Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-26 / 34. szám

X. év, Zalaegerszeg, l9Qfl. augusztus 26. 34, szám. Si$a*etési ir ^gy éw« i korcne a>él évrt 2 koros*. é?r« 1 kor 8iá-« 8fl!lé:. Hirdet''s k dija megegyezés szerint. Nyilt. r tor» I kos Szerkesztősé* éf kiadóvatifl: Kossuth-atci* 43 BzerSzeBzti Z_ ZE3Io3?"^7-á-bla_ Lajos LE JSTC3-"3TJÜJL, FFFIBBNCZ BOBBÉLY GTŐBC3-TT laptalajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Tyukszem-irtás. —A „Magyar Paizs' 21-ik számába irt Csorlaság nem keltett visszhangot. Aggasztó tünet ez. Akárcsak a falaknak beszéltem volna, hogy az Arany János utczai majort ki kell sajátítani. Mert útban van. A Táros fejlődésének útjában. Gátolja a haladást. Lenyűgözi, lenyomja az akaratot, mint a fáradtság érzete a testet. Nehezebbé teszi az életet. A kisebb emberektől elfogja, elzárja a szabad levegőt, mint a kőkerítés a kerti növényektől. Megakasztja a szabad mozgást, mint a tyúkszem vérkeringést. Hogy mi az a tyúkszem, azt úgyis tudják. A képződése ugy történik, hogy a bbakat kicsiny csizmába vagy czipőbe bujtatják, s az ujjak egymáshoz szorulnak, mint az összesajtolt muszka-halak. Eredeti alakjukat elveszítik. A folytonosan tat tó ryomas egyikmásik ujjat közvetlenebbül éri. Azokon aztán a bőr meg keményedik. Az a sajtolás mintha szarunemü tulajdonságot adna a bőrnek. Ezután ha élénkebben mozgunk, fájdalom nyilalik át a lábakon. A fájdalom ilyenkor igen természetes érzés. Vérílnk a mozgás után élénkebben pezseg. Az üterek mindenüvé nagyobb tömegben viszik széjjel a vért. Elömlik az az arczon, a f lekben s a körmök alatf. Jut a térdekbe s a lábujjakba is. A rendes állapotú testrészekben jóleső melegség terjeng. De az összesajtolt ujjakban nem. Azokban olyan érzés lüktet, mint aminőt az égési seb okoz. Ez nem is csoda. Az ujjakon a véredények szarunemüvé váltak. Tyúkszemekké lettek. Az ütőér nyomása kárba vész. A vér nem nyomulhat a véredényekbe. Ellentállanak azok, mint a terméskő. Azért érezzük a fájdalmat, mert ott megakad a vérkeringés, mint ahogy az Arany János-utczai major megakasztja a város fejlődését. Ott terpeszkedik az az útban, mint egy kőszikla. Érzéketlen Mozdulatlan. Azc sem tudjuk felőle, hogy kinek érleli, neveli a kalászos gabonát az a föld . .. ? Nyer-e belőle a birtokos? Hasznát látja-e a város? Haszon van belőle, akárki teszi is el azt. Mint szántóföld, mindenesetre a IV-ik osztályba van sorozva. Ámbár alacsonyabba is tartozhatik. Mondjuk: az Y-be. A kataszter u. i. ugy van megcsinálva, hogy mentül magasabb osztályba sorozzák az ingatlant, annál kevesebb hasznot vár tőle az a lángész, aki azokat az osztályokat megteremtette. Sejtem, hogy ez is a Bach-Schmerling-féle inváziónak a hagyománya. Mintha csak a hivatalnokoknak a fizetési osztályait látná az ember. A hivatalnok is előbb jut a Xl-be, mint a VII-be. Tehát előbb eléri a dolognak a végét, mint a kezdetét. Tyüh! de botor dolog ez. Fordított sorrend. Hogy nem magyaros: az holt bizonyos. Lehet, hogy a keleti népeknek irás-olvasási módja volt a minta ehhez. Vagy a németeknek a számolvasási rendje adta hozzá a kulcsot. Mindegy. Idegen ez is, amaz is. De ne firtassuk tovább ezt a rendetlen sorrendet, mert biz' Isten kedvünk kerekedik a hátramenéshez. Közben pedig még azt is bebizonyítják nekünk, hogy 8+8— mint 10+9. Tegyük fel, hogy az Arany János utczai major a földekkel együtt a IV. osztályban van. Ennek az osztálynak a jövedelméből már tekintélyes ősszeg esik adóalapra. A megfelelő arányban több pótadót is vethetnek reá Tehát részt vesz a teherből. Igy már rendén volna a dolog. A kérdésnek azonban az a csúcspontja, hogy emellett a teherviselés mellett van e más haszna is? Éu ugy gondolom, hogy nincs. Egy-két családot eltart, százat pedig a halál kaszája elé terel. Ezt az állítást már megokoltam a M. P. 21-ik számábau azzal, hogy a posvány iS, bűzös berek felé tereli a kisebb lakásokat épitő embereket. Kegyetlenség ez kérem. Nem is merném azt állitani, hogy ez tervszerű cselekedet. Inkább csak ragaszkodás lehet a hagyományokhoz. Azt mondhatom, hogy az emberi érzés ellenére és a városi gazdaságnak is kárára tartják fenn ezt a birtokot. Az emberi érzés megnyugtatására elegendő lenne, hogyha mielőbb -átengednék azt háztelkeknek. A családapák arcza kisimulna, mert az a remény lakoznék a szivükben, hogy utódjaikat kiragadták a halál torkából. A városi gazdálkodás pedig ugy nyerne ezzel a parczellázással, hogy magasabb (azaz: alacsonyabb, vagy mi a szösz?) kataszteri osztályba sorozhatná, és több pótadó jövedelmet vehetne be rajta. Szakemberek ezt nálamnál meggyőzőbben tudnák előadni, de hol van az, aki arra gondol, hogy ennek a városnak rohanvást kell rohannia, hogy a többinek csak a nyomába is érhessen . . . ? A lépteit gátolja ez a tyúkszem. Mozdulni nem mer, mert irtózik attól az érzéstől, amit az igazi tyúkszem okoz a lábon. Az okos ember ettől a kellemetlen érzéstől mindenáron megszabadul. Ki irtja a tyúkszemet. Ha a tüz, vagy viz el nem pusztítja, akkor vassal végzi az operácziót. Azután pedig élénken mozog, halad és örvendezik azon, hogy egy vágással szabaddá tette a vérnek az útját. Probatura est! Lengyel Ferencz. Gazdasági megerősödés. Kolozsvárt is alakult most fogyasztási szövetkezet. Ezt a czikket pedig Kaposvárt irták. Fogyaszt. Szövetkezet Zalaegerszegen is — volt. Azt állitják, hogy a magyar nép idegeD minden ujitás, minden uj alakulás iránt. Ezt az állítást csak feltételesen lehet elfogadni, akként, hogy nem annyira »idegen«, mint inkább óvatos s ezt az óvatosságot lehet-e rossz néven venni attól a néptől, meiyiek jóhiszeműségével oly sokan és oly sokszor már visszaéltek. Eloszlik azonban minden idegenkedése a kedvező gyakorlati tapasztalatok megismerése után, amint ezt kisebb gyakorlati példák mellett, korszakalkotó eszmék gyakorlati megvalósításából folyó kedvező eredmények megismerése és az azok nyomán fakadt felbuzdulás igazolják. A iegujabb idők viszontagságai szintén egy ilyen korszakalkotó eszme igazságáról győzik meg a magyar népet, mely eszme a szövetkezésben, az erő jelszavában jut kifejezésre. Bámulatosak azok az eredmények, melyeket a szövetkezetek révén, különösen a nyugati államokban, de immár minálunk is sikerült elérni. Ezeknek az eredményeknek láttára nem hihető, hogy akadjon józan és igazságos gondolkodású közgazda, vagy szocziálpolitikus, aki ellensége lenne a szövetkezetek bármilyen formájának. A szövetkezetek legismertebb formája kétségtelenül a hitelszövetkezet, A hitelszövetkezet kisemberek apró filléreinek halmazba gyűjtése, apró emberek szövetkezése arra a czélra, hogy a hitelnyújtást, a nagy tőkétől függetlenül fogják intézni és az apró filléreknek ezen emberbaráti s ami a fő, erkölcsi alapon való összehalmozódása a mult esztendő nagy gazdasági válsága idején, amikor a félelmetes és hatalmas angolbank is kényszerítve volt a kamatlábat hihetetlenül magasra Adun "k" 11 - 140 ±oj?±HL±,éjr±> ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt bálÓSZObát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebéd§ő- és szalongarníturák&óí kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállatjuk madracok, öltömének és különféle szötsyeg-divánok készítését és javitasát a legizlésesebb es legtartósabb kivitelben. kárpitos- és butorraktára Nagykanizsa, Csengery-n 3 (Na?jtanÍ!«si Ukarékpénitsrépílet) • 43—i>2 üagj választék gyer-és Isiberaer i€ár©