Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

4 MAGYAR P A IZS 1909. november 18. bútoroknak kézi iparinagyban való gyártására csak az utolsó két esztendőben alakult egy két részvénytársaság, de az egész Dunántulban nincs még hasonló nagyipari vállalkozás és igy — bizony szégyenletes állapot — Ausztria szolgáltatta úgyszólván kizárólagosan azt az iparczikket, melynok gyártásához szükséges terület és anyag 1000 és 1000 holdnyi területen magában a Muraközben is adva van, arról pedig szólni sem kell, hogy a mi munkásainkat a legkönnyebb módon lehet majd begyakisrolni a kosáfonás mesterségébe. Ebben segédkezni fog a földmüvelésügyi minisztérium is, a kinek kiküldöttje már tobb izben lent is járt Muraközben, sót már néhány kisebb telep létesült is. Elismerés és dicséret illeti elsősorban a Perlaki Takarékpénztárt, hogy ezt az ügyet oly melegen és energikusan felkarolta ós igy a Muraköz amúgy is szegényes ipari életébe ezzel a vállalkozással lendületet hozott. &pám lelke. Irta: Ágh Ábel. Akáczfa nótt apám sirhalmára, Lelkét látom, ha tekintek rája ; Fehér lelke: akáczfa virága, Áldó karja: rám lehajló, rám boruló ága. Szellő susog, mintha lelke szólna: Figyelj fiam az apai szóra: »Védökar légy szegénynek, árvának, Menyországból minden szépet, minden Jot [meglátnak.« Kavarog a szellő, széllé támad* »Imádd a szabadságot, hazádat! E kettőnek képe oltárképen Ragyogjon a, örökké a szived szentélyében.t Leborulok hideg sirhalmára! Forró könnyel izenek hozzája: »Alugy apám! Mit rám biztál, jól van! Szived, lelked — az örökség — tovább él [fiadban!« Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (88. közlemény.) Régi, becses iratokat ajándékoztak: Lengyel Ferencz iró (2 db), Deák Károly, Léránt István, Kiss Ágoston (3 db), Horvát Gyula főgimnáziumi tanulók. Csontlemezekből szerkesztett képet hozott Zsomboly i József fögimn. tanuló. 1727-ből való diszes serleget adott Leránt István fögimn. tanuló. Csontból faragott madárfej Déván Pál fögimn. tanuló ajándéka. (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. 8858. 1909. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a Zalaegerszegen állomásozó honvédhuszárság f. évi november 15-töl kezdve a pozvai lőtéren minden hétfőn, szerdán és szombaton délután 1 órától 5 óráig élestölténnyel czéllövészeteket tart. Zalaegerszeg, 1909 november 12. Dr. Korbai, polgármester. 9015. 1909. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1910. évre elkészített »Zalaegerszeg r. \. város háztartásának utfeutartási alapjának,« »Aggápolda alapjának és a villamos üzemnek« költség előirányzatai az 1886. évi XXII. tcz. 125. § a értelmében folyó évi nov. 17-től bezárólag deczember 1 ig a városi számvevői kelyiségben kitétettek a mely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár metekintheti s netáni észrevételeit a város pol gármesterénél szóval vagy írásban megteheti. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1909 november 17 éu tartott ülésében. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: as Igazságról. Mértékügyi tanfolyam, a kolozsvári állami technológiai iparmuzeumban. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, valamint az állami ipariskola felterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter ez év junius havában mértéktanfolyamot rendezett Kolozsvárt. A tanfolyamon mérlegek készítésével foglalkozó szakemberek vehettek részt. Ez a tanfolyam legelső volt az országban és olyan jól sikerült, hogy a kereskedelemügyi miniszter az elért szép eredményt megelégedéssel vette tudomásul és novemberre egy ujabb tanfoiyamot tűzött ki. A tanfolyam szervezője és igazgatója Magyar Endre. Előadók: Téglás József fémipariskolai tanár, (Mechanika és szerkezettan. Erőmütani alapfogalmak és törvények. Törvényes mértékek. Mérő eszközök és mérlegek szerkezete. Hibatorrások. Javítási módszerek.) 2. Kuszkó István az állami mértékhitelesítő hivatal főnöke: (A mértékekről szóló törvények és végrehajtási rendeletetek ismét tetése. — A hitelesítési eljárás és az erre tartozó utasítások előadása.) — A gyakorlati részt Farkas Pál kolozsvári szerkovács és mérlegkészitő tanítja. Tanítása kiterjed a gyakorlatban leginkább elterjedt mérő eszközök, mérlegek készítésére és javitasára, sulyok kitárázására, hogy azok hitelesítés alá bocsáthatók legyenek. Horváth fémipariskolai művezető uj mérlegek összeállítására, szétszedésére, összerakására tanítja a hallgatókat. A tanfolyam e héten kezdődött s a hó végéig tart. A tanfolyamra az ország legtávolabbi részéből is sokan jelentkeztek, azonban a miniszter a tanfolyam sikere érdekében 15-re redukálta a résztvevők számát s igy a kolozsvári iparkamara területéről jelentkezettek vesznek azon részt. A résztvevő lakatosok névsora a következő : Berkes József Zilah, Schuster Guidó Besztercze, Nádudvari Sándor Züah, Fülöp Sándor Dés, Hatra Imre Zilah, Katra Endre Sz.-Somlyó, Gombos Sámuel Kolozsvár, Biró Lajos Abrud bánya, Verbó Sándor M. Ludas, Lup Valér Naszód, Murguly János Kolozsvár, Folber Tamás N.-Enyed, Rajna Mózes Gy.-rákos, Heim Hermán Dés, Bartha Gy.-Fehérvár. Hordójelzőknek. A hordójelző urakat arra kéri Sági János keszthelyi újságíró — kartársunk, hogy szíveskedjenek a hordók jelzésének díjtáblázatot nála megrendelni, mert a táblázatot most adja nyomdába, s csak annyi példáuyt nyomat, a mennyire megrendelés érkezik. 17795. a. 1909. Pályázati hirdetmény. Hevesvármegye közönsége 1391/kgy. 909. sz. szabályrendeletével a hordóhitelesitések eszközlésére Eger, Gyöngyös és Heves központtal hordójelzö hivatalokat szervezett. Ezen hivatalokat vezető hordójelzői állások betöltésére, a szabályrendeletjóváhagyásátólfeltételezetten — pályázatot hirdetek. Az állások javadalma a kővetkező: Az egri és gyöngyösi hordójelzök utólagos negyedévi részletekben folyósítandó évi fizetése 1400 K, a hevesié 800 K és mindegyiknek az ottani XI. fizetési osztályba osztott törvényhatósági alkalmazottak lakbérének megfelelő lakbér, ezenkívül a segédmunkaerő díjazására 100—100 koronát és hivatali ugy raktárhelyiséget természetben kapnak, a székhelyen kívüli hitelesítésért pedig külön napi ós fuvardíj illeti meg. Ellenben a hitelesi'ési dijak a vármegyét illetik. Hitelesítési eszközökkel és hivatalos bútorzattal a vár megye által fognak elláttatni. Pályázhatnak oly magyar állampolgárok a kik a hordójelzők részére előirt szakvizsgát sikeresen letették s ezt bizonyítvánnyal igazo'ják. Nem lehet azonban hordójelző az, a ki hordókat gyárt vagy elad, illetve oly vállalatnak tulajdonosa vagy alkalmazottja, a mely ezeknek gyártásával vagy eladásáv?l rendszeresen foglalkozik, vagy pedig üzlete gyakorlásánál jelzett hordókat használ. Felhívom tehát mindazokat, a ki a felsorolt hordójelzői állások valamelyikét elnyerni óhajtják, ugy községi illetőségüket és erkölcsi viseletüket tanúsító községi bizonyítvánnyal, születési anya, könyvi kivonattal és szakvizsgálatról szóló bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvényüket folyó 1909 deczember 10-ig hozzám »Hevesvármegye alispánjához« czimezv? adják be. Megjegyzem, hogy a kinevezés joga engem illet s hogy az elkésett pályázati kérvényeket figyelembe venni nem fogom. Fentartom magamnak azt a jogot i«, hogy a mennyiben megfelelő jelentkező nem akadua, uj pályázatot fogok hirdetni. A kinevezett egyén előttem esküt fog tenni s működését 1910 janéár 1-én kezdi meg. Megjegyzem, végül, hogy a törvényhatósági bizottságnak jogában áll a most megállapított székhely és kerületi beosztásokat a szükséghez képest megváltoztatui, azt kiegészíteni, megszüntetni, ujakat felállítani. Ily szervezeti változások esetén a hordójelzönek semmiféle kártérítésre sincs joga. A kinevezett hordójelzök alkalmaztatása állandó jellegű ugyan, azonban alapos okok fenforgása esetén előzetes három havi felmondás mellett az alispán őket minden kártérítési igény nélkül elbocsájthatja. Eger, 1909 november 6. Majzik Audor. alispánOrszággyűlés. Hihetőleg nemsokára megnyílik az országgyűlés, mely már régóta szünetel. A koaliczió még a tavasszal megszűnt s a koalicziós kormány beadta volt a lemondását, de a Felség nem fogadta e). Azóta tehát uj kormány sem neveztetett ki. A függetlenségi párt absolut többségben volt ugyan, de ennek kormányra lépését nem fogadták el Bécsben. A függetlenségi pártnak egész zöme az önálló magyar bank megteremtését követelte 1911-re a legújabb időig. Az utóbbi időben azonban, nov. 11-én, mintegy 70-80 függetlenségi képviselő Kossuth Ferencz és Apponyi Albert miniszterekkel együtt kilépett a pártból mert ók nem óhatják 1911-re, s csatlakoztak azokhoz, akik egyáltáu nem óhajtják az önálló bankot. Igy az ősi párt számbelileg leapadt mintegy 130—14Ó re. Időközben azonban csatlakoznak némelyek ahhoz, némelyek ehhez. A lüggetlenségi párt az összes pártok között most is a legnagyobb, de általános (abszolút) többsége természetesen nincs. S minthogy most az önálló bank kérdése van szőnyegen: vele szemben állanak a többi pártok együttesen, akikből most kineveztetni fog az uj kormány kooperáczió czimen, mint eddig volt a koaliczió. A miniszterek valószínűleg mind ugyanazok fognak maradni. Heti hirek Helyiek. Gróf Bathyán; Pál főispánnak a politikai alakulások miatt lemondott főispáni állásáról s a király a saját kérelmére szóló lemondást elfogadta s fölmentette. Azt mondják, hogy uj főispánnak Zalába Mszrecsányi György jön. De ez még nem biztos. Batthyány Pál gróf főispán üdvözléseTapolczán, a Darányi miniszter kerületében tartott népgyűlés üdvözlő táviratot küldött Batthyány Pál gróf Zalamegye lelkes főispánjának is. A távirat a következő: A tapolczai választókerületnek folyó tvi nov. 14 én tartott népgyülése őszinte tisztelettel és törhetetlen ragaszkodással üd/özli Méltóságodat, mint az önálló Magyar nemzeti bank egyik kiváló harczosát és biztosítja Méltóságodat, mint aki az önálló bank és a haza alkotmányáért a főispáni széket is kész volt odahagyni, hogy Zalamegye örökké tartó és soha el nem muló hálával fog mindenkor megemlékezni a Méltóságod vezetése alatti korszakra ós Méltóságod igaz magyar nagy szellemére. Kovács, Vilmos dr., népgyűlési elnök. Kaszás, Károly dr., népgyűlési jegyzó. Batthyány Pál gróf in .Mn a következő táviratban köszönte meg az üdvözlést: Kovács Vilmos dr. Tapolcza. Az önálló bank érdekében ma tartott népgyűlésük alkalmából küldött nagyon szives üdvözletüket mély hálával köszönöm. Boldog vagyok, hogy a hazánk gazdasági önállóságáért vívott elszánt küzdelemben Tapolcza is velünk van, azon kötelékek daczára, melyek önöket ' képviselőjüknek általánosan tisztelt személyéhez í fűzik. Működésem oda is irányult mindig, hogy \ legteljesebb ös, zhangban legyek vármegyémmel ; és hogy ez sikerült is nekem, ez nemcsak büszkeségem, de legnagyobb elégtételem is most, midőn állásombol távozom. Batthyány Pál gról.