Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-01 / 26. szám

X. év, Zalaegerszeg, julius <« 26 ssám. Slöfiset'si ár : évre 4 korona. ?él évre 2 korossá. Negyed évra 1 kor. 'ígyss szára 8 ?.51ér. Szerkeszti Z. Horvátli Lajos IVE-LUXtea-báurBals: • { Hirdetésík dija megegyezés szériát. Nyilttér sora 1 fasr Szerkesztőség és kiadóvatal: Kossuth-utcsa 43, LE £vTGr"2"E3L. FjaKBNCZ B O H B É L "3T QTÖROY laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE BHCB*W&'&JOJV t Menza szkolasztika iskolai év végén. II. A múltkor csak azt fejtegettem, hogy erkölcsileg káros az eddigi szokás szerinti „napevésS azt mondtam, hogy ezt az üdvös élelmezési segélyezést fenn kell tartani, de más módjában. Igen egyszerűnek tartom az alaki megváltoztatását. A helyett, hogy egy-egy jóságos úriasszony egy-egy gyermeknek havonként nyolczszor, tizszer ad ebédet: az én rendszerem szerint havonkint csak egyszer adna nyolcz-tiz gyermeknek. Főgimnáziumunkban pl. mintegy nyolcz-tiz gyermek szorul ilyen segélyre. S másnap a másik jóltevő család tenné ugyanezt Lehet, hogy ellentmondásra találok, de j azt hiszem, csupán az eddiginek megszokása miátt s az újnak a szokatlansága miatt, 3 talán azért is, hogy az én módszerem szerint pár krajczárral többe kerül, de ez csak látszólagos s ha többe kerülne is, e pár krajczárnál többet ér az a jobb ügy. amelyet szolgál s ha már áldozatról van szó, ne sajnálják ezt a keveset még. Ellenben meg van az az előnye, hogy egy órai munkával aztán egy hónapig elvetette az ember a gondját. A múltkor kifejtett egyik sarkalatos elv épen az, hogy a jóltevők nem egyenesen a rászorult egyeseknek adnák a jótéteményt, hanem az iskolának, s az iskola adná át nekik. Tehát nem a házakhoz járnának a gyermekek — néha bizony alkalmaílankodással — hanem kettő kettő naponként töívinné a tiz-tizenkét literes edéncyel telt ebédet az iskolába s a legnagyobbiknak a felügyelete alatt közös asztalt ü've elmondanák a Miatyánkot s tiz perez alatt rendben van az ebéd, időt sem tékozolva. A megüresedett edényt átszállítják a sorrend szerint megállapítandó másik jótékony családhoz. S ha minél több ilyen áldozatra kész családot talál az ember, annál kevesebb költségbe és fáradtságba kerül egynek egynek. Lehetetlen, hogy 30—40 ilyen családot, vagy embert ne lehetne találni. Mert magán ember, vagy legényember is felajánlhatja ezt az adományt, ugy hogy valamelyik vendéglősnek megfizeti a főzést. Sőt mások is felválthatnák pénzadományra az egyes ebédeket. Előkerülhet az a kérdés és javaslat, hogy egy közős helyen kellene főzetni. De legalább egyelőre ezt semmiesetre sem lehet helyeselni. Az apróbb akadályokon kivül egyetlen nagy czáfolat szól ellene, az, hogy legalább is négy-öt annyiba kerülne. Ez egészen más természetű s csak meglevő nagy alappal lehetne megteremteni. Hiszen épen avval a tervvel kell küzdeni, hogy minél olcsóbb módszerrel juthassanak hozzá a segélyezéshez. Minél olcsóbb módszerrel gazdasági tekintetek miatt is, de minél olcsóbb módszerrel különösen nevelési tekintetekből. Nincs gyilkosabb ellensége a jó nevelésnek, mint az elkényeztetés. Épen ezért e segélyezésnél a majdan adakozók elé részletes javaslatot és kérést terjeszt az iskolai kiküldöttség az elkényeztetés megakadályozására nézve :s. Üdvös dolog volna, ha a nyáron az iskola evében fölkeresné egy-két kiküldött a városon lakó jószivü családokat a napot evésnek az említett módra való átváltoztatásáért, mikor aztán anyagi, erkölcsi s nevelési tekintetekre közösen megállapodnának egy jó tervezetben. Az illető családok bizonyára nem fognák visszautasítani a megbeszéléseket, hogy nagyobb anyagi megterheltetés nélkü! a szegény ifjúságnak szellemi és erkölcsi tőkéjét gazdagítsa egy ilyen kisszerű felállítandó menza szkolasztika. Borbély György. Diákok figyelmébe. Mivel töltsék a vakácziót ? Dr. Szilády Zoltán nagyenyedi tanár írja: Mikor az iskola ajtói bezárulnak, mindig eszembe jut, bogy mennyi mindent nem tanítanak a mi iskoláink, a mit tacitaniok kellene. A legtöbb tanitó nem szereti, ha a gyermek kezében pénzt lát. Nem engedi meg, hogy pénzzel bánjék. Ezért aztán a mi tanulóink a pénzt csak czélbadobálásra s más efféle szerencsejátékokra tudják használni. Legjobb esetben cukrot vesznek rajta. Mikor pedig felnőt. korukban komolyan is kezükbe kellene venni, akkor — elverik. A pénz megbecsülésére és becsületes használatára is tanítani kellene az ifjúságot. Ne tiltsuk el apróbb kereskedelmi kísérletektől, ha az efféle játékban komolysága és életrevalósága fejlődik. Ne féljünk attól, hogy a pénz látása mindjárt nyerészkedőkké teszi őket, mert ugyan ráfér a magyarra, ha korán élelmességre szokik — még önkárán is. Erre a szünidei póttanfolyamra sok különfélo módot ajánlhatnék az érdeklődő szülőknek. A legkedvesebbek egyike az orvosi növények gyűjtögetése, szárítása és értékesítése volna. Orvosi czélokra értékesíthető növényeket mindenütt lehet találni. A becses orvosi székffi ott sárgul minden utszélén, a szemétdombokon már nagy leveleket hajtott a maszlag és a beléndekfü, a hárs épen most virágzik, a vetésben a piros pipacs, a kék búzavirág és a réteken a sárga ökörfarkvirág csalogat. Ez mind »pénz a fűben®, — csak össze kell szedni. Az ügyes gyűjtő megkereshet vele egy koronát is napjában — minden nagyobb befektetés nélkül. Ha a gyűjtésre érdemesebb tiz-husz növényt jól megismerte a gyűjtő, megfelelő szárító helyről kell gondoskodnia. Erre a padlás vagy hiu a legalkalmasabb. Igy legalább a nyáron hasznát vehetjük annak a sok üres padlásnak, a mi olyan csuful terpeszkedik házaink fölött és messziről hirdeti, hogy a gazda nem ért a takarékos építkezéshez. A padláson, ha eléggé szellős — állványokat tákolunk össze léczekből és ezekre könnyű fakeretes lyukacsos szárító táblákat szerkesztünk. A kellőképen szedett és tisztított anyagot, hogy jói száradjon többször meg kell forgatnunk. Száradással súlyának mintegy 3—4 ötödét veszíti. Megszáradva dobozokba vagy zsákokba csomagolva jut a kereskedőhöz, gyógyszerészhez vagy droguistához, a hol mindig könnyen értékesíthető. A ki szárításra vállalkozik, jól teszi, ha több munkatársat vesz maga mellé a szedéshez, akiktől esetleg suly serint átlag árban veheti át a szedett növényt. Az értékesebb orvosi növények jegyzéke: Pipacs. Május—julius. Szirmait napos időben szedjük, ponyván, napon szárítjuk, mert csak a színtartó áru értékes. Métermázsája 90—140 K. Hársfavirág. Május—juniusba szedhető murvástól. Szárítva mm.-ja 80 K. Kökény. Virága áprilisban napos időben szedendő és gyorsan szárítandó, mm.-ja 150 K. Maszlag. Levele árnyékban szárítva 16—34 K' Magva 16 K mm.-ként. Beléndek. Levele virágzáskor szedve, ugyanígy szárítva 30—60 K. Magva 40—48 K mm.-ként. Keskeny levelű utifü. Levele virágzáskor gyorsan szárítva 24 K. Bodzafa. Virága május végén és junius elején szedve és szárítva 48 K. Orvosi székfü. Virága május végén és junius elején szedve és szárítva 50 — 100 K. Gziczkafark. Levele junius—juliusban szárítva (padláson) 20 K. Búzavirág. Szirma szárítva 200 K. Fehér üröm (napos kavicsos parlagokon) szára nélkül szárítva 28 K. Marti lapu. Levele padláson szárítva 20 K. Cseresznye és meggy. Szára szárítva 100 K. Dinnye és tökmag. Szárítva 20—30 korona mm.-ként. •A-CLIIT) "k~ 11 - 14=0 for-iniL-béT^-b ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeü (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizíésesebben kiálliUft háté-, ebédlő- és sxalongarnituráktél kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, ette34-62 fiüíínofe és különféle ssőnyeg-d'vánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. GoidberqerKérői m ele- és vaságyakban. ff Ti kárpitos- és bníorraktÉv Nagykanizsa, Csengery-a I. (SsgykaaiMu tílsrftpáwüi iptlri.