Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-09 / 36. szám

X. év, iSififíáet si ír &vy ént 4 írerono. ?"él érts 2 üorosa. N'íj ed ina 1 kor. szás 8 Silér. Z alaege r sieg, 8909 . szeptember 2 3. £8 siáeíí Baer^eszti ZL IBCox ,-v-á-bItL Lajos TratArsalE - { Hirdetésak dija megegyeaés szeriit. Nyilttér iora 1 kor Szerkesztőség él kiadÓTattf: Kossuth-utca, 43. LEl 3STGTE3la FŰHBNCZ BORBÉLYGTÖEQT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Melyik az első? Mindig kaczagtam, mikor hallottam és olvastam az okos és nagynevű emberek nyi­latkozatát, hogy Magyarország földműves ország! Még nagyobb hahotával kaczagok. mikor hallom a tudósoktól, hogy változtassuk át Magyarországot iparos Magyarországgá. Mert akkor boldogok leszünk. Gazdagok és boldo­gok. Mert milyen boldog pl. a nagy iparos Angolország, Németország és Ausztria! Először is, hiszen Magyarország nem föld­művelt ország. Azt még lehetne mondani, hogy erdőt és gabonát termő és állatot te­nyésztő ország. De földműves ország azt tenné, hogy itt kiválóan foglalkoznak a földműve­léssel. De ezt nem lehet elmondani. Hogy mégis mondják, ez a félreértés onnan ered, mert az ezerek kőzött egynek-egynek, s a milliók között egyszáznak-kétszáznak felette sok gabonája terem. Nem ehetik meg. El kell adniok. S ez a felesleg azt mutatja, hogy ez az ország földműves ország. Pedig egy-két nagyobb tavunkat kivéve, mint kele­ten az Ecsedi lápot és nyugaton a Fertő tavát, melyből egy-két ember meggazdagodott, összes területeinken kisebb nagyobb terjede­lemben békanyálas tavak terpeszkednek s biliez madarak sirnak bennök. Az erdők in­gyen nőnek a hegyeken, de völgyekben s messze látó dombokon és halmokon, gazda­goknak és szegényeknek kezök alatt levő földeken, messze elterülő földeken vadbodza és kutyatej, ragadály a szulákkal, mákvirág és pukkantó, nyulsaláta s bolonditó csalmatag terem. Igen. Mondhatjuk azt, hogy gabona is terem itt, földet is müveinek itt — ugy, mint Bulgáriában és Törökországban. De hogy kiválóak volnánk a földmüvelésben, azt kereken tagadni kell. Müveit világunkban beszélnek mesterséges trágyáról is — hogyan törik a fejőket! s falvainkban és városainkban az utczákon hever az ingyenadta szemét, trágyáié, gané­domb, vagy kihordják a község szélére s ott bűzlik, vagy gödröt ásnak neki. A csehek és svábok holdvilágos éjjeleken hordják ki a határra a mindenféle ürüléket s termékenyí­tik vele a szántó földet. Nincs istenes hatalom, mely nálunk egy­két községen kivül gyümölcs fát ültettetne az országutak szélire. Csehországban, Morvá­ban és Németországban az országúti sánczok­ból több szénát és gyümölcsöt szednek össze, mint nálunk a rétekről és kertekből. Csehországot, Szász és Morvaországot meg Németországot mondhatnók földműves ország­nak, de Magyarországot nem. Sokkal különösebb az a bölcseség, hogy legyünk földművesek helyett iparosok. Jézus Krisztus és Szent Mária! Hiszen még föld­művesek sem vagyunk eléggé. Előbb ki kell fejlődnie teljes földművelő és állattenyésztő országgá s ennek meg is kell maradnia még pedig tovább fejlődéssel. S a belőle kifej­lendő kézműves mesterség, gyári ipar és ke­reskedelem párhuzamosan mennek utána, mint gőzmozdony után vonszoltatnak a vasúti kocsik vagy a hajók. Együtt járnak avval ezek, mint kölykes oroszlánnal a fiai s emlő­jéből szopják az életet. S fejletlen anyának vérszegény gyermekei vannak. S merő kaczagás az agráriusok és mer­kantilisták két ellenséges táborának vagyla­gossági harcza. Hiszen előbb ökröt, kecskét, juhot kell tenyésztenünk, hogy szarvukból kürtöt, fésűt, gombot csinálhassunk, — bőrükből, szőrükből, gyapjúkból bundát, mellrevalót, ujjast, csizma­talpot ványolhassunk s a belökből hegedühurt sodorhassunk, — vagy pedig, hogy a keres­kedő akár élten, akár holtan eladhassa őket. Az erdőt ápolnunk kell, hogy legyen fa, melyből talyigát faraghassunk; gyümölcsfát kell ültetnünk, hogy legyen jó szerszámfánk s gyümölcs eczet gyárat csinálhassunk. Ha búzánk nem terem, buzaszalmánk sines, s szalmakalapot nem fonhatunk. Érintőlegesen rámutattam, hogy a művel­tebb nyugati országokban milyen fejlett a földmüvelés. Hiszen avval együtt fejlett ki nagyhírű iparuk. Vagy talán Németországba élire állították, hogy: vagy földmüvelés, vagy ipar ? mint nálunk az agráriusok és mer­kantilisták szóharcza. Ördögöt állították. A gyenge eszű ember azt hiszi, hogy mivel Németországban hatalmas az iparűzés, ergo ott nincs földmüvelés. Tessék csak megnézni. Ugy é, hogy a mult évszáz 70-es, 80-as éveiben lendült fel ott nagyobb mértékben az ipar? Persze, hogy akkor. Vájjon miért? Azért, mert ugyancsak akkor lendült fel nagy mértékben a földmüvelés művészete. Egyik statisztikus irótól olvasom, hogy „amig a német ipar a mezőgazdasági evoluczio (ki­fejlődés) előtt csak csiga lépésekkel haladt addig az utolsó 30 év alatt a meseszerű hétmérföldes csizmában haladt előre. A német népnek fejenként és évenként való pamut­fogyasztása fél kilóról hat kilóra emelkedett, vasfogyasztása 30 kilóról 200 kilóra és hús­fogyasztása 20 kilóról 55 kilóra szökött fel, 1880 óta az épitő ipar munkásainak a száma egymillió emberrel növekedett. Poroszország­ban az állami adó 500 millió márkáról 2000 millióra emelkedett" stb. Miért? Azért mert Bransweigban pl. egy hektár földön a növénytermelés 1000 márka tiszta hasznot ad. 30 évvel ezelőtt a porosz földnek még 10 millió hektár terméketlen része volt, ma ebből csak egy millió hektár a terméketlen. A műtrágyahasználat salétrom­ban 50 ezer tonnáról 600 ezer tonnára emel­kedett, kálisóban pedig semmiből két és fél millió tonnára szaporodott. A 80-as években 25 ezer gépies lóerő állt a német mezőgaz­daság szolgálatában, ma 300 ezer lóerő. Az állami birtok évi bére 10 márkáról 50-re növekedett, a magán földeknek az ára pedig néhol 200— 300 márkáról 2000—3000 márkára rúgott. Nőtt a földművelés. Utána, vagy vele együtt nőtt az ipar is. Földmüvelés nélkül nincs ipar. Ha van, csak olyan lehet, mint a bibliai sziklára vetett mag. Amin állunk, a föld az első. Borbély György. Őszkor. Toldi estéjének szép olső sora a hosszú, pör­kölő nyár után egyszerre aktuális lett: »öszbe csavarodott a természet feje.« És talán soha még ősz olyan nehéz gondok elé nem állította a magyar népet, mint ez a mostani. A hosszú szárazság következtében igen gyarló termés volt Akinek télre valót, vagy vetőmagot kell besze­rezni. bizony csak terhes adósságok révén vár­hatja viszonyai jobbra fordulását. Súlyos bajainkat növeszti, hogy évek óta nagy takarmányhiány van és emiatt az állatállomávy észrevehetőleg kevesbedik a kisbirtokon, ahol pedig az állatállo­mány növelésével intenzív gazdálkodást várnánk. A híres magyar búzát exportáló Magyarország kénytelen lesz ez évben megismerni, hogy mílyeu az oláh és orosz búzából készült kenyér ize. A helyzet az, hogy mig ezelőtt minden évben milliók és milliók jöttek be magyar búzáért, most kétszeres áron milliókra menő métermázsát fogunk külföldről vásárolni. Adun "k~ 11 - 1-4:0 f ox-irL-bén-b ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto­46-62 Klánok és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SMSff Goltlberger Károly és Társa

Next

/
Thumbnails
Contents