Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-09 / 36. szám
X. év, iSififíáet si ír &vy ént 4 írerono. ?"él érts 2 üorosa. N'íj ed ina 1 kor. szás 8 Silér. Z alaege r sieg, 8909 . szeptember 2 3. £8 siáeíí Baer^eszti ZL IBCox ,-v-á-bItL Lajos TratArsalE - { Hirdetésak dija megegyeaés szeriit. Nyilttér iora 1 kor Szerkesztőség él kiadÓTattf: Kossuth-utca, 43. LEl 3STGTE3la FŰHBNCZ BORBÉLYGTÖEQT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Melyik az első? Mindig kaczagtam, mikor hallottam és olvastam az okos és nagynevű emberek nyilatkozatát, hogy Magyarország földműves ország! Még nagyobb hahotával kaczagok. mikor hallom a tudósoktól, hogy változtassuk át Magyarországot iparos Magyarországgá. Mert akkor boldogok leszünk. Gazdagok és boldogok. Mert milyen boldog pl. a nagy iparos Angolország, Németország és Ausztria! Először is, hiszen Magyarország nem földművelt ország. Azt még lehetne mondani, hogy erdőt és gabonát termő és állatot tenyésztő ország. De földműves ország azt tenné, hogy itt kiválóan foglalkoznak a földműveléssel. De ezt nem lehet elmondani. Hogy mégis mondják, ez a félreértés onnan ered, mert az ezerek kőzött egynek-egynek, s a milliók között egyszáznak-kétszáznak felette sok gabonája terem. Nem ehetik meg. El kell adniok. S ez a felesleg azt mutatja, hogy ez az ország földműves ország. Pedig egy-két nagyobb tavunkat kivéve, mint keleten az Ecsedi lápot és nyugaton a Fertő tavát, melyből egy-két ember meggazdagodott, összes területeinken kisebb nagyobb terjedelemben békanyálas tavak terpeszkednek s biliez madarak sirnak bennök. Az erdők ingyen nőnek a hegyeken, de völgyekben s messze látó dombokon és halmokon, gazdagoknak és szegényeknek kezök alatt levő földeken, messze elterülő földeken vadbodza és kutyatej, ragadály a szulákkal, mákvirág és pukkantó, nyulsaláta s bolonditó csalmatag terem. Igen. Mondhatjuk azt, hogy gabona is terem itt, földet is müveinek itt — ugy, mint Bulgáriában és Törökországban. De hogy kiválóak volnánk a földmüvelésben, azt kereken tagadni kell. Müveit világunkban beszélnek mesterséges trágyáról is — hogyan törik a fejőket! s falvainkban és városainkban az utczákon hever az ingyenadta szemét, trágyáié, ganédomb, vagy kihordják a község szélére s ott bűzlik, vagy gödröt ásnak neki. A csehek és svábok holdvilágos éjjeleken hordják ki a határra a mindenféle ürüléket s termékenyítik vele a szántó földet. Nincs istenes hatalom, mely nálunk egykét községen kivül gyümölcs fát ültettetne az országutak szélire. Csehországban, Morvában és Németországban az országúti sánczokból több szénát és gyümölcsöt szednek össze, mint nálunk a rétekről és kertekből. Csehországot, Szász és Morvaországot meg Németországot mondhatnók földműves országnak, de Magyarországot nem. Sokkal különösebb az a bölcseség, hogy legyünk földművesek helyett iparosok. Jézus Krisztus és Szent Mária! Hiszen még földművesek sem vagyunk eléggé. Előbb ki kell fejlődnie teljes földművelő és állattenyésztő országgá s ennek meg is kell maradnia még pedig tovább fejlődéssel. S a belőle kifejlendő kézműves mesterség, gyári ipar és kereskedelem párhuzamosan mennek utána, mint gőzmozdony után vonszoltatnak a vasúti kocsik vagy a hajók. Együtt járnak avval ezek, mint kölykes oroszlánnal a fiai s emlőjéből szopják az életet. S fejletlen anyának vérszegény gyermekei vannak. S merő kaczagás az agráriusok és merkantilisták két ellenséges táborának vagylagossági harcza. Hiszen előbb ökröt, kecskét, juhot kell tenyésztenünk, hogy szarvukból kürtöt, fésűt, gombot csinálhassunk, — bőrükből, szőrükből, gyapjúkból bundát, mellrevalót, ujjast, csizmatalpot ványolhassunk s a belökből hegedühurt sodorhassunk, — vagy pedig, hogy a kereskedő akár élten, akár holtan eladhassa őket. Az erdőt ápolnunk kell, hogy legyen fa, melyből talyigát faraghassunk; gyümölcsfát kell ültetnünk, hogy legyen jó szerszámfánk s gyümölcs eczet gyárat csinálhassunk. Ha búzánk nem terem, buzaszalmánk sines, s szalmakalapot nem fonhatunk. Érintőlegesen rámutattam, hogy a műveltebb nyugati országokban milyen fejlett a földmüvelés. Hiszen avval együtt fejlett ki nagyhírű iparuk. Vagy talán Németországba élire állították, hogy: vagy földmüvelés, vagy ipar ? mint nálunk az agráriusok és merkantilisták szóharcza. Ördögöt állították. A gyenge eszű ember azt hiszi, hogy mivel Németországban hatalmas az iparűzés, ergo ott nincs földmüvelés. Tessék csak megnézni. Ugy é, hogy a mult évszáz 70-es, 80-as éveiben lendült fel ott nagyobb mértékben az ipar? Persze, hogy akkor. Vájjon miért? Azért, mert ugyancsak akkor lendült fel nagy mértékben a földmüvelés művészete. Egyik statisztikus irótól olvasom, hogy „amig a német ipar a mezőgazdasági evoluczio (kifejlődés) előtt csak csiga lépésekkel haladt addig az utolsó 30 év alatt a meseszerű hétmérföldes csizmában haladt előre. A német népnek fejenként és évenként való pamutfogyasztása fél kilóról hat kilóra emelkedett, vasfogyasztása 30 kilóról 200 kilóra és húsfogyasztása 20 kilóról 55 kilóra szökött fel, 1880 óta az épitő ipar munkásainak a száma egymillió emberrel növekedett. Poroszországban az állami adó 500 millió márkáról 2000 millióra emelkedett" stb. Miért? Azért mert Bransweigban pl. egy hektár földön a növénytermelés 1000 márka tiszta hasznot ad. 30 évvel ezelőtt a porosz földnek még 10 millió hektár terméketlen része volt, ma ebből csak egy millió hektár a terméketlen. A műtrágyahasználat salétromban 50 ezer tonnáról 600 ezer tonnára emelkedett, kálisóban pedig semmiből két és fél millió tonnára szaporodott. A 80-as években 25 ezer gépies lóerő állt a német mezőgazdaság szolgálatában, ma 300 ezer lóerő. Az állami birtok évi bére 10 márkáról 50-re növekedett, a magán földeknek az ára pedig néhol 200— 300 márkáról 2000—3000 márkára rúgott. Nőtt a földművelés. Utána, vagy vele együtt nőtt az ipar is. Földmüvelés nélkül nincs ipar. Ha van, csak olyan lehet, mint a bibliai sziklára vetett mag. Amin állunk, a föld az első. Borbély György. Őszkor. Toldi estéjének szép olső sora a hosszú, pörkölő nyár után egyszerre aktuális lett: »öszbe csavarodott a természet feje.« És talán soha még ősz olyan nehéz gondok elé nem állította a magyar népet, mint ez a mostani. A hosszú szárazság következtében igen gyarló termés volt Akinek télre valót, vagy vetőmagot kell beszerezni. bizony csak terhes adósságok révén várhatja viszonyai jobbra fordulását. Súlyos bajainkat növeszti, hogy évek óta nagy takarmányhiány van és emiatt az állatállomávy észrevehetőleg kevesbedik a kisbirtokon, ahol pedig az állatállomány növelésével intenzív gazdálkodást várnánk. A híres magyar búzát exportáló Magyarország kénytelen lesz ez évben megismerni, hogy mílyeu az oláh és orosz búzából készült kenyér ize. A helyzet az, hogy mig ezelőtt minden évben milliók és milliók jöttek be magyar búzáért, most kétszeres áron milliókra menő métermázsát fogunk külföldről vásárolni. Adun "k~ 11 - 1-4:0 f ox-irL-bén-b ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto46-62 Klánok és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SMSff Goltlberger Károly és Társa
