Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-07 / 40. szám

MAGYAR PAIZS 190SK október T. Nem lehetnek tagjai az intézetnek és a városnak tisztviselői s azok, akik vagyonuk önálló kezelési jogával nem birnak. Ha az igazgatósági tagra kizárási ok forog fenn, s állásáról önkéntesen le nem mond, az igazgatóság az elmozdítása kimondása végett a közgyűlésnek jelentést tenni köteles. A közgyűlésnek jogában áll az igazgatóság azon tagját, aki kötelességeit megszegi vagy elhanyagolja s az intézet kárára intézkedik, elmozditani és a valószínű kárösszegre nézve a végr. törv. 227. §. értlmében a törvényes biztosítási intézkedéseket sürgősen foganatosítani. 34. §. Az igazgatóság a hatáskörébe tartozó ügyeket a hetenként egyszer, a s/.ükséghez képest többször is összehívott igazgatósági ülésen hozott határozatok utján, vagy az igazgató s a kiküldött igazgatósági tagok által az ügyviteli szabályok s utasítások értelmében intézi. 35. §. Az igazgatóság tagjai az intézet kötelezettségeiért személyes felelőséggel nem tartoznak. Mindazonáltal azon intézkedésükért s határozataikért, amelyekkel az intézetet megkárosították s amelyekből megállapítható, hogy törvényt, közgyűlési, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági határozatot sértettek, vagy a kellő gondosságot elmulasztották, vagyoni felelőséggel tartoznak, (kt. 19. §. kt. 1, 86— 8

9" §') , , , , , . „ 36. §. Az igazgatosag tanacskozasarrol jegyzőkönyvet kell vezetni s azt az összes jelenlevő igazgatósági tag aláírni köteles. Minden igazgatósági tagnak jogában áll a hozott határozattól eltérő véleményét a jegyzőkönyvbe felvétetni. 37. §. Érvényes határozat hozatalához az igazgatón kivül három igazgatósági tagnak a jelenléte szükséges. Határozatait szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az a vélemény emelendő határozattá, amelyre az elnök adta a szavazatát. 38. §. Az igazgatóság tagja az ügyek felett való tanácskozásban határozat hozatalban (közs. t. 67. §.) csak az esetben vehet részt, ha azokon személyesen érdekelve nincsen. 39. §. Különösen az igazgatóság hatáskörébe tartozik: 1. A közgyűlés hatáskörébe utalt határozatoknak előkészítése s javaslatok beterjesztése. 2. A betétek felmondási idejének meghatározása. 3. A közgyűlés által szervezett tisztviselői s szolgai állások betöltése, a tisztviselők s szolgák elbocsátása, előléptetése s ezeknek szabadságolása. 4. Ingatlanok becsléséhez szükséges szakértő becsüsök választása. 5. Üzleti költségek utalványozása az évi üzleti költségvetés keretében. 6. A tisztviselők és szolgák eljárása felett a felügyelet gyakorlása. 7. Az összes üzleti ügyek és beadványok elintézése. A betét kamatláb megállapítása. 8. Határozat hozatal a takarókpénztár vagyonának gyümölcsöző kezelése és elhelyezése ügyében. 9. Ügyviteli szabályok alkotása, módosítása és megváltoztatása. 10. A vezérigazgató vagy helyettese, a napibiztos és egy igazgatósági tag által sürgős esetekben vagyoni felelőség mellett megszavazható váltó kölcsön maximumának meghatározása és az ezek által az ilyként megszavazott kölcsönökben a további intézkedések megtétele. 11. Gondoskodik a takarékpénztár könyveinek rendes viteléről, elkészítteti s átvizsgálja az évi zárszámadásokat s mérleget s a nyeremény felosztási tervezetet s ezt a felügyelőbizottság vizsgálata alá bocsájtja oly időben, hogy az a következő év márczius 16. napjáig a közgyűlés elé terjeszthető legyen. 12. Jelentést ad a közgyűlésnek az évi üzlet folyamáról s javasolja az évi üzleti költségvetés megállapítását. 40. §. A napibiztos. Az igazgatóság tagjai közül felváltva előre meghatározott sorrendben, egy-egy igazgatóségi tag az intézetben mint napibiztos működik. A napibiztos felügyel az ügymenetre, a pénztárkezelésre, e végből a pénztáros által vezetett naplót a betételek és visszafizetésekről, a betétkönyveeskéket s az aznapi üzleti okmányokat aláírja, a pénztári zárlatot a pénztárossal együtt megcsinálja s a pénzkészletet a pénztárnak nála levő kulcsával együtt a soros napibiztosnak átadja. 41. §. Az igazgatósági ülésen hozott határozatokat a czég pecsétjével ellátva a vezérigazgató s a gyűlés jegyzője irja alá. 42. §. Az igazgatóság tagjai a vezérigaz; gatón kivül meghatározott fizetést nem húznak. De működésük arányához képest jutalékot kapnak. 43. §. A vezérigazgató. A vezérigazgató, vagy akadályoztatása esetén az igazgatóság tagjai közül kijelölt helyettese az üzleti ügyeknek közvetetlen intézője s végrehajtója az igazgatósági határozatoknak. A tisztviselőknek és a szolgáknak közvetetlen feljebbvalója, akiknek ügykörét s foglalkozását megszabja s annak betöltéséről gondoskodik. A tisztviselőket és a szolgákat kötelességszegés esetén megróhatja s nagyobb mulasztás esetére hivataluktól felfüggesztheti. Az igazgatósági üléseket összehívja s elnököl azokon s a takarékpénztárt harmadik személyek s hatóságok előtt képviseli. A pénztár kezelésére ós az ügymenet összes folyamatára személyesen felügyel. A kölcsönök lejáratát ellenőrzi s gondoskodik azok kellő időben leendő behajtásáról. Az intézet házi szükségleteire a költségvetés keretén belül, az igazgatósági ülésnek való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, 200 koronáig utalványozhat. Ügyfeleknek értesítést s felvilágosítást ad, a pénztári számadásokat s az évi költségvetés tervezetét a kezelő személyzettel elkészítteti s illetékes helyre juttatja. A hivatalos végzéseket, idézéseket s ügyiratokat átveszi, az ügyész előtérjesziésére a megszavazott jelzálogos kölcsönöket utalványozza s a visszafizetett jelzálogos kölcsönökről a törlési engedélyeket kiadja. A ozéget az alapszabályokban meghatározott módon jegyzi. A megürült állások ideiglenes betöltéséről, ugy az akadályozott tisztviselő helyetteséről gondoskodik. Int'zi a? összes levelezést a könyvelő által s jelentést terjeszt a közgyűlés elé az intézeti forgalomról s jelentősebb esetekről. A vezérigazgatót a 29. §-ban említett sérelmes igazgatósági határozatok tekintetében ugyanazon hatáskör illeti meg, mint az elnököt, de a vezérigazgató köteles a sérelmesnek tartott határozat keltétől 3 napra a közgyűlés összehívása czéljából a polgármesternek jelentést tenni. 44. §. A vezérigazgatót a közgyűlés, az első megalakulás kivételével hat évre, a rendes tisztújító közgyűlést követő alakuló közgyűlésen választja, a községi törvényben szabályozott módon. Az intézet pénztárából rendes fizetést huz s külön jutalékban részesül. III. A felügyelő bizottság. 45. §. A város közönsége a takarékpénztár ügyvezetésének s kezelésének ellenőrzését a képviselő testületi ülésen a 25. 32. §§. értelmében 3 évre választót három tagu felügyelőbizottság által gyakorolja. A felügyelőbizottság tagjaira a 33. §. intézkedései megfelelő értelemben alkalmazandók. 46. §. A felügyelőbizottság havonként legalább egyszer köteles az ügymenet minden ágát, a törvények (kt. 199. §.) az alapszabályok az ügyrend s a hozott határozatok s utasítások végrehajtását ell nőrízni, az intézeti könyveket, iratokat, értékeit s pénztárát megvizsgálni. 47. §. A felügyelőbizottság köteles az évi zárszámadásokat és a mérleget, valamint a nyereség felosztását tárgyazó indítványokat megvizsgálni s erről a közgyűlésnek a lezárt évet követő óv márczius 15-ig jelentés tenni s az igazgatóságnak adandó felmentés tárgyában javaslatot tenni. E jelentés s javaslat tétele nélkül a közgyűlés a nyereség felosztása iránt érvényes határozatot nem hozhat. A felügyelőbizottság, lia törvénybe, vagy szabályba ütköző eljárást észlel, vagy a közönség érdekeire sérelmes intézkedést, vagy mulasztást, vagy visszaélést tapasztal, a közgyűlés összehívása czéljából arról a polgármesternek sürgős jelentést tesz. 48. A felügyelőbizottság tanácskozásairól s vizsgálatairól jegyzökönyvet vezet s azt a jelenlevő tagok aláírják. Saját kebeléből elnököt választ, a ki a felügyelőbizottságot összehívja s egy bizottsági tag vagy a közgyűlési elnök kívánságára összehívni tartozik. 49. §. A felügyelőbizottság tagjai egyetemleges felelőséggel tartoznak a kötelességeik teljesítésének elmulasztásával okozott összes károkért. 50. §. A felügyelőbizottság tagjai meghatározott fizetést nem búznak. Jutalékot a 42. §. rendelkezéséhez képest kapnak. 51. §. Sem a vezérigazgató, sem az igazgatósági s felügylőbizottsági tagok a pénzintézetben adós vagy kezes minőségéhez jogviszonyba nem léphetnek. IV. A tisztviselők. 52. §. A tisztviselők (könyvelő, pénztárnok s kezelő személyek) működési idejét s az intézethez való viszonyát az 1875. évi 37. taz. 56—59. §§-ai s az 1884. évi 17. tcz. rendelkezései, nemkülönben az ügyviteli szabályok határozzák meg. 53. §. A rendszeresített könyvelők és a pénztárosok hivataluk elfoglalása alkalmával évi fizetésük kétszeres összegének megfelelő biztosítékot tartoznak az intézet pénztárába adni. 54. §. A könyvelők az egész könyvitelt. az összes intézeti levelezést végzik, a havi, a negyedévi és az évi mórleget elkészítik s az igazgatóság elé terjesztik. 55. §. A pénztáros a takarékpénztár összes értékeit az ügyrend értelmében kezeli s őrzi, vezeti a pénztári naplót, teljesiti az utalványozások értelmében a be és kifizetéseket, a ki nem egyenlített váltók óvatolásáról gondoskodik s erről jegyzéket vezet. 56. §. A könyvelő ós pénztáros jegyzéket készit azokról az adósokról, a kik kamat vagy részletfizetéssel a lejárat után 2 napig mulasztásban vannak s ezt a jegyzéket a vezérigazgatónak bemutatni kötelesek. 57. §. A kezelő s segédszemélyzet az igazgató és könyvelő rendelkezésére állanak. 58. Az intézet ügyésze, egyszersmind titkárja s jogtanácsosa a városi tiszti ügyész. 59. §. Kötelessége az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit vezetni, az intézetet peres ós perenkivülí ügyeiben képviselni, jelzálogos kölcsönök engedélyezéséhez Írásbeli véleményt adui s az intézet jogait védelmezni. 60. §. Kötelessége továbbá az intézet peres ügyeiről évnegyedenként a vezérigazgatóhoz, évenként az igazgatósághoz kimutatást beadni s a peres ügyek állásáról a polgármester vagy az igazgató felhívására felvilágosítást adni. 61. §. Az ügyész az intézetnek sem peres, sem perenkivülí ügyeiben munkadijainak vagy a megállapított perköltségeknek megtérítését a be nem hajtható készkiadásain kivül az intézettől nem követelheti. A kapott előlegekről évnegyedenként az igazgatóságnak elszámolni köteles. 62. §. Az ügyész eljárásával és mulasztásával az intézetnek okozott károkért vagyonilag felelős. 63. §. Perenkivül teljesített munkálataiért a felektől követelhető dijainak mértékét az igazgatóság állapítja meg. Kezelési szabályok. 64. §. A takarékpénztár a felek részére naponként reggeli 9 órától déli 12 óráig áll nyitva. Kivéve a vasárnapokat és az ünnepnapokat. Az intézet üzleti köre. 66. §. A takarókpénztár üzleti körébe tartozik : I. Pénzkölcsönzés A) váltókra, B) ingatlanokra, 0) !«ézi zálogul lekötött értékekre, D) községek s ezzel egy jogi elbírálás alá eső testületek részére.