Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-07 / 40. szám

1909. október 7. M AGYA. R PAIZS 7 II. Kereskedők, iparosok és vállalkozók számláira előlegek nyújtása s a számlakövetelések behajtása. III. Betéti üzletek kötése. IV. Viszleszámitolási üzletek kötése. Y. Tüzbiztositási üzletek kötése s közvetítése. I. Pénzkölcsönzés váltókra. 66. §. A leszámítolás czéljából benj'ujtott váltók bírálatát s utalványozását a vezérigazgatóság elnökletével naponként ebből a őzéiből tartott igazgatósági ülés (37. §. és 39. §. 10. p.) a melyen megjelenni mindegyik igazgatósági tagnak joga van, teljesiti. Ez az igazgatósági ülés állapítja meg a váltóhitelt kérőnek a váltó kezeseinek a nyújtható váltóhitel mértéke tekintetében a hitelképességét és a visszafizetés módozatait. 67. §. A takarékpénztár, rendszerint az intézetnél fizetendő, legföljebb hat havi lejáratra, s legalább két névírással ellátott váltót számitolhat le. 68. §. Jelzálogi, kézizálog nyújtása, vagy áru s vállalkozási számla engedményezése mellett nyújtott váltóhitel engedése esetére rendszerint egy vagy két névaláírással ellátott váltó is elégséges. A jelzálogi biztosítás mellett nyújtott váltóhitel tekintetében általában, a jelzálogi kölcsönökre nézve megállapított szabályok alkalmazandók. 69. §. Váltók leszámítolásánál a kamat és dij előre lefizetendő s ezt a takarékpénztár a váltó lejárat előtt történt kifizetése esetére sem tartozik visszafizetni. II. Pénzkölcsönzés ingatlanokra. 70. §. Jelzálogos kölcsönöket csakis telekkönyvezett íngatlanokrarendszerint első helyen történt bekebelezéssel való biztosítás s az ügyész írásbeli véleményezése mellett szavazhat meg és nyújthat az igazgatóság, a jelzálogul lekötött ingatlanok értékének legföljebb kétharmadáig. Szőlőkre jelzálogos kölcsön nem adható. Jelzálogi biztosítékul elfogadott épületek, ha nem lennének tűzkár ellen biztosítva, az igazgatóság által kijelölt biztosító társaságnál tűzkár ellen biztositandók. 71. §. A jelzálogul lekötött ingatlanok becsértékének meghatározásának eszköze : 1. Az ingatlanok kat. birtokivvel s adóbizonyítvánnyal kimutatott egyenes állami adók s házbér adók százszorosa. 2. Az intézet becsüsei által teljesített becslés. 72. §. A jelzálogos kölcsön husz évre, a tőkének évenként öt százalékos letörlesztésének kikötése mellett, vagy hosszabb lejáratra, évenként egyforma összegben megállapított részletben kötelezett törlesztése (annuitás) mellett adható. A kölcsön csak a kikötött feltételek teljesítése s a bekebelezésnek hit. tlkvi kivonattal történt bizonyítása után utalványozható ki. 73. §. A megállapított törlesztési részletek a kölcsön folyósításától számított egy év eltelte után félévenként, a kamatok pedig félévenként előre fizetendők. 74. §. Az intézetnek jogában áll kikötni, iiogy a kiadott kölcsönt hat hóra az adósnak •felmondhassa, aki ez esetben megfizetni köteles. AZ adósnak is jogában áll tőketartozását bál-mikor visszafizetni anélkül azonban, hogy a félévi kamatot visszakövetelhetné. Storno dijat fizetni nem tartozik. Az egyenlő félévi részletekben visszafizetni kötelezett adós (amortizációs kölcsön) azonban az adóslevélben kikötött 2—4 százalék storno dijat tartozik a pénztárnak megfizetni. 75. §. Az egetre, ha az adós fizetési kötelezettségének és az egyébb kikötéseknek eleget nem tett, a kölcsön ezáltal lejártnak tekintendő s nyomban visszakövetelhető s az adós a rendes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamatot tartozik a késedelem napjától kezdve megfizetni. 76. §. A jelzálogos követelések biztosítása •ceéljából az igazgatóságnak jogában áll a jelzálogul lekötött ingatlanokat azok bírói árverése alkalmával megvásárolni. A megvásárolt ingatlant az igazgatóság csak akként adhatja el (16. § 14 p.), hogy az eladás által a pénzintézet összes követelése, a perköltségekkel és a vétellel járt költségekkel együtt teljes fedezetet nyerjen. III. Pénzkölcsönzés kézi zálogra. 77. §. Az intézet igazgatóséga kölcsönt ad a kézi zálogul lekötött s átadott értékekre: értékpapírokra, záloglevelekre, váltókra, bekebelezéssel biztosított adóslevelekre, takarékpénztári betétkönyvekre és részvényekre, arany és ezüst értékekre. 78. §. A zálogszerződésről okirat készítendő, amelyben ki kell kötni, hogy a takarékpénztár magát a kézi zálogból bírói közbenjárás nélkül kielégítheti. Ha az adós fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, a takarékpénztárnak jogában áll a zálogul lekötött értéket nyilvánosan eladni, ha azok piaczi vagy tőzsdei árfolyammal birnak, azokat ezen árban magánszemélynek eladni vagy megtartani. A pénzintézet a megtörtént eladásról, vagy a megtartásról az adóst lehetőleg azonnal értesíteni s a vételár felesleget annak kiadni köteles. 79. §. A kézi zálog kölcsön összege az értékpapirok tőzsdei vagy piaczi árfolyamának, vagy egyébként megállapított becsértékének 75 százalékánál nem lehet nagyobb. 80. §. A bekeblezéssel biztosított adóslevelek teljes értékük erejéig elfogadhatók (1847. 20. t.-cz. 18. § 2. p.), ha a jelzálogul lekötött ingatlanok értéke a bekeblezett követelés kétszeres biztositékát nyújtják. Az alzálogjog az alapkövetelésre felülkeblezendö. 81. §. Kézi zálogra kölcsön legföljebb hat hóra adható. Ez idő leteltével az igazgatóság a lejáratot újra meghosszabbíthatja. Az értékpapírra adott zálogkölcsön esedékes lesz az esetben, ha annak piaczi értékében csökkenés áll be és az elzálogosító az értékcsökkenés által okozott különbözetet 24 óra alatt nem biztosítja, vagy készpénzben vissza nem fizeti. A kézi zálog eladásról az igazgatóság a zálogbaadót ajánlott levélben, esetleg a takarékpénztár helyiségében történt kifüggesztés utján értesíti. A zálogjog birtokosa a zálogtárgy jogszerű birtokosának vélelmezendő a kinek a zálogtárgyak kiszolgáltatandók ha csak törvényes hatósági intézkedés ezt nem gátolja. A zálogtárgy kiváltója a kölcsön összeg korábbi visszafizetése esetére visszatérítést nem követelhet. Névre szóló értékpapírokat a tulajdonos üres hátirattal tartozik ellátni. IV. Közhatóságok és testületek kölcsönei. 82. §. Közhatóságok, törvényes szervezettel biró társulatok s testületek részére az igazgatóság törvényszerűen hozott határozatuk alapján, megfelelő biztosíték lekötése mellett, jelzálogi biztosíték vagy kézi zálog nyújtása nélkül is adóslevélre nyújthat kölcsönt. A kölcsön feltételeit az igazgatóság állapítja meg. V. Előlegezést űsletek számlákra. 83. §. Vállalkozók, iparosok és kereskedők részére a takarékpénztár igazgatósága, a vállalati vagy esetleg több összefoglalt számlabeli követelés erejéig, még ha a vállalkozás nem is fejeztetett be, vagy az ipari munkálatok nem teljesítettek, vagy nem adattak és vétettek át, három havi — meghosszabbítható — időszakra előleget adhat. A negyedévi kamat s költség előre fizetendő. Az előlegnek lejárat előtt történt visszafizetése esetére megfizetett kamatokat s költségeket visza nem követelheti. 84. §. Az igazgatóság az előleget csak hitelképes s a hitelt megérdemlő személyeknek adhatja meg. Az előlegezés megtagadását indokolni nem tartozik. 86. §. Az igazgatóság kikötheti, hogy a vállalkozási, költségvetési, vagy számlabeli össaeg részére a kölcsön fejében írásbeli engedménnyel átruháztassék, hogy a vállalkozó, iparos vagy kereskedő a követelés valódiságáért felelőséget vállaljon, s hogy a munkaadó, vagy a megrendelő a követelés valódiságát s fentállását Írásban elismerje s hogy annak megfizetését az intézet részére elvállalja. 86. §. A követelés átengedményezéséről a munkaadót, vagy megrendelőt nemcsak az igazgatóság, hanem a vállalkozó, iparos, kereskedő is, ajánlott levélben köteles'értesíteni. 87. §. A vállalkozó, iparos s kereskedő, a kikötött idő lejártával az alölegül nyert öszszeget késedelmi kamataival s összes járulékaival együtt visszafizetni köteles, a mikor az engedményezés joghatályát veszti. A fizetés elmulasztása esetére az intézetnek jogában áll a követelését akár az egyenes adóson, akár az engedményezetten, végül akár mindkettőn peres uton behajtani. 88. §. A vállalkozó, iparos vagy kereskedő az elölegezési szerződésben akként engedményezheti követelését a takarékpénztárra át, hogy a takarékpénztár a követelést az adóson hajtsa be. Ez esetben az előleget nyerő fél behajtási dij fejében a követelés 6°/o-áig terjedhető az igazgatóság által megállapított összeget tartozik előre megfizetni. A követelés valódiságáért a behajthatóságáért as esetben is szavatossággal tartozik, de a behajtással felmerült költségek tekintetében a 61. §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 89. §. Az igazgatóságnak jogában áll az előleget megfelelő biztosíték nyújtásától függővé tenni. Jogában áll megfelelő biztosíték adását követelni időközben, az előleg lejárta előtt is. A biztosíték adása iránt az előleget nyert személyhez intézett felszólitáa sikertelensége esetére a követelés nyomban lejár s az intézet a 87. §-ban megállapított jogokat gyakorolhatja. Veszély kimutatása esetében a biztosíték adása iránt a felszólítás is mellőzhető. VI. Betéti üzletek. 90. §. A takarékpénztár elfogad folyópénzt kamatozás végett betéti könyvekre. A betét legkisebb összege egy korona. A betevő az intézet pecsétjével, a pénztárnok, könyvelő s a napibiztos aláírásával ellátott, névre vagy jelre szóló lapszámozott könyvecskét kap, mely a betett és kivett tőke és kamat százalék valamint a betétel és kivétel bejegyzésére szolgáló rovatokat tartalmaz. Ugyanazon könyvre ujabb betétek ismételten elhelyezhetők. A betéti könyv a takarékpénztár által vezetett betéti főkönyv lapszámát viseli. 91. §. A betét után a kamat a hónap első felében betett tőkéktől a hónap 15-ik, a hónap második felében betett tökékből a betéteit követő hó első napjától számithatók. 92. §. A betétek után járó kamatokat a takarékpénztár az év január és julius havában fizeti ki. Ebben az időben ki nem vett kamatokat tökésiti. Kamatot csak egy egész korona után fizet. 93. §. A betéti könyvecske birtokosa a könyv jogszerű birtokosának vélelmezendő és részére a betét, kamataival együtt, személyazonosság igazolásának megkivánása nélkül kifizetendő, hacsak hatósági vagy birói intézkedés a kifizetést nem gátolja, vagy az elveszett könyv birói megsemmisítése iránt az eljárás folyamatban nincs s erről a pénzintézet hivatalos értesítést nem kapott. Jogában áll azonban a betevőnek a betét kifizetését bármikent korlátozni, amely korlátozás ugy a betéti könyvben, valamint a betéti főkönyvben feljegyzendő. Ebben az esetben a betét kifizetése csakis a korlátozás értelmében, magának a betevőnek, közokirattal igazolt megbízottjának, bíróilag elismert jogutódjának mindenkor a személyazonosság igazolása mellett történhetik. 94. A 200 koronáig terjedő betét azonnal, 600 koronáig 2 napi, 1000 koronáig 8 napi, 2000 koronáig 15 napi, 20000 koronáig egy havi, azonfelül két havi íVlmondásra visszafizetendő. A takarékpénztár a visszafizetéseket ezeken a határidőkön belül is eszközölheti. A kamatláb leszállitá.-a esetében a leszállított kamatláb csakis flz itt megállapított felmondási határnap lejárta után számitható. A felmondott betét kamatozása a felmondási határidő lejártával megszűnik. 95. §. A kamatláb és a visszafizetés módozatait a betevővel az igazgatóság külön megegyezéssel a fentebb megállapított szabályoktól elteröleg is megállapíthatja. 96. §. A betét teljes kifizetése a betéti könyv ! visszavétele mellett történik. i A betevő a betét teljes kivétele alkalmáva