Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-16 / 37. szám

Isiad^er^zg^, sieptemser 16. £7d 32ÉÍS8, Előfizetési ár . Sgy évre 4 korona íél ém 2 koioM. Negyed étre 1 kor. Sgjros szám 8 fillér. Hirdetfsvk dij* megegyezés szeriit. Nyilttér tora 1 kor Szerkesztőség éi kiadóvatfti: Kossuth-atcsa 43 Saerfceszti Z. DE3Io3?-T7-á-bli. Lajos R LBNGTEL FEEENCZ M-U-NIATÍIRSAT = | 33 O 33. B É L 3T Q-"5T Ö JKC3-3T laptulaidonos. MEGJEIENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Ebben a nagy drágaságban méltán kérhetjük olvasóinkat, főleg a vidékieket, szíveskedjenek a lap árát legalább utólagosan pontosan elküldeni, hogy a lap küldésében akadály ne legyen. Választás. Októberben törvényhatósági bizottsági tagokat választanak. Mindegy ha többet is, ha csak egyet is. Nem kis jelentősége van ennek az efféle mozgalomnak. És nem kis jelentősége van, ha akár falusibirót választanak, akár esküdtet, akár szőlőpásztort; akár városi képviseleti tagot, akár megyeit, akár országos képviselőt. A nagy tömeg összes jó tulajdonságainak a leszürődése kell, hogy legyen abban az emberben, akit megválasztanak, hogy százakat és ezereket helyettesítsen. Es hogy az a kiküldött, a tömeg halyett kiküldött, megválasztott ember milyen minta egész ember legyen, kinek az érdeke ? A közönségnek. A ki kiküldi maga helyett. Mi következik ebből? Az, hogy a közönség válogassa ki azt a derék, Széchenyi féle egész embert, keresse föl, kérje meg, s köszönje meg, ha megnyeri helyettesitőjéuek. S e helyett mit látunk a gyakorlati életben? Megforditott állapotot. A romlott Rómából jött hozzánk a megforditott kilincselés. Ott ambitusnak hivták. A leendő tisztviselő házról házra ambulált és kért. Ezt a szégyenletes ambicziót végzik ma is nálunk a hiu emberek. Yolna csak szoros regula és kötelesség róva a nyakára! Tudom, hogy nem kéregetné a dicsőséget. Nemcsak kéregeti, — meg is fizeti áldomással. Nem csuda tehát, ha idővel kivész a komolyság és az érték az ilyen erővel választottaknak a testületeiből. Mit törődjék többet? Hiszen lerótta tartozását már az áldomással. A kit helyettesit, közönségének az érdekével nem törődik. Csak saját nyugovását ápolja, kényelmét keresi s egyéni hiúságát hizlalja. Hogy ha a közönség egyszer már öntudatra ébredne! Ha megváltoztatná választási módszerét ! Ha megfelelne a szónak a gyakorlati élet, hogy válasszon a közönség, s ne választassák magokat az egyesek. Talán ez az idő is eljön valaha — az okosság országában. Addig is jól teszi a közönség ha nem hallgat minden csábitó szóra, hanem körülnéz, a tolakodókat óvatosan fogadja, megvizsgálja, — a ruha szerint fogadja, de esze szerint bocsátja el. Jól teszi a közönség, ha a közeledő megyebizottsági tagok választásánál tekint az önállóságra, függetlenségre. A vagyoni állapot függetlenséget is jelent. Jó tehát a vagyonra is tekinteni, ha valakit megválasztunk. Az értelem és jóitélő tehetség gazdagabb a vagyonnál, ez vagyon nélkül is független Hanem a becsületedség még észtehetség nélkül is legnagyobb kincs a világon. Lehetőleg csak ilyen vagyonos embereket válasszatok polgárok. Borbély György. Az önálló magyar bank. Szanaszét tartanak népgyüléseket a politikusok az önálló magyar bank érdekében. Vasárnap Szombathelyen volt hatalmas gyülekezet, hol Gothárd Sándor orsz. képviselő izgat lelkesen a magyar ügy mellett. Távolabbról is többen voltak ott ezúttal pl. Gróf Batthyány Tivadar vezetésével egy sereg orsz. képviselő; Zalából is ott volt Gróf Batthyány Pál főispán, Bosnyák Géza, Dr. Hajdú Gyula, Dr. Marik Pál, Tripammer Gyula stb. Zaiában a következő sorrendben lesznek népgyülősek ez ügyben: Nagykanizsán szept. 26-án d. u. 3 órakor. Zalalövön okt. 3-án d. e. 11 órakor. Alsólendván okt. 10-én d. u. fél 3 órakor. Tapolczán nov. 7-én délelőtt 11 órakor. Zalaegerszegen nov. 17-én d. e. 11 órakor. Fölebbezés a kaszárnya ügyben.*) Tek. Polgármester ur! Zalaegerszeg r. t. város 1909. évi augusztus 25-én tartott közgyűlésén hozott 6811/909. sz. határozatát, amellyel uj lovassági laktanya építését határozza el: 1. ha a véghatározatban az évi szükséglet fedezetéből még hiányzó 4200 korona biztosíttatik és 2. ha az építkezés uj fedett lovarda építésével nyer megoldást, minden részében mi tisztelettel alulírott városi képviselőtestületi tagok absolut többsége megfelebbezzűk és kérjük Zalavármegye tekintetes Törvényhatóságát, hogy e határozatot megsemmisíteni vagy legalább is feloldani méltóztassék. E kérelmünket a következő indokokkal okoljuk meg: Az 1886. évi XXII. t. c. 61. §-a azt mondja, hogy ha valamely község képviselőtestülete oly eljárást követ, mely a község jólétét veszélyezteti, a belügyminiszter a törvényhatóság elöterjeszté*) Jövőkor valaszinüleg ellenvélemény jön rá. sére a képviselőtestületet feloszlathatja. A 158. §. pedig akép szól, hogy a belügyminiszter a törvényhatóság felterjesztésére elrendelheti, hogy a rendezett tanácsú város nagyközséggé alakíttassák át, ha a város elveszíti azon szellemi vagy anyagi kellékeket, amelyekhez eddigi szervezetében való fennállása kötve van és ha bebizonyittetik, hogy kötelezettségeinek csak a szomszédos községeket tetemesen felülmúló községi adó kivetése által képes megfelelni. Az általunk jelen felebbezessel megtámadott határozat veszélyezteti városunk jólétét, bizonyítja, hogy városunk, elvesztette azon szellemi és anyagi kellékeket, amelyekhez fennállása kötve van és végül bizonyítja, hogy kötelességeinknek csak a szomszédos községeket tetemesen felülmúló községi adó kivetése által vagyunk képesek megfelelni, vagyis hogy elérkezett az a pillanat amelyben a tekintetes Törvényhatóság először a képviselőtestület feloszlatását és ha czélhoz ez sem vezethetne, a városnak nagyközséggé leendő átalakítása iránt tehet előterjesztést a nagyméltóságú helügyminiszter urnák. Miért? 1. AZ 1909-ik évre megállapított városi költségvetés, amely az ide j. alatt csatolt költségelőirányzattal mindenben megegyezik, bizonyítja, hogy a folyó 1909. évben a városi adó 99

8/io vagyis kerek számban 100%. Egy város jólétének fokát a városi adó mérve mutatja? Minél kisebb a városi adó az államinál, annál jobb helyzetben van a város. Országos átlag szerint, ha a városi adó az államinak fele, akkor a város jólétben van, ha kétharmada, akkor az állapotok még normálisak. Ha azonban elérte a városi adó az államit, vagyis ha számokban kifejezve lOOVo ez, akkor elérkezett a varos teljesítő képességének maximumához, vagyis ahoz a határhoz, amelyen tul már köznyelven szólva a vér csapoltatik le, amely a szervezet épen maradásának létkelléke. Városunk 1908-ról 1909-re, tehát egy óv alatt 28

5/io%-kal volt kénylen emelni pótadóját. Hosszas tárgyalások után, amelyek közben ismételten és súlyos érvekkel támogatottan felhangzott az a kívánság, hogy a város alakuljon át nagyközséggé, a városi képviselőknek svárosi® hiúságára történt appellálása után végre belementünk abba, hogy ezt a csekély erőt, amit eddig gyűjtöttünk, városunk megmentésére — mert ez volt a jelszó — felajánljuk. Belementünk abba, hogy a pótlék 100°/

0 legyen. S ime, alig 1—2 hónap után azzal állnak elő, hogy építsünk kaszárnyát. Építsünk pedig olyatén módon, hogy az eddigi kaszárnya kasszáltassék és a város körülbelül évi 35000 korona olyan uj kiadást vállaljon, amelynek semmi, de semmi fedezete nincsen és amelyet máskép, mint ujabb 30—35°/o-os pótadóval bevasalni nem lehet! És a mód, ahogyan ez keiesztül hajszoltatik, az a könnyed felületesség, amellyel a város 1.200,000 koronával megterheltetik, előttünk komoly emberek előtt megfoghatatlan. -A-cLujzlUs: 11 - 14=0 forintért ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálÓ&ZObát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított bálé-, ebédlő- és szalongarniiuráktóS kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto« 46—62 msáiíck és különféle ssőnyeg-riivánok készítését és javítását a legizlésesebb és iegtartósabb kivitelben. Nagy választék 0er- EJT JL __ _ M * v JL _ ^rpitos- ás butorraktárs mefe- és vaságyakban, Goldberger Károly és Társa