Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-22 / 29. szám

1909. junius 22. MAGY4.R PAIZS 3 Stricióra. Levelében felajánl ötven darab hazafias tárgju képes könyvet vizsgái jutalmazásra. Ezzel egyidöben kaptuk mi a megyétől is a szokásos jutalomdijakat horvátajku tanulóink közt való szétosztásra. Mi tanitók ezt, nagyon természetes, a legnagyobb örömmel igémbe vettük és mondhatom, nagyon jól is esett. Jól esett ez nekünk azért, mert ebben rokonszenvet, jó indulatot láttunk munkásságunk irányában. Örömmel tapasztaltuk, hogy velünk érez és tart a magyar társadalom, láttuk a támogatást, kaptuk a segítséget. Jól esett ez azért is, mert mi a magunk erszényéből úgyis sokat áldozunk a magyarosításra. Örültünk, mikor láttuk tanítványaink arczán az örömöt, melyet a magyar társadalom ajándéka okozott, órömrepesve, sugárzó arczczal, a legnagyobb érdeklődéssel nézegették, olvasgatták e Könyveket. Meg vagyunk győződve, hogy ezek a gyermekek nagykorukban is büszkén fogják mutogatni ezt az ajándékot, ezt a — magyar könyvet. Mivel ez a keszthelyi ur nevét nem engedi kitenni, azért a megajándékozott stridói, ráczkanizsai és zrinyifalvai áll. iskolák tantestületei nevében ez uton mondok neki hálás köszönetet. Igaza van uram, a jó tett jutalma önmagában van. Az ön tettei nem szorulnak az én dicséretemre. Nem is teszem ezt, hanem csak arra kérem a magyarok Istenét, sok ilyen sovinisztát adjon a hazának. Egyben Ruzsicska Kálmán dr. kir. tan. tanfelügyelő urnák is hálás köszönetet moncioi., miért iskolánk számára Zalaegerszegen jutalmakat volt szives kieszközölni. Kozma Imre. Kossuth miniszteri működése. (ii.) A folyam- és tengerhajózás dolgában megalkotta a tengeri szabadhajózás segélyezéséről szfiló törvényt, s a folyamhajózás fejlesztéséről is hathatósan gondoskodott. Előkészítette a Duna—Tisza csatorna nagyszabású tervének kivitelét, s a Duna és Száva folyók összeköttetését. A fiumei tengeri kikötö fejlesztésére is sckat áldozott. A posta, távírda és távbeszélő szervezetét, a deczentralizáczió elvének megfelelően, ui alapokra fektette. Elkészítette a telefon-dijak leszállításáról szóló törvényjavaslatot. A nemzetközi összeköttetések tekintetében több uj viszonylatot létesített és előnyős szerződéseket kötött. A czéltudatos fejlesztés maga után vonta a forgalom nagyarányú emelkedését, ugy, hogy három év alatt az összes postai küldemények forgalma 160 millió darabbal, s a szállított értékek és utalványozott pénzösszegek nem kevesebb, mint 2950 millió koronával emelkedtek, s a táviratok száma 1 millió 755 ezer darabbal, a telefonközlemények száma pedig több mint 41 millió közleménynyel szaporodott. A kereskedelmi politika terén első sorban a magyar vámtarifa megalkotását kell kiemelnünk, amely főként Kossuth érdeme, s a mely által gazdasági területi önállóságunk teljes kifejezésre juiott. Szintén Kossuth érdeme, hogy Ausztriával vámszövetség helyett vámszerzödést kötöttünk, amelyben gazdasági önállóságunk kifejezetten elismertetett és gondoskodás történt arról, hogy 1917-ben megvalósítsuk az önálló vámterületet. Külkereskedelmi érdekeinket a kereskedelmi hírszolgálat fejlesztése és megerősítése, s uj kiviteli szervezetek létesítése és támogatása által jelentékenyen előmozdította Kossuth. Ugyancsak ö vitte keresztül, hogy külképviseleti hatóságaink a magyar felekkel magyar nyelven levelezzenek. Elkészítette a mértékhitelesitési, továbbá a tisztességtelen versenyre vonatkozó, valamint a tőzsderetormról, a minta-oktatás ügyéről és a védjegytörvény reformjáról szóló törvényjavaslatokat, illetőleg előmunkálatokat. Irarügyi és szocziálpolitikai téren tudvalevőleg szintén nagy alkotások történtek. Elkészült a vasárnapi munkaszünet uj szabályozásáról szóló törvénytervezet. Megalkottatott a munkás-biztositásról szóló nagyfontosságú törvény, sőt annak kiegészítéséről és módosításáról is készült már i egy javaslat. Folyamatban van az ipartörvény módosításának munkája, amely sok bajt és a múltnak sok hibáit van hivatva orvosolni. Az iparoktatás czéljaira Kossuth az eddiginél majdnem 800 ezer koronával többet fordít; aminek következményeképpen az iparoktatási szakintézetek tanulóinak száma megkétszereződött, a tanfolyamok száma pedig megháromszorozódott. Az iparfejlesztési akczió nagy arányú fejlődését eléggé illusztrálja az a tény, hogy Kossuth erre a czélra ötször annyit fordított, mint elődei; ennek következtében e három év alatt a gyáripari befektetés 60 százalék, a munkáslétszám 58 és fél százalék emelkedést mutat; a gyáripari termelés értéke pedig több mint 571 millió koronával emelkedett. Még hosszasan fylytathatnók ennek az áldásos munkálkodásnak a vázolását. De talán az elmondottak is elég gondolkozási anyagot szolgáltatnak azoknak, akik — gondolkodni szoktak. Azon gondolkozhatunk ugyanis, hogy tulajdonképpen örülnünk kell-e, vagy busulnunk? Örüljünk-e annak a sikerekben és biztató kezdeményezésekben, alapvető reformokban és czéltudatos alkotásokban gazdag tevékenységnek, amit Kossuth Ferencz és minisztériuma e rövid három év alatt is kifejtett, amelynek minden mozzanata és minden eszméje Magyarország gazdasági fölszabadulásának, elöhaladásának, fejlődésének és megerősödésének nagy és nemes gondolatát szolgálta? Avagy busuljunk-e azon a rettentő fátumon, hogy ime, amikor az isteni Gondviselés olyan államférfiú kezébe adja a kormányzati hatalmat, aki nagy tehetségének minden erejével és lángoló hazaszeretetének teljes buzgalmával dolgozik j sorsunk jobbrafordulásán és messzelátó szemmel j s biztos kézzel irányítja a szebb jövö elökészi- j tését, akkor az általános politika forgataga hír- ; telen lesodorja őt hivatásos pozicziójáról s talán j olyan utódot ültet majd helyébe, a kinek kár- \ tékony kezében az üdvös alkotások eltorzulnak f és a nemes czélu kezdeményezések visszafej- Ü ' lödnek? f Valóban nem jó erre még gondolni sem. •! »I ;!on óvja e csapástól mi magyar hazánkat®. | Czeruzajegyzetek. Mégis lesz valami a Hadík-ügyból. Bizony lesz. f S k nógatás, hosszas tusa után elértünk annyit, j hi y a múmia megmentésének ügye aktuális lett. Alsóiéndvai laptársunk tollából vezető helyen olvasunk egy nyiit levelet, melyet szerkesztő kollégánk főtisztelendő Strausz Flórián esperesplébánoshoz intézett Alsólendván. Laptársunk leveléből idézzük a következőket: sFőtisztelendő uram! Mult évben Alsólendván járt Borbély György zalaegerszegi főgimnáziumi tanár ur, szerkesztőkollégám és személyes együttlétünkkor is, meg egy hét múlva lapjában is szemrehányást tett azért a bánásmódért, amelyben mi Hadik Mihály gróf múmiáját részesítjük. — Kért, hogy mi — mint a közvélemény hivatott szócsöve — vegyük kezünkbe a múmia megmentésének ügyét és ha csak lehetséges, szerezzük meg a zalaegerszegi vármegyei muzeum számára stb. Nyomban irtam egy czikket lapomba a múmia érdekében, me..et csakhamar követett egy másik. majd egy harmadik, de mind a három eredménytelen maradt. Végre belefáradtam, de nem csüggedtem el. Most azonban egy körülmény ismét arra kényszerit, hogy megtörjem a mumu körül uralkodó, nyomasztó csendet. A Magyar Paizs legutóbbi két számában ismét felvették az »Emberbőr«t ügyét és sulyosvádként dörgik füleinkbe, hogy nem becsüljük meg őseinket s engedjük, hogy egy regehős, egy történelmi nevezetességben gazdag magyar vitéx múmiája az utódok kíméletlensége folytán a leghajmeresJ"bb ] mellőzésben részesüljön. Főtisztelendő uram! Valamikor 1864-ben valam \ gróf Hadik Gusztáv leszármazott, minden füt-fát j megmozdított, hogy tisztességes bánásmódban j részesüljön a múmia. Fennmaradt írásokból tudom, hogy kérte: Alsólendva szolgáltassa ki a múmiát és ő megadja neki azt, a mi megilleti a dicső elődöt, midőn azonban az itteni papok megtagadták a kérés teljesítését s sem neki, sem egy később kísérletező külföldi muzeumnak nem adták ki, ekkor Hadik gróf azt a propozicziót tette, hogy saját költségén díszruhát csináltat a holtnak s üoeg koporsóba helyezteti, A papok ebbe sem mentek bele. Miért?? j Nem tudom! ?e.nki emberfia sem tudja. De i azóta a pó' JS, p Gcszes lyukban, a kápolna : egy sötét zugában mindenféle ócskaságok társaságában hever porosan, elhanyagoltan: vitéa és nemes Hadik Mihály gróf 300 éves múmiája. — Egyes testrészeit kikezdték az egerek, egy szennyes lepedő czafatokban lóg le a nagyúr, a nemes gróf holttestéről. Főtisztelendő uram! Ha tényleg a papoké a mumía, akkor nagyon kárhoztatható dolog azt a piszokban pusztulni hagyni. Főtisztelendő uram! Tovább már nem tudjuk elviselni a szégyent és szemrehányásokat. Tovább nincs kedvünk várni. Engedjék meg, hogy a kereszténység zászlajának szolgálatában elesett magyar vitézt megillető tisztességes állapotba helyezhessük ! Főtisztelendő uram! Jelentse ki, hogy nem lesz ellensége a Hadik érdekében megindított mozgalomnak stb. Főtisztelendő uram! A Hadik-mumia megmentése nem erény, hanem kötelesség stb. Ezeket voltam bátor főtisztelendő úrhoz intézni stb. Maradtam tisztelettel Oszeszly M. Viktor lapszerkesztő.^ « * • Üdvözöljük szerkesztő-kollégánkat a lelkes hangért. Bizony megilleti a nemes nagyúr múmiája, hogy vele legalább kegyeletesen bánjunk. Egyben pedig kérjük alsólendvai laptársunk szerkesztőségét, hogy a megindított Hadik-mozgalmat elaludni ne engedje semmi esetre sem. Ne ismerjen alkut, ne hallgasson el semmit, nurt ha már felkötöttük a kolompot stb. * « * A napokban kaptunk az Alsólendvai Híradó főmunkatársától egy levelet, melyben lelkes hangon kolompol. Üdvözöljük őt. Csak kitartás. Mi nem fogjuk hüvelybe tenni a kardot! ön is forgassa tehát! * * * A politikai tengeren vitorlázó nemzeti bankhajó egy időre kikötött. A király a koalicziós minisztériumot újból kinevezte, őszre pedig 48-as nemzeti kormányt vár az alkotnányos Magyarország. Ha lesz 48-as függetlenségi kormányunk, akkor lesz: nemzeti bank. Másképpen nem lesz! * * * Az Országos 48 as Néplap szerkesztőségétől panaszt hallunk, hogy a postahivatal Alsólendváról az ottani előfizetőktől visszaküldi a lapot mint ismeretleneknél szokás. Talán csak nem akar magának kellemetlenséget. Ha igen, akkor a kereskedelmi miniszter ur elintézheti az ügyet. Mint halljuk Dobrovics Milán orsz. képviselő lépéseket tett ez ügyben. * * * Csakugyan nem tudjuk, hogy sz idén nyáron micsoda időjárás van ? Az utczákon ősziesen öltözött urak és fagyosképü gyerkőczök valának még a mult héten. Most már meleg van. Az aratók vigan dolgoznak, sok a munka. Hiába spekulált a sok pénzsovár: leszáll a gabona ára. Az „aranykalászok szépen fizetnek", a magyar nép hálásan fordul az egek urához. Őszre jó bortermést vár s jön a nemzeti 48-as kormány. Hja! Ma az Isten őrködik a 48-as magyar felett! (Bárcsak! Sz.) Verő. Séta — jobbra. Irta: Tivolt János. Mulatságos és tanulságos séta, egy bankett körül.. .•) Kedves szerkesztő barátom, arra kérlek, ne vesd meg írásomat és adj helyet soraimnak, melyekkel igazolni szeretném magamat, eljárásomat a n. é. közönség azon része előtt, a kik a mult szombati társasvacsorán, már a polgármester ur személye iránt érzett tiszteletüknél fogva is, szerettek volna részt venni, de a mire nem adódott alkalom, mert rosszul vala áránzsirozva a vigasság!.. . Kezdjük tehát a legelején. A legeleje pedig ott kezdődik a dolognak, hogy a polgárságnak sok vezetője, a mi Vincze bátyánk, beteges, kedvetlen, belefáradt ember, a mi, tekintve az őt ért nagy csapásokat, nem is valami megmagyarázhatlan dolog. Ennélfogva többek fölkérésére mint helyettes, én ültem föl a vezető paripára és a többek között összehívtam egy szűkebb körű értekezletet, a melyen 36 v. képviselő és póttag jelent g, s a mely értekezleten a mí' mi város_ tujitást beszéltük *) A mult hétről kikésett. Sz.