Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-07 / 40. szám

1909. október 327. MAGYAR PAIZS 3 Zalaegerszeg r. t. város takarékpénztárának alapszabályai. Az intézet czélja, székhelye és tartama. 1. §. Zalaegerszeg r. t, város közönsége 200000 K alaptökével községi takarékpénztárt alapit, a melynek jövedelmei a város törzsvagyonának adósságai községi terheknek tekintendők. Ennélfogva a város az intézet összes kötelezettségeiért vagyoni felelőséggel tartozik. 2. §. A városi takarékpénztárnak czélja az, hogy a nagyközönség, különösen a szegényebb emberek megtakarított betétjeit biztosan megőrizze, gyümölcsöztesse, ugy ezen betéteknek, valamint az alaptőkének, ezenkívül a város által kezelt alapítványi tőkéknek és egyéb pénzalapoknak olcsó és biztos elh lyezése által a földbirtok lehető megmentését, javítását és gyarapítását elősegítse, nemkülönben az ipari és kereskedelmi érdekeket előmozdítsa, végül hogy a várható üzleti nyereséggel a város kulturális intézményeit fentartsa és ilyeneket létesíthessen. 3. §. A takarékpénztár székhelye Zalaegerszeg. 4. §. A takarékpénztár fehtáll mindaddig, amig azt a városi képviselőtestület jogerős határozattal meg nem szüntette. A takarékpénztár czége, tulajdonosa, czégjegyzése és pecsétje. 5. §. A takarékpénztár czége : „Zalaegerszeg városi takarékpénztár." Ez alatt a czég alatt a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetendő. 6. §. A takarékpénztár Zalaegerszeg r. t. város közönségének a tulajdona, a ki egyszersmind a czég birtokosa. 7. §. A takarékpénztár czégét a bejegyzett czég előírásával vagy a czimbélyegző előnyomásával a vezérigazgató és egy vagy két igazgatósági tag együttesen jegyzi. A czég jegyzésére a vezérigazgató és legfeljebb négy igazgatósági tag nyer felhatalmazást. 8. §. Az intézet pecsétje: Zalaegerszeg r. t. város czimere, ezzel a körirattal:" Zalaegerszeg városi takarékpénztár." A takarékpénztár vagyona. 9. §. A takarékpénztár vagyona, a) az alaptöke, b) a tartaléktőke. 10. §. Az alaptöke a város képviselőtestületének határozatával erre a czélra a takarékpénztár rendelkezésére bocsájtott 22 ezer K takarékpénztári törzsvagyon, a mely csonkitatlanul fen tartan dó. 11. §. A taitaléktőke az évenként elért üzleti nyereménynek a 109. §-ban meghatározott részéből magának a tartalék alaptökének 4°/o-os kamataiból s az elévülés által tulajdonul megszerzett betétekből, végül a nyugdíj alapból áll. 12. §. A városi képviselőtestület elhatározhatja, hogy az évi tiszta nyereségből külön tartaléktőkéket is alkot abból a czélból, hogy azokat nem kielégítő üzleti nyeremény pótlására és veszteségek megtérítésére felhasználhassa, vagy azokból a már létesített tartaléktőkéket gyarapithassa. 13. §. A. takarékpénztár kötelezettségeinek biztosítására és kielégítésére első sorban a tartaléktőke, másodsorban az alaptőke szolgál. A tartalékalapnak további czélja az, hogy a takarékpénztárnak veszteségei és azon kiadásainak fedezésére szolgáljanak, amelyek az azon évi bevételekből fedezhetők nem voltak. A külön tartalékalapok az egyes, azon üzletágakban szenvedett veszteségek pótlására szolgálnak, amely czélra azokat a képviselőtestület rendelte. A nyugdijalap a nyugdíjra jogosultak nyugdíj igénye kielégítésre szolgál. 14. §. Az évi tiszta nyereség az alap s a tartalékalapokat ért veszteségek pótlására j használható fel első sorban. 15. §. Az alap és tartaléktőke, az üzleti kimutatás és a mérleg t' herrovatíban külön kimutatandó. 16. §. A város közönségének a közszükséglete fedezésére a takarékpénztár, ha az üzlet menetére béuitó hatást nem gyakorol, j a képviselőtestületnek törvényszerűen hozott határozata foly

rtán kölcsönöket nyújthat, a melyeket a város közönsége, a kölcsönszerződés megállapitandó módozatai értelmében tartozik visszafizetni. Az ilyen kölcsön egyébként a másoknak adott kölcsönnel egyenlő elbánás szerint kezelendő. A takarékpénztár szervezete. 17. §. A takarékpénztár ügyeinek vitele: I. A városi képviselőtestületet II. A takarékpénztárnak 1. Igazgatóságát, 2. Felügyelő bizottságát. 3. Tisztviselőit illeti meg. I. A városi képviselőtestület. 18. §. A takarékpénztár ügyeinek legvégsőbb fokon való vitele a képviselőtestületet illeti meg. Mindazt a jogot, a mi a város közönségét illeti a takarékpénztár ügyeire, a képviselőtestület által gyakorolja. 19. §. A képviselőtestület hatásköréhez tartozik: 1. a vezérigazgatónak, az igazgatósági és felügy előbiz^ttsági tagoknak megválasztása, felmentése és elmozdítása. 2. a czég jegyzésére jogosított igazgatósági tagok megválasztása, vagy a megbízás visszavonása. 3. az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentések tárgyalása. 4. a tisztviselők fizetésének ós óvadékának meghatározása. 5. az ügyviteli és kezelési szabályzat megállapítása és módosítása a tisztviselők fegyelmi ügyeinek a községi törvény rendelkezései szerint való ellátása. 6. az évi nyeremény felosztása. 7. a takarékpénztár felosztása. 8. a szedhető kamatláb maximumának meghatározása. 9. az alaptöke felemelése vagy leszállítása. 10. az évi üzleti költségvetés megállapítása az igazgatóság javaslata alapján. 11. az évi üzleti költségvetésbe nem foglalt rendkívüli kiadások engedélyezése. 12. az évi zárszámadásoknak és mérleg megvizsgálása, az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentése az igazgatóság és felügyelőbizottság indítványa alapján. 13. tisztviselői vagy szolgai állások szervezése vagy megszüntetése. 14. ingatlanoknak megvétele, azon éseteket kivéve, amikor az ingatlanra bekebelezett követelés biztosítását czélozza az igazgatóság, vagy ingatlanoknak szabad kézből eladása. 15. jelzálogos kölcsön felvétele, 16. uj tartalékalapok alkotása, 17. jótékony vagy közhasznú czélra fordítható össz gek meghatározása, 18. tisztviselők s szolgák nyugdíjazása s végkielégítése. 20 §. A képviselőtestület mindezen jogait a közgyűlésen gj'akorolja. A közgyűlés a községi törvényben szabályozott módon hívandó össze. Elnök a város polgármestere, akadályoztatása esetén a főjegyzője. 21. §. Közgyűlést évenként kétszer, a községi törvény szerint a zárszámadások elkészítése és az évi költségvetés megállapítása czéljából kell összehívni, de az elnök rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhat. Az elnök köteles a rendkívüli közgyűlést a vezérigazgató, az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság indokolt kérelmére bármikor összehívni. 22. §. A közgyűlés határozatképességéhez harmincz szavazattal bíró képviselőnek jelenléte szükséges. Ha e közgyűlés határidejéül kitűzött idő eltelte után egy óra múlva nem jelentkeznék a határozat képességéhez szükséges 30 képviselő, akkor az újra egybehívott közgyűlés határozatképességéhez tizenöt szavazattal bíró képviselő jelenléte szükséges, de csupán a meghiusult korábbi közgyűlés tárgysorozatára. Az ilyként megalakult közgyűlésen hozott határozatokból eredhető kártérítési kötelezettségek tekintetében a meg nem jelentek olybá vétetnek, mintha szavazataikkal azokhoz csatlakoztak volna, a kiknek határozata a kártérítési kötelezettséget eredményezte. Mindez az ismételve összehívott közgyűlés összehívójában a közgyűlés tagjaival közlendő. 23. §. A határozatképes közgyűlés határozatait a jelenlevők általános többségével hozza. Az igazgatóság tagjainak elbocsájtása, a czégjegyzési megbízás visszavonása (19. §. 1. 2.) tárgyában ervenyes határozat hozatalához a megjelent tagok érvényes szavazatának háromnegyed része szükséges. Az alapszabályok megváltoztatásának vagy a ozég megszüntetésének kimondásához a közgyűlés által csakis ebből a czélból a 23. §. 1 pontja értelmében hozott határozattal legalább 30 nap közbevetésével összehívott közgyűlés összes szavazattal bíró tagjának kétharmad rész igenlő szavazata szükséges, a mely határozat érvényességéhez a törvényhatóság és a ker. ministerium jóváhagyása szükséges. A közgyűlés valamely érvényesen meghozott határozatának egy éven belül való megváltoztatásához a megjelent tagok igenlő szavazatának három negyed része szükséges, kivévén a 29. §-ban meghatározott esetek fenforgását, a mikor a jelenlevők általános szótöbbséggel határoznak. 24. §. A 19., 1., 2. pontjában meghatározott kérdésekben a közgyűlés titkos szavazat utján, szavazat lapokkal határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén a 23. §. 2-ik pontjának kivételével, a sorshúzás dönt. 25. §. Az igazgatósági és feliigyelőbizottsági tagokat a közgyűlés, az első megalakulás kivételével, három évre, minden a városi képviselőtestület megalakulására kitűzött közgyűlésen választja meg, a községi törvényben szabályozott módon. 26. §. A 23. §. ". pontjában meghatározott ügyekben, ha a visszavonás, vagy elbocsátás az egész igazgatóságra vagy az egész feliigyelőbizottságra vonatkozik, csak a kizárólag e végből legalább 8 nappal előzőleg összehívott közgyűlés határozhat. 27. §. A közgyűlésnek a takarékpénztárra vonatkozó s törvényszerűen hitelesített határozatait az elnök és jegyző írják alá. II. Az igazgatóság. 28. §. Az igazgatóság az elnökből, a vezérigazgatóból, a helyettes igazgatóból s 12 igazgatósági tagból áll. 29. §. Az elnök (20. §.) elnököl a közgyűléseken, a törvény az alapszabályok s az ügyviteli szabályok végrehajtásáról gondoskodik, közgyűlést, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági ülést a szükséghez képest összej hivhat s az esetben, ha az ezeken hozott S határozatokat a takarékpénztár jelentékeny : károsodásával járónak vagy törvénybe és alapszabályba ütközőnek tapasztalja, azok végrehajtását felfüggesztheti. Ily esetben azonban kötelessége a közgyűlési határozat keltétől számított 30 nap alatt, az igazgatósági vagy falügyelőbizottsági hatá1 rozat keltétől számított 8 nap alatt a hozott határodat végrehajthatóságának kimondása czéljából közgyűlést összehivHÍ a minek elmulasztása esetére a hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését kimondó elnöki kijelentés nyomban hatályát veszíti s a felfüggesztett határozat végrehajtható. 30. §. An elnök kötelessége az intézet könyveinek s okiratainak áttekintése s évenként legalább kétszer, előre meg nem határozott napon, a pénztár megvizsgálása. 31. §. Az igazgatóság kötelessége az intézet összes üzleti ügyeinek vezetése, s az összes határozatoknak végrehajtása, a melyek a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe utalva nincsenek. 32. §. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés a 25. §. értelmében 3 évenként választja. Az időközben megválasztott tag működési ideje csak annyira terjed, mint azon tagé, akinek helyében megválasztották. A kilépő tag újra választható. 33. §. Az igazgatóság tagja csak városi képviselő lehet. De nem lehet az igazgatóság tagja az, a ki más pénzintézet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának a tagja. Az igazgatóság tagjai csak fedhetetlen jellemű, erkölcsi tekintetben kifogás alá nem eső emberek lehetnek.