Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-22 / 29. szám

X. év, Eaiaogss^saeg, if3&9, julius 22. 29 szám lüt'Síet'si i7. : érre 4 korona, fél érr* 2 korosa. Ne^jeá é?ia 1 kcr. igjea szása 8 fillér. Szerkeszti Z. Hox-^áijla. Lajos Hirdetés k dija, megegyezés szériát. Nyilttér ior» 1 kor Szerkesztőst és kiadóvatiH: Kossuth-atcí» 43 , / LEN

G7EL PBEENCZ ^ BOHBÉLTQTÖKGY laptulajdonos. MEG'ELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szabadság. a.) A magyarnak a nyelve gyakran emlegeti a hármas számot. Benne van az a lyrai költészetében, meg a próza irodalmában is. A táncza is három. Nem tudom miért, még az egy Istenéből is hármat akarnak csinálni. Én is ragaszkodom ehez a számhoz, azaz : háromszor ir k a „tisztviselő urakról". Csikváry Jákónak a könyve adta az alkalmat ehez az Íráshoz. Ez a könyv az igazi emberek Szentháromságáért küzd: a Szabadság, Egyenlőség és Testvériségért. A küzdés során nyomról-nyomra látbatő az, hogy mi: a kik a tisztviselői kenyeret fogyasztjuk, csak eszközök vagyunk. Hogy mihez

1? Hát kérem, mindenhez. Ha az egyéni becsületet megsértik, a sértéat ki torolja meg ? A sértettnek megbízottja, képviselője. Ez is tisztség. Tehát ott a tisztviselő. A családi szentélynek feldúlóját ki bünteti meg? A jogrendnek a védője: a tisztviselő. községek, városok O.gyét-baját ki igazgatja? A tisztviselő. A vármegyék élén is ott a tisztviselő. Az országok dolgát ki szedi rendbe? A minisztériumnak nevezett tisztviselőség. A felvilágosult nemzetek élén ki őrködik a nemzeti békesség felett ? A köztársasági e!nök, az első tisztviselő. Mondom, hogy mindenütt-mindenben ott az az eszk /, a kinek II. József szerint Bannyi szorgalmat kell kifejteni, hogy ne órák és napok után számítsa munkáját, hanem minden erejét megfeszítse" . . . Persze az állásért. Ez az igazi szolgalélek megnyilatkozása. A tisztviselő előtt ne legyen család. Nem szabad ismernie a társadalmat. Idegen legyen neki a nemzet ügye. Ne foglalkozzék az Istennel sem. Ne legyen nappala. Ne ismerje az éjszakát. Temetkezzék az akták halmazába. Ne lásson. Ne is halljon. Legyen belőle gép. Őrölje az aktáit, mint a kukacz a sajtot. Mindezekért pedig kenyeret kap. Addig amíg mozogni tud. Ha valami testi bénaság éri, könyörületlenül ki dobják. Valami kegyelem mozsát dobnak az éhező szájába. Alig várják, hogy az örök álom karjaiba dőljön. Akkor pedig a sírba dob,. k mint a döglött kutyát. Emléke sem marad. Ez a tisztviselő sorsa... Szomorú sors ez, de igaz. Én más sorsot szánnék a tisztviselőnek. Szabadságot adnék neki mindenre. Hangsúlyozom, hogy mindenre. A testét azáltal kímélném, hogy egyfolytában dolgoztatnék vele. Télen is ugy, mint nyarantszakán. A munkáját szórakozásbaí váltatnám fel. Edzze magát akár sétával akár testgyakorlással. A lelkét is szabaddá tenném. Módot i.dnék neki arra, hogy a nemzeti politikába is bele szólhasson. Vegyen részt a társadalmi mozgalmakban, hogy a mások nyomorát összehasonlíthassa a magáéval. Művelődjék a zene, ének mellett. Olvasson el minden jót és jobbat. De mindegyikük ám. Ne csak azok, ak

; vezető állásban vannak, hanem azok is, akik hátrább vannak a sorban. Akkor nem ismétlődhetik meg az, ami 1882 évben Debreczenben történt. Schweizer László pénzflgyigazgató fegyelmit akasztott egy tiszí viselő nyakára azért, mert az a tisztviselő újságba irt. Nohát kérem, ez tette fel a koronát a Bach-Schmerling-féle rendszerre. A rendszerről szólva idézek Csikváry könyvének a 15-ik oldaláról. A Bach-korszak után „a visszamaradt német és cseh hivatalnokok miatt éveken át a német nyelv uralkodott az állami hivatalokban. Volt olyan tisztviselő is, különösen a számvevőségeknél, az adóhivataloknál és a kezelési szakban, a ki egy szót sem tudott magyarul. A magyarok hozzászoktak ehhez és még ma is sokszor hall az ember német szót ezekben a hivatalokban," Hát persze! Hiszen az az átkos rendszer snnyira megfertőzte a magyarok vérét, gondolkodását, hogy uton-utfélen azt hirdetik: nem lehet boldogulni annak az embernek, aki csak magyarul beszél. Értsük meg: Magyarországon idegen nyelvet kell tudnunk, ha élni akarunk. Másként felkopik az állunk. Éhezünk. Nincsen jogunk a levegőhöz, vízhez, tűzhöz. A töld sem lehet a mienk, mert „nem tudunk németül." Ebből önként következik, hogy nyelv szerint kell lélekzenünk; nemzetiség szerint innunk és faj szerint kell melegednünk. A földet pedig — Uram bocsá' — vallás szerint kell turkálnunk. Annak a hírhedt rendszernek a maradványa az is, hogy a keletirásban azt a rendet követik, a mit azoktól a huszároktól tanult el az ujabbi hivatalnemzedék. Elöl írja a napot, aztán a hónapot, sereghajtónak pedig az évet irja. Igy ni: 21. VII. 1909. A hivatalnoktól megtanulja a paraszt is ezt a rendet. Átmegyen a vérébe. Belé neveli a gyermekébe. Igy öröklődik át ez a rákfene, s bizony mondom, hogy ez veszedelmesebb a vérfertőzésnél, sőt a vérbetegségnél is. Nem csoda tehát, ha Hermán Ottó azt mondotta: „Nem egészséges annak az óriási tisztikarnak a szelleme, nem áll a polgári kötelességének a magaslatán." Adjanak neki szabadságot, lássák el anyagi eszközökkel, akkor majd az a tiszti! kar felemelkedik arra a magaslatra, amelyről | diadalmasan hadakozik a maga és nemzete jóvoltáért, művelődéséért. A müveit nemzetek nemcsak gazdagok, hanem szabadok is. Szabadok mint a madár. Szabadság kell a magyarnak, mert férfiúvá nőtt. A férfiúnak > pedig nem lehet más Istensége mint a faj• szeretet s a szabadság. Lengyel Ferencz. .Nyilt levél Borbély György állami főgimnáziumi Tanár úthoz. Tekintetes Tanár Ur! A „Magyar Paizs" ez évi julius 15-iki számának vezérczikkében a zalaegerszegi állami elemi iskolák elhelyezésérel kapcsolatos hivatali működésemmel foglalkozik. Miután Tanár ur ezen névtelen czikk kijelentéseit nemcsak helyeselte, de a saját kommentálásával még jobban kihegyezte, azt hiszem okszerűen járok el, ha ezen soraimat közvetlenül Tanár úrhoz, mint a »Magyar Paizs« tényleges szellemi ir' ívitójához intézem. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a szóbanforgó közlemények puskája nem arrafelé sült el, amerre irányozva volt, hiszen a vaüás és közoktatásügyi Miniszter úrral az elemi iskolák államosítása ügyében kötött s az 1896. évi deczember hó 12-én 65504. szám alatt jóváhagyott szerződés értelmében a zalaegerszegi állami elemi iskolák elhelyezéséről nem az államkincstár, hanem a város tartozik gondoskodni. Mégvagyok győződve arról, hogy Korbai Károly dr. polgármester urnák is lesz szava e^ közleményekhez, melyekben egy város, mej\ rövid időközben a felső kereskedelmi iskola épül. !tez ötvenkétezer koronát, az állami elemi iskolájának uj épületére nyolczvankétezer koronát, az állami •A-cLu-T) "kr II - 140 ío:rn.ja."fcé3"

vt ? ? Egy modern, 1 íjabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal,, I db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és iegizlésesebben kiállított háló-, ehéd£c>< és szalongarnituráktól kezdve a gsgegyszeHibibig. Ugyancsak elvállal,,UK madracok, otio<* 3S—62 mánok és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a iegizlésesebb és legtartósabb kivitelben. kárpitos- és bDtorraktára Nagykanizsa, Csengery-n 3. (Nagykanizsai takarákpéBitárépilet) Nagy választék gyermek- és vaságyakban, Golcflberqer Károi 1