Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-08 / 27. szám

4 M A G Y A R P A I Z S 1909. julius 8. 5287. 1909. Hirdetmény. A nagykanizsai cs. és kir. 48. hadkiegészítő parancsnokságnak 2568. 909. számú megkeresése folytán közhírré teszem, hogy azok a tartatékos katonák, kiknek a folyó év őszén kell bevonul­niok s a fegyvergyakorlaton mint kerékpárosok a saját kerékpárjukkal óhajtanak részt venni, ezt a városi katonai ügyosztálynál folyó hó 20-ig jelentsék be. A kerékpárnak jó karban kell lennie és mielőtt a kerékpár osztályba beosztatnak, bizottságilag vizsgálják meg azokat. A kerékpár használata után napi 2 (kettő) korona használati dijat fizet az állam. Zalaegerszeg, 1909 julius 4. Dr. Korbai polgármester. 4856. 1909. Hirdetmény, Közhírré teszem, hogy az 1900 évi XVI. tcz. 8. §-a alapján minden munkaadó köteles a szol­gálatában álló minden egyes gazdasági (külső) cseléd után az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély pénztár javára a városi pénztárba évenkint előre 120 fillért befizetni. Ezen hozzájárulási dij minden év április 1-én esedékes. Ha azonban a munkaadó cselédeinek személyében vagy létszámában az általános össze­írás foganatosítása után változás áll be, akkor a változás az uj cseléd szolgálatba lépésétől számí­tott 15 napon belül a városi adóhivatalnak szó­val vagy írásban bejelentendő és a hozzájárulási dij ezen bejelentés alkalmával (tehát április 1. előtt is) azonnal befizetendő, a cselédek szemé­lyében beállt változás esetén természetesen csak akkor, ha a munkaadó azt a szolgálatból eltávo­zott cseléd után azon évre még nem fizette be. Az Országos Gazdasági munkás és cselédsegély pénitár igazgatósága a törvényben baleset esetére biztosított segélyeket csak akkor köteles kiszol­gáltatni, ha a " balesetet szenvedett gazdasági cseléd után a 120 filléres hozzájárulási dij ápril l-ig vagy utóbb ugyan, de ez esetben legalább ; 30 nappal a baleset előtt tényleg befizettetett. ' Zalaegerszegen, 1909 junius 26. Fülöp, h. polgármester. | A mértékekről. Vagyis: az igazságról. A kolozsvári mérleg és mérőeszköz ismertető , és javitó tanfolyam megtartása után a kolozsvári j iparkamara jelentést tett a keresk. miniszternek j a tanfolyam lefolyásáról s hozzácsatolt némi javas- \ latokat is. Mi közöltünk már erről részletes ismer­tetést. A kamara jelenti, hogy 2 kolozsvári, 2 j dicsőszentmártoni, 3 beszterczei, 1 bánfihunyadi, j 1 erzsébetvárosi, 1 tordai és 2 zilahi lakatos és mechanikus vett részt a tanulmányon. Többen azért nem jelentkezhettek, mert épen akkor volt a legsürgősebb munkaidő. A kamara szerint a tanfolyamon 15 embernél több nem lehet, külön­ben lehetlen a kellő kiképzés. A tanfolyam szük­ségességét, hasznosságát magok a résztvevők is hangsúlyozzák s hálásak a miniszter ur iránt, hogy ezt a tanfolyamot rendeztette. Magok a hall- j gatók elismerik, hogy a mértéktörvécynek őket j szorosan illető részleteire e tanfolyam nélkül csak ji a büntetés tanitotia volna meg. (Hogy t. i. javítás előtt kötelesek a bélyeget leütni, javítás után ók ! kötelesek javíttatni, javítás előtt az átmeneti j bélyeget eltüntetni nem szabad stb. stb.) Hisz ; ők ezeket nem tudták s nem is tudhatták, meit • a törvénynek lényeges részét ismertető népies ; nyelvű útbaigazító munka nincs rendelkezésre, j Nélkülözték továbbá egy olyan magyarnyelvű j ispiertetö szakmunkának a létezését, mely a tör- , .IriVéPyesen elfogadott mérlegnek és eszközöknek j iij.te&ljmkai és mechanikai ismertetését alná elő. j >( Ily$n müvek készíttetését kéri a kolozsvári Rajnára a miniszter úrtól, s azt a kérő javaslatot t .^erjeszti, elő, hogy a tanfolyamot ez év novemberé­j ben, esetleg 1910 februárban ismételtesse meg, mely időszakokban iparosaink kevésbé vannak , otthon elfoglalva. Végül megdicséri a kamara a három szakelő­adónak úttörő fáradtságos és eredményes mun­kásságát s a miniszter úrtól elismerést kér szá­mukra. Ez a három előadó, amint a Magyar Paizs 24. számában irtuk: Magyar Endre ipari szakiskolai igazgató tanár, Téglás József szaktanár és Kuszkö István áll. mértékhitelesítő hivatali főnök. Kinevezések. A keresk. miniszter az áll. mhit. hivatalok lét­számában a XI. fizetés osztályban Bezerédy Elemért a soproni, Lórián Ernőt a nagykanizsai, Schvarcz Manót a szombathelyi, áll. mhit. hiva­talokhoz, Kisskovács Rezsőt a m. kir. központi mértékügyi intézethez való beosztással állami mértékhitelesítőkké nevezte ki. Meghosszabbították ciecz. 31-ig. Az 1907. évi V. t. cz. a hordó hitelesítési hivatalokat hordójelző hivatalokká alakította át, mely uj hivataloknak az egész országban julius 1-én kellett volna megkezdeni működésüket. Azonban az átalakítás mindenütt még nem tör­ténhetett meg s ez ekból a kereskedelemügyi miniszter uj rendeletet bocsátott ki, amely szerint azokbau a városokban és községekben, ahol az átalakításra vonatkozó határozat még nincs végre­hajtva a hordóhitelesitést teljesítő régi hivatalok 1909 deczember 3l-éig működhetnek. Szóik üzenet K. Kendes rovatot erről vezetett is, vezet is, vezetni is fog Kérdezősködönelt — feleletül: Mindez azér; van, hogy a rák a vetésre ne menjen; ha pedig véletlenül mégis oda találna menni: Kárt ne csináljon. Mérleg- sülykészitők s jav'itók; Hfértéktáröy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállítóita: Borbély Marton. — Alsóföjórvármecuébeü: Nagyenyeden Selmeczy Litván kacár, mértékkészitő. harmadmagával, s 4 bádogos. Gyulafehérváron: 3 kádár Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bécsbodroymegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár a javítás. Baja: Krammer J. éís fia méleggyártók és jsvitók. Paldnka .. Schreiler Balázs mélieg, sulykészitő és javitó. Baranyísinegje: Pécs: Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Bessiercsenaszódmeöye, Besztercze (Erdély) — Szántó András pusbamüves, mechanikus, kerék­pár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását válfalja Bókegmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, sxá?ado - és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsödmegye: Miskolcz. N.up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. S'sztinx Lajos lakatos suly! arázó, mázsajavitó, mériegkéeziiő. Csikmegye: 4 bádogos, I kádár-méitekkészito. Fiumíi: 1 műiakatos, méiőkóozüiékek gyártója, javítója. Gömömegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg­készitő, su>yt&iázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Haromsí.éíi.megye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdiiásár helyen. JásznagyfcunsEoIaokmegye: Jászberény. Gedei Joiseí gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 méitéktárgvkészitő. Kolozsvármegyébeil: Kolozsvár. Farkas Pál sarkovács, mérleg és sulykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Kolozsvá, .|Petreus Lajos mérleggyár művezető Ilkovics Samu gyárában. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás kiiály-tér 25. Iparbank. Tele­fonszám 60. Műhely: Szép-utcza 1 Telelőn sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készit és javit. A mértéktörvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megren­deléseket, gyorsan és gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörónymegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készítő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg­készitő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérleg­javitó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő 8 még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték keszitő Losonczon Füleken es Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbak^,. Zwarg és Bingeisen testvei ek mérleggyára, személy merlegek is. — Bácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és Hd­mérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Mínó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra kószitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készit ós súlyt taráz. Pozsonyinegye.' Nagyszombat. Mayerberg István műiakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő és javító. Szebenmegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javí­tással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mű­és géplakatos — mindennemű mórlegek ja­vítása és tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérieggyáronok, legkisebbtől a legnagyobba­kig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, mérieg­keszitő 8 javitó. S kívüle még 1—1 8ze~­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso­ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsenmegye: Trencsén. Némák József mű­lak nor-, mérlegjavitó, su'ytará .ó. Udvarhelymegye: 8 bádogos űrruértékkészitő Székelyudvarhelyt é* Székely ker eszt wt. Ungmegye: Lngvár. 1 nű lakatos mérlegkészitő, 1 műiakatos tarázó. Varmegye: Sárvír. Fleüchmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. íÜaíam&gye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő laka­tosmester merle:* kes/iiő és javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő. Adatok rincsenek a következő megyékből: Abauj, Baj-s, Bereg. ttesztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csong­rád, E-zter^om, Fehér, Kogaras, Heves, Hont, Huuyad, Kiskükül.ő Komárom, Moson. Nagyküküllő, Nyitra, Somogy, Sopron. Szabolcs, Sz&tmár, Sz^pes, Szilagy, Szolnok Doboka, Tolna, Torda&ranyos, ; orontál, Ttenjién Turócz, Ugxsa, Veszprén, Zólyom. Ha valaki tud kérünk e megyékből is adatokat. > | 1 Mérlegiiitelesittetcs Mérlegjavitás Mérlegkészítés. A »Mértékhitele4tésről« szóló törvény élet­I belépése alkalmával van szerencséin a n. é. közönséget értesíteni, hogv műhelyemben mindenféle mérleget --— u. m. karos (balanc.;, egyensúly) tizedes, százados, tolós, súlyos (skála) marha és hídmérleg, valamint waggon mérleg és sulyok javítását gyorsan és pontosan esz­közlöxi a legjutányosabb árak mellett. — Minden mérleget műhelyemből hitele­síttetve szállitok el, ugy a műhelyemben javitottakat is. A javítás végett hozzám be nem szá'Utható mérlegek javítására vidékre is elsőrendű munkásaimat küldöm. A mérleg pontosságáért kezességet vállalok. Munkásaim az ország elsőrendű mérleg­gyárainak csoportvezetőiből vannak össze­állítva. A n. é. közönség megbízásait kérem. KOHN SAMU épület-, műiakatos, drótfonógyáros és mérlegjavitó. 5—24 Nagykanizsa, Magyar-utcza 3. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents