Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-02 / 35. szám

X. év, Zalaegersieg, 890

9. szeptember 23. £8 siáeíí SUMtet.ai »t 4 Itw. M. ífl *rt% 2 iersn •>?* ) k.r .ffltJM lli r 6 Ö lé . :»8«ti Z. JbLox'-vátilx Lajos Mu.rLiatArBai • ( Hi dn. s k dija megr.gye»6a ueriit, S'yilt r or» 1 ker rkeutőséí kiidóviUÍ : Foseuth utc » 43 LBN&TBL FHIBB1NCZ BOBBÉLT O TÖR Q-"Sr l»ptul»idono8. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szemlélteti az iskolában s félre a külföldi czikkekkel! — A köiok tatáRögyi miniszter or ügyeimébe. — Mentsük meg, a mit megmenthetünk. Száz torok kiáltja, ezer toll Írogatja, h gy védjük a sajátunkat, pártoljuk és ápoljuk beliöldi készitménveinket, honi termékeinket, becsüljük meg saját izzadtságos munkánkat s dobjnk félre a külföldi ribirongy portékát, még ha ezer cslilogással ragyog is a külseje. Száz torok kiáltja ezt, s kér, sarkal, követel, könyörög, rimánkodik. S az eredmény Isten tudja. Ember alig látja. Boldogok •olnánk, ba csak egy lépéssél is tovább volnánk, mint a mádi zsidó. Hiszen a mióta harsonás tüdővel lármázunk a magyar iparpártolás mellett, azóta szakadatlanul gunykaczajjal kiáltja fülünkbe a (statisztika, hogy most már még több peuzt adunk a külföldnek ezért is, a/é;t is. É* a magyar társadalomnak 90 százaléka kárörömmel és kéjes érzetni uézi ezt. Mert ez a 90 százalék készakarva okozta ezt C--ak azért is! Hiú pazarlók és kéjes tékozlók .vagyunk. Van az emberi életnek egy lélel ram^llapota, melyben jóleső érzéssel, «zererette!, szemedél) Ível tűrjük a lascitó fájdalmat, mis a hátunkat véresre korbácsoljak, s a mely álla potbau kéjeleg/e hald ikluiik. Hy^n fatálisán 6rjf,n;ő részeg mámorhoz haso óit ez ; mi lélektani állapotun-í, melyb n * snagvar iparvédelmet cselekedjék. Tékozlók, frcsériök vagyunk. A'-nv'ra hogy ba ezazmérföld'-H'íén* egj-esry kis jó ^azd.-ilkodtst, takaré oskodast latunk, olyan litkaság ez, h igy vezércikkekben dicsén) him Buszokkal kell ezt magasztalul. Megnéztem Kolozsvárt Nyíred; Géza Halárnak természetrajzi szertár t. A pillán ókon kivül vannak ott ó^iás kígyók, sakahk és biénak. Az állatserejerií-k megdöglött állatjait. szedte össze s kitömte ő mawa. S rnuzeumának igen értékes dárahjai ezek — ingyen — Hát bizony pajtás, ez a munka s a takarékosság. Még egy okos dolgot láttam nála. Tantermében vannak szaktudományának nevesebb, hiresebb emberei: Linnének, Than Károlynak stb. az arezképeik. Nem tudom, miért hiányzik bölcs tanításainknál ez az eljárás? Ez a kitűnő se^éJeszköz ? A különböző tudományok kiválóbb Íróinak és szereplőinek az arezképeik tantárgyak szerint csoportosítva közvetlenebbé, vonzóbbá tennék a tauu'ást s módfelett megkönyitenék a memóriát vagyis az emlékező tehetséget. Ez nem a Wlassics-féle művészeti szemléltetés volna, hanem csupán a memória kedviért való szemléltetés. Elszórtan itt-ott némelyik tankönyvben van mar ilyen kép is egy néhány De rendszeresen csoportosítva a tantermekbe kellene ezeket fölrakni s nemc-ak a költők képeit, hanem a számtani tantermekbe a számtani tudósok arczkt peit is mindenikből a nevezetesebbekét. D- sietek a targyamhoz, mert láttam itt egyebet is. Akar a művészeti szemléltetésre, atár a tanulási szemléltetésre való képekét Nyiredi tanár a diákokkal készítteti, rajzoltatja, festeti. Mihen nagy dolog! Hiszen ez egy zerü doloví. Hiszen minden iskolában a 300 tanuló között van három négy olyan diák, amelyik t priii olyan telies tökéletességfel megcsinálja, mint akár a Seemann gyára Németországban, legyen az akar ásványtani minta alak, akár hangya toiás, vagy pipacsvirsiíí, akar AcniJ3»*^, vaay Zrinyi a költő. Nos e.yszera a dolog. Dj minthogy uj, s/oknt a-i, a/ért szembeötlő, 8 ugyanezért Or nl Anponyi miniszter ur meg is dicsérte, mikor lattá. J >1 eshetett e/ a tanárnak, de haszna sen, inek sincs benu^ Megfordítva, ha a közü.Miek javára vaük, a'-<kor Nyiredi tanár is ínég van vele dicserve. Eu az én szerény gondolatom szerint a szokatlan-áaánái, szembeötlőség' nél és dicsér-tie val"»lyHjiál so.kal nagyobb fontosságot is látok b-nti-i Iskoláinkba rengeteg sok táblaképet behoznak Németországból a Seemann gyárból, ;í Lohmayer párból s istentud|/i honnan, még Mnszkaorszagból is ho/nak a Cibu's/ky gyárból. Itt is csak 100 korom, ott is csak 50 korona s csipbe-csopba neh tny százezer koronánk kimegv Atreu^fi Argamemnonnak a festett lábvértjéért, jobban mondva, lábszijjának a megrajzolásáért. Kegyelmes miniszter ur! egyetl-n szavába kerü'ne s százezrek megmaradnának s a jól rajzoló diákok megiiáromszoronodott ambiczióval és megtizszeresedett eredménnyel rajzolnának. Rendelje el Nagyméltóságod, hogy az iskolákban szükséges összes képeket mindé nütt magának az iskolának jól rajzoló és festő diákjai készítsék s dobjanak félre mindenféle külföldi gyári munkát. Ebben a rendeletben kettős czfl, kettős haszon lenne. S engedje meg Nagyméltóságod, hogy vagy butának, vagy gonoszlelkünek, vagy m'ndakettőnek tartsam azt a magyar embert; aki avval czáfolva rám, hogy: mégis csak jobbak a külföldiek. Hiszen akkor mi sohasem is fogunk olyat csinilni, hogyha még az akaró akarat s

;ncs meg bennünk. A magyar iparkodásnak pártolása nevében kérem, rendelje el Nagyméltóságú Miniszter ur! Bo'bély György. Az iparosság ünnepei. A korszellem egy régi nagy tévedését igyekszik kijavítani. Egyre több és örömet keltő kedves jelenség mutatkozik arra, hogy a magyar közélet sodró áradatában, az iparos osztály mint önálló és megbecsülésre méltó faktor már számba jón. Nem igy volt még nem is oly régeD. A prókátornem/.et lel> csülte a nemzet vagyonosságát munkáló iparos osztáht és ebben a* iparban szegény országban az iparosság társadalmi helyzete valóban nem volt rózsás. A társadalomnak vele szemben való elfogultsága természetesen kihatással vi.lt á> rá, híH?y az uj ipari generáczió rendszerint a középiskolákban lemaracft tehetségtelen emberekből keiült. Hivatalnok ritkán nevelt® iparosnak gyermekét és ha nevelte, ezt leginkább kénysze-üségliől cselekedte, lia tudniillik csemetéje, ismételt kísérletekre, szekuudába pónáltatott. Nincs mit tagadni, hogv a kényszerűségből ipari pályára ju

fott család sarját, mint ezülíött ivadékot, több rendbeli szégyenérzés közepette kezelte a c-alád és a helyzet már c^ak a/ért is, hogy eiő.ilihatott, ii.iu val mi nagv nec-ületére vált az iparosságnak. De m st mintha uj korszellem fuv.Vmát éreznók. A kere-'kedele'mügN i minisztérium auy tehetségű államtitkára leutazik Kalocsára e?;v iparossági le^énylet ünnepélyért; és ezen az. uinepéljen a kalocsai érsekkel étén lész.t vesz'egy messze vidék un társadalma s az a beszéd a melyet az ünnep alkalmával Sz.teién i államtitkár mondott, alkalmas arra, hogy aziparusság becsvágyát (okozza és a magyar középosztály közönyét ok nélküli kic-inyiését az iparospálya iránt eloszlassa. Szinte szeretnők elmondani, hogy a beszédből az ipari munka apoteozisát olvassuk. Örömünkre van. hojíy oly magas és vezető állásbau szereplő téiíiu, kinek geniálitásU párlkülombség nélkül élUmeri az, ,orí-zíg közvél»?mén\e, ily nemes szempontokból nézi az, ipari pá'yát és ennak jövőjére h vjak föl azokat a s/ülőket, akik produktív pályára szár j ik gyermekebet. Hogy a kalocsai tieszéd en igen em-ikedet rész foglaltatik a vallásosaidnak tn^oi \>-zetö eszmének „A-d/ixioJs:11 - 140 forintért?? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágv, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappul is tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizíésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarniiuráktól kezdve a S^geyyszs^übtsig. Ugyancsak elváíaijuk madracok, otto44 52 mánck t'h küloníele sion| egpdivánok készítését és javítását a legizlésesebb és légiartósabb kivitelben. líatív vála^tfk évpr- m k m® G b * * kárpitos- és batorraktára Zf ésvStta. Goldberger itarelf es i arsa