Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-30 / 39. szám

X. év. Zalaegerszeg, 1909. szeptember 30 219* szám. JCIfifiietési ir : Egy évre 4 koron*. fél évre 2 korou. Negyed évre 1 kor. Siyw Bzáa 8 fillér. Beerkeszti Z_ Hor-^ráijlb- Laj os M-anlcatárs a is: - { Hirdetés sk dija megegyezés szerint. Nyilttér sora 1 kor Szerkesztős^ ét kiadóvataf: Kossuth-utcta 43, XJ El 2ST Gr SL, FEBBNCZ IBORBZÉIL-Z- GTÖ EGT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Ebben a nagy drágaságban méltán kérhetjük olvasóinkat, főleg a vidékieket, szíveskedjenek a lap árát legalább utólagosan pontosan elküldeni, hogy a lap küldésében akadály ne legyen. Októberben. „Mit tudtok ti hamar halandó emberek, Ha láng-képzelődés nem játszik veletek?" • * * Elfelejtettétek. Vagy nem is láttátok. Mit gondol a gyermek nagyapja gondjával ? Mit tud a kis fűszál csendes völgy ölében, hogy a béreznek fejét, tölgyek koronáját vihar tépi, dülja? Gyönge kis fűszálak, gyermekek vagyunk mi csendes idők karján. Kevés lát közülünk a múltba, a mélybe é3 hogy fejünk fölé védő palástot vont magyar mártíroknak égbeszálló lelke. Kevesen látjuk, hogy a történelemnek bérczfokán állottak apáink, őseink s kiterjesztett karral védelmeztek minket, mint a sas a fiát, mint tölgy az ibolyát a fergetegektől. S kevesen látjuk, hogy most is ők a védők. * * Ködös októberben borongó képzelet, gyászos jelképe a szomorú halálnak s riasztó emléke az öldökléseknek — magyar töldön játszol! Játszol, mint délibáb a könnyen hivőkkel, mint tarka szivárvány a gyermeki ésszel. Budán és Aradon ködös októberben gyászos jelképekben a kik szenvedtenek: azok csak véreztek. Meg nem haltanak ők. Csak azok haltak meg, vagy fognak meghalni s végkép kipusztulni a földnek szinéről, a kik öldököltek, azok a hóhérok. Ködös októberben borongós képzelet! ne bánts tehát minket. Jobb képeket mutass. Én jövőbe látok. Ott szebb képek vannak. Lánczok szakadoznak. Zsarnakok bujdosnak. Az elnyomott népek Keleten Nyugaton mind talpra állanak. Gyilkok töredeznek, gyilkosok pusztulnak; s ártatlanul megölt emberek lelkei kijőnek a sirból, leszállnak a fáról, az akasztófáról és közinkbe állnak. Szellemök ugy lobog előttünk, mint zászló s keletre-nyugatra fényes diadalma lesz a szabadságnak. Borbély Oyörgy. A levegő hőse. Irta: Julius. A mióta egyik fővárosi napilap kötelékébe tartozom s mint hozzáértő, én birálom eJ a beküldött teknikai czikkeket, rengeteg kellemetlenséget okoztak nekem az ugyDevezett föltalálok. Hiába minden kifogás, hogy most nem érek rá, jöjjenek máskor, el nem mozdulnak az ember nyakáról addig, a mig végig nem hallgatjuk őket s át nem vizsgáljuk primitiv rajzaikat. A legtöbb baj természetesen azokkal a fantasztákkal van, a kik a repülőgépet találták ki. Valamennyi tud repülni a — papiroson jobban, mint akár Blériot. Legalább száz magyarnak mondtam szemébe az igazságot, de nem hitte el. Akadt köztük olyan erőszakos föltaláló is, aki végre elérte czélját, mert — repült, a szerkesztőségi szolgák jóvoltából. AZ idén nyár elején végre annyira üldöztek a feltalálók, hogy szabadságot kértem s hogy a sok bolondos terv helyett igazi repülőgépekben gyönyörködhessem, elutaztam hosszabb tanulmányútra Francziaországba. Két hetet azzal töltöttem, hogy a különféle rendszerű aeroplánokat tanulmányoztam. Valamennyit láttam fölszállani. Csodálattal töltött el a sok repülőgép, mint a teknika tudás legmodernebb produktuma. A szeretetreméltó, barátságos aviatikusok készségesen szolgáltak magyarázattal, sőt Farman egy izben fölvitt magával. Bárcsak tétlenségre késztetett utas voltam, mégis a levegő urának éreztem magam. Az első perczekben érzett szorongást fölváltotta a biztosság tudata. És valami kimondhatatlan gyönyörűség fogott el. Olyanféle, a mit álmában szokott érezni az ember, a mikor megnyergelve a felhőt, végigszánt az ember az égen. Éppen abban az időben, a mikor Francziaországban időztem, nagy volt a vetélkedés, ki nyeri el a pálmát a La Manche-csatornán való átrepülésse!. Calais közeliben több aviatikus gyakorlatozott. Latham, Lambert gróf és Blériot. Napok, órák kérdése volt, melyik indul el előbb veszedelmes útjára. Odautaztam. Éppen jókor. Egy sereg külföldi kollegával fuvattuk magunkat a sargattei fokon a dühöngő széllel. Kitartottunk. Sohasem felejtem el azt a nagyszerű pillanatot, a mikor végre elsőnek Latham merészen nekivágott a tengernek. Mint valami óriás madár, a mely kiterjesztett szárnnyal szeli a levegőeget, repült. Izgatott perczek multak el. Sikerülte, nem-e? Mintha csak testvérünk indult volna csatába, szívszorongva lestük Doverből a dróttalan távírón a hírt, oda érkezett-e Latham? Végre megjött a balsikerről szóló jelentés: Latham a tengerbe zuhant, de őt magát megmentették. Latham legveszedelmesebb vetélytársa, Blériot élénken sajnálta bajtársa kudarczát, a mi arra vall, hogy nem olyan hőse a tudománynak, mint például Peary, a ki egy kanál vizben megfojtaná Cookot. Jelen voltam, a mikor Blériot megkezdette korszakot alkotó útját a La Manche-csatornán át. Szinte bizonyos voltam sikeréről, a mikor láttam, hogy ez a vasidegzetü ember milyen méltóságosan szállt föl, akár a kiröpített nyíl, oly egyenesen röpült a szemben levő part felé. A mikor azután megkaptuk a távirati hitt, leírhatatlan lelkesedés vett erőt a jelenvolt internaüonalis érdeklődő tömegen. Ha abban a pillanatban ott termett volna köztünk Blériot, nem hiszem, hogy meg ne lincseltük volna csupa szeretetből csókkal és öleléssel. Blériot lett ettől kezdve a levegő igazi hőse és hogy nem a szerencsés véletlen folytán jutott az aviatikusok élére, bizonyítja további sikere. Az augusztus végén tartott rheimsi repülő versenyre is elkísértem Blériot. Mielőtt azonban beszámolnék rheimsi sikeréről, elmondok egy epizódot, a mi akkor játszódott le, a mikor Blériot a londoni lelkes fogadás után visszatért Párisba. A mikor a miniszteri üdvözlésen és vagy ezer brráti kézfogáson tul esett, egy elegáns kis ember fogta karon. Mellettük álltam és hallottam párbeszédüket. — Charles Müller vagyok és gratulálok. — Louis Blériot. Mi tetszik? — Itt melegében meg kell Ígérnie, hogy az őszszel eljön Budapestre a monopiánjával. Blériot jót nevetett az ajánlaton és jókedvében megígérte Müllernek, az ügyes imprezáriónak, hogy fölszáll Budapesten. Ezt a hevenyében tett igéretét be is váltja, mert október 17-én Budapesten fölszáll. Bheimsban is Blériot volt a nap hőse. Több versenyen az első dijakon osztozkodott Curtissszal, Latbam-mal, a szerencsétlen véget ért Lefebvre-vel, Farman-nal, Paulhan nal. Minden nap ott láthatta a százezernyi közönség a levegőben, a mint a feje fölött szédítő sebességgel röpködött. Az utolsó napon egy kis baleset érte, a mi nagyon megrendítette a közönséget. Nem a motorjának esett hibája, hanem szinte önfeláldozásnak tulajdonitható a balesete. Ugyanis Rougier olyan ügyetlenül kormányozta a repülőgépét, hogy egyenesen neki vitte Blériot monoplánjának. Egy pillanat és megtörténik az első összeütközés a levegőben, de Blériot, semhogy egy bajtársát elgázolja, hirtelen megszüntette a motor járását és szinte merőlegesen csapódott le a földre. Ezzel a bravúrjával' ugyan a maga életét tette koczkára, de megmentette társáét. Blériot repülőgépe összezuzódott és ő maga is megsebesült. Az a viharos ováczió, a melyben részesült, gyógyító ir volt a sebére. Rheimsből hazatértem. Elutazásom előtt Blériot biztosított róla, hogy szívesen jön Budapestre. — Vasúton jön, vagy repülőgépen ? — kérdeztem tóle. — Egyelőre még

! a gyorsvonatot használom, de hiszem, nincs messze az az idó, a mikor Parisból Budapestre már a levegőben tesszük me? az utat. Au revoir. Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és 'pgizlésesebben kiállított háSó-, ebédíő- és szalongarnituráktói kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok; otfo48_62 máisok és különféle szőnyeg-díváitok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. KöSmE Goldberger Károly és Társa