (V. 83—88. §.) az intézkedés, hogy a községi takarékpénztár a kereskedők, iparosok s vállalkozók számláira előlegek adásával s ezek számlabeli követeléseinek a behajtásával is foglalkozik. Lényegében ez sem ujitás: bent foglaltatik mindegyik takarékpénztár programmjának abban a részében, amelyben a kereskedelem fellendítését és a hazai ipar pártolását tűzi ki legelső feladatának. Ettől a programmjától csupán a keresztül vitel módjában tér el. A számlabeli követelések leszámítolását rendszerint kifogástalan prima váltó adásától teszik függővő s egyebekben is annyira megnehezítik az ilyen természetű üzletek lebonyolítását, hogy arra is tekintettel, hogy az ilyen kölcsönöket a kereskedő és az iparosok semmivel sem kapják olcsóbban mintha saját váltójukkal fordulnak hitelért a takarékpénztárhoz, az ily üzletek kötése majd nem a kereskedő és az iparos jó hitelének s anyagi érdekeinek megóvása szempontjából is, a lehetetleEséggel határos. Több más város nemcsak községi, hanem részvényesekből alakult takarékpénztárának példáján okulva, s több jó hitelű kereskedő és iparos felhívására vettem fel a tervezetben a V. 83—88. §-ait abban a reményben, hogy ez ugy a kereskedő s az iparosok érdekeit fogja szolgálni, .rint a takarékpénztárnak is használni fog. A takarékpénztárnak kárával nem járhat, mert az igazgatóságról fellehet tételezni, hogy csak hitelre érdemes iparosok és kereskedők számláit fogja honorálni, váltó, tehát kezesek követelése nélkül s amellett az iparos és kereskedő teljes s minden irányú felelősége mellett. A takarékpénztárnak tehát csak hasznára válhatnának az ilyen üzletek, mivel nemcsak az előlegezésé't, hanem esetleg csakis a behajtásért mérsékelt kamat nyereséghez jut. V'szont az iparosra vagy a kereskedőre sem jár valójában veszteséggel, mivel, mint ők mondják, gyakran évekig kötelesek egy-egy fizető képes, de nehezen fizető egyénre várni anélkül, hogy emellett a város mellett kint levő tőkéjüknek kamatára számiihatnának. A behajtásért való megbizásért fizetnek ugyan a takarékpénztárnak behajtási illetéket, de ez busásan megtérülne részükre abban, hogy tőkéjükhöz elég gyorsan hozzájutnak, amellett a rendszerint kielégítő eredményt biztosító felszólítással járó ódiumot is maguktól elhárították. A tervezet elkészítésénél követett ren Iszer megállapításánál figyelemmel kellett lennem arra. hogy a takarékpénztár ügykezelése a nvüvános számadásra I ötelezett vállalatokra vonatkozó tör vények alapján történjék, s ez m .r magában véve is kizárja a városi kezelést. Ebből, de meg azon okból is mivel a városi tisztviselőket túlságos mértékben elfoglalja saját foglalkozásuk körében reájuk rótt kötelességüknek a teljesítése, végül, mivel mint tisztviselőktől nem is lehet várni, hogy a takarékpénztárnál is mint ahhoz értő tisztviselők működjenek, ez okból magára az üzleti körbe vágó ügyekbe beleszólás, vagy intézkedési jogot reájuk ruházni alig tartok czélszerünek. A legfőbb fokon való intézkedési jog kétségtelen, megilleti a város közönségét mint a taka rékpénztár vagyonának valóságos tulajdonosát. Ez okból vettem fel a tervezet ie a 19. §. 1 —18 pontján kivül a 29. § ba szabályozott határozat felfüggesztési jogot. Ezekhez képest a város közönsége választja a tisztviselőket, ezeknek fizetését meghatározza, őket elbocsáthatja, megszabja a szedhető kamatok *) Az alapszabályt közölte a Magyar Paizs néhány héttel ezelőtt. Sz maximumát, s intézkedik a nyereség felosztásáról stb. stb. A részletkérdésekbe s az üzletek lebonyolításának módozataiba bele nem avatkozhatik. Nem vezetne jóra, ha minden egyes üzlet megkötésébe a nagyközönség beleavatkozhatnék, de nehézkessé sokszor lehetetlenné ís tenné a gyors áttekintést, sürgős elintézést kivánó üzlet kötéseket. A nagyközönség az alapszabályban megállapított jogait I ugyanis a városi képviselőtestületi ülésen gya| korolja. Ezek a képviselőtestületi ülések sem E formájukban, sem tartalmukban egyébb képviselöi testületi ülésektől semmiben sem különböznek, i A községi törvény kellően biztosítja nemcsak a j képviselő testület tagjai, hanem a város minden j polgárai részére az ellenőrzési jogokat, j Bízvást bízom abban, hogy van még eszköz és í mód arra, hogy Zalaegerszeg városát abból az i örvényből amely felé gyors léptekkel közelej dik, vissza lehet rántani, arra ez az egyetlen \ mód. Ez az egyetleu mód arra, hogy a város •! segítsen magán és ne mástól reméljen segedelmet. I

Bízvást bízom abban, hogy a város képviselőtestülete nem fog vissza riadni attól a látszólagos í áldozattól, amelyet az indítványaim elfogadása által nyújt, talán egyelőre nem magának, hanem a jövendő nemzedéknek a város jövendőjének. Késedelemre, halogatásra nincs idő. A város eddig nem segített magán. Talán ezért nem segítette meg eddig az Úristen sem. Kiváló tisztelettel: Dr. Jámbor Márton, városi ügyész. Ipari részvénytársaság alapítása Perlakon. Mint perlaki tudósítónk közli, a Perlaki Takarékpénztár Részvénytársaság Kovács Márkus muravidi lakossal, mint a muravidi kosárfonó telep tulajdonosával egyetértésben több tekintélyesebb muraközi pénzember közreműködésével egy kosár- és fonott bútoripar részvénytársaság megalakítását vette czélba oly módon, hogy a Perlaki Takarékpénztár, mint főrészvényes, ugy a többi alapító kedvező bérszerződéssel kivette bérbe Kovács Márk és dr. Kovács Lipót tulajdonát képező egész belsőséget az alakítandó részvénytársaság czéljaira és az alapítási terv szerint a 100000 korona alaptőkével alakítandó részvénytársaság már 1910. évi január hó 1-ével megkezdené működését. A társaság vállalatának székhelye Muravid lesz, azonban egyik legfőbb gondja les-z, a fiókhelyek alapítása, elsősorban Perlakon, a Muraköz egyéb helyein és különösen még a Balatonnak zalai oldalán elterülő községekben. A társaság üzletkörébe fog tartozni különösen a kosáripar "körébe vágó mindennemű gyári, főképen háziiparílag előállított áruk készítése vásárlása és ismét eladása; a földmüvelésügyi m. kir. minisztérium által létesített háziipari szövetkezetek és telepeknél készült kosáráruk megvásárlása és értékesítése; a kosár fonó ipar részére szükségelt fűzvessző vásárlása és termelése; utóbbi czélból erre alkalmas területek bérlete és esetleg megvétele; az üzletkörébe tartozó áruezikkek készi<é°évoi foglalkozó szegényebb házi iparosok Rz||líára előlegé c nyújtása; kosárfonó háziipari szövetkezetek létesítésénél közreműködés; minta r :-tárak elállítása; bel- és ülföldi képviselőségek és ügynökségek létesítése. Ezen vállalat szép jövő elé tekinthet elsősorban azért, mert a Muraköz klimatikai és terepviszonyai nagyon kedveznek a fűzfa minden fájának tenyésztéséhez. Kedvező körülmény az is hogy Muraközben különösen sok az olyan munkások száma, a kik a Dél asut szolgálatában, a téli hónapokat kivéve, állandóa i Ausztriában tartózkodnak és az élelnet, a meiy silány kenyérből, túróból és hhez. hasonló ételekből áll, két hetenként viszik magukkal; az alakítandó részvénytársaság nagybau elő fogja segíteni a munkasoknak állandó otthonmaradását és igy téli hasznos foglalkoztatását is. Különös súlyt helyeznek az alapítók a Balaton vidéki szövetkezetek fejlesztésére és az ott készített áruknak szerződésileg biztosított átvételere. Ezen működésben nagy segítségére lesz a társaságnak a Balatoni Szövetség, mely már eleve megígérte messze menő támogatását. Az alakítandó részvénytársaság valósággal hiányt pótol, mert hazánkban kosaraknak és házi