Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-01 / 26. szám

2 VAGYAR PAIZS 1909. junius 10 A magyar lovagíassag és a párbajozás. Ilyen czimen, egyik előkelő magyar testgyakorló egyesületnek alelnöke egy fíhetre terjedő munkát irt és állított össze. E mű első sorban Jósika Lajos bárónak, az aranygyapjas rend lovagjának, Magyarország egykori legjelesebb vívójának fejtegetését tartalmazza arról, hogy ki a gentleman és minő szerepe van a párbajnak a társadalmi életben? Felméri Lajos drnak, a neveléstan tanárának előadását pedig arról, hogy miként született hajdan a nemes ember és hogy lesz ma valaki, szivben, lélekben nemes emberré? Tartalmazza továbbá egy országos tekintélyre vergődött becsületbiróság szervezetét, döntvényeit stb. A mű a Jósika és Felméri fejtegetéseinek okait, a beesületbiróság életrehivásának indítékait, működésének módozatait és hasznát ismerteti. Egy erkölcsi nevelőintézet hatásával működött testgyakorló egylet legszebb, a közélet szempontjából legérdekesebb adalékait tartalmazza a kézirat. A Magyar Paizs szerencsés, hogy legelőször közölheti ezt a müvet olvasóival, mely később könyv alakban, illusztrálva, iskolák, kaszinók, körök könyvtárai részére, valamint a valódi nemes emberek kézi könyvéül is meg fog jelenni. A mű közlését julius második hetében kezdjük meg, most csak felhívjuk rá olvasóink figyelmét. Pornografia — magyarul: Piszok-irodaiom. Nagy mérveket öltött korunkban is főleg a serdülő ifjúság szivét, lelkét, egész kedélyvilágát megmételyező sajtótermékeknek elterjedése ; ugy hogy már az illotékes hatóságok is szükségesnek tartják megtenni a kellő intézkedéseket, a pusztító métely meggátlására. Az emberi természetben két elem küzd egymással, ezek a jó és rosszra való hajlam. A szülék és nevelők ténykedése az érzelmek ápolása körül két alakban nyilvánulhat, u. m.: nemleges és tevőleges alakban. Gondosan el kell mindeD oly dolgot távolítani s a gyermeket minden oly tárgytól el kell vonni, amik az érzelmeket gyengíthetnék vagy azokra jótékonyan be nem folynának; mit ha nem teszünk, könnyen érzéketlen, korán elfásulásnak induló sivár szívű embereket nevelünk. Ha a görögök a Hermes-szobrok által is törekedtek a közerkölcsiséget előmozdítani s ha az areopagi tisztség főfeladatának tekintette a fiatalság erkölcseit éber figyelemmel kisérni, váljon nem volna kötelességük a közhatóságoknak főkép 1 némely városi kirakatokból a holmi trágár jele- ) neteket fitogtató, a közszemérmet mélyen sértő \ tárgyakat eltávolítani? Ha a modern irodalmat, az erkölcsök ezen : tükrét akarnók megkérdezni, nem sorolhatnók-e fel a legmeghatóbb észleleteket? S mivé tette j némely nemzet általában véve a színpadot'.' A j kicsapongás és fajtalanság tűzhelyévé, hol szemér- : metlenség üli diadalát. Törvényt alkotnak, mely megtiltja a gyermekek alkalmazását gyárakban és a színpadon beszennyezik a gyermekséget, meg- ? engedvén, hogy ott a jobb érzetü emberek botrányára az elfajultság és cynismus typusát személyesítse. Ekkor megnyitják álarczos tánczvigalmai- ' kat felkiáltva: jöjjetek, ürítsétek fenékig e habzó ; pohárt, melyet ajkaitokhoz illesztek. Nagyságban is tiszteltetve állhatunk a világ előtt s mégis semmik maradunk, ha égre nem emeljük szemein ket, ha szabadok nem vagyunk, — mondta egykor egy hires franczia. sLegyetek erényesek és szabadok®, volt a görög bölcsek intő szózata, de hogy erényesek lehessünk, a szivet előkészíteni kell az erkölcsi • nemesetést czélzó behatások elfogadására s ezen előkészítést nem pusztán a szülői ház, nem egyedül a nevelő, hanem nyilvános intézményeink, életünk és szokásaink eszközlik, főképp pedig az irányadásra hivatott napi sajtónak legszentebb kötelessége oda és ugy működni, hogy az érzés rendszere, az állampolgárokban nemesittessék, az akarat a jó, igaz és szép felé irányoztassék. Ha a sajtó ezt teszi, akkor hivatását helyesen fogta fel s benne szellemi és erkölcsi areopagot tisztelhetünk s ekkor, de csakis akkor remélhetjük, hogy nyilvános életünk az érzelmekre nemesitőleg fog hatni. A mohó olvasási vágy, mely századunk jelen korszakában inkább, mint valaha, mintegy második természetévé vált a nagy közönség igen nagy részének, már számos művet hozott létre, melynek meg nem jelenése bizonyára nem lett volna veszteség. A mohó olvasási vágy szüleménye gyanánt tekinthetjük még ama számos zugkölcsönkönyvtárakat is, melyekben leginkább oly müvek vannak felhalmozva s a nagy közönségnek feltárva, melyeknek olvasása által sem az ész nem művelődhetik, sem a sziv nem nemesedik, sem szilárd jellem nem fejlesztetik; hanem inkább csak a képzelődés fokoztatik sokszorosan, mely az olvasó elé csalékony képeket festvén, kalauzul szolgál a romlás örvénye felé! Miért keresik tel mégis oly sokan az ily műveket? Bizonyára nem tudásvágyból, hanem csak azért, hogy kíváncsiságuk kielégíttessék, minek legtöbb esetben azon szomorú következménye van, hogy az ifjú ember, néha a vénebb is, még pikánsabb olvasmányokat hajhász, mert ízlését már csak azok elégíthetik ki és kalandos képzelmeinek csak azokban élhet. S mi ennek szomorú következménye? Az, hogy a tanodákban kezelt olvasmányoknak nem csak a vallás erkölcsre vonatkozó részei nem gyakorolhatnak többé semmi hatást reá, hanem még a legklassikusabb művek előtt is fásult kebellel áll. Miután a sziv érzelmeiben él és nyilatkozik, kell hogy az ifjú oly müvek birtokába jusson, melyek nemes érzelmeket ébreszthetnek ott, hol különben csak átok forrása fakadhat az emberiségre. De éppen ezért szeretnők látni, ha ifjaink szomjúhozva a szépet és nemeset:szorgalmasabban keresnék fjl azon műveket, melyek nem üres, czifra kifejezéseket tartalmaznak, hanem a magas ész előtt világító fáklyaként ragyogva, a legdrágább kincsek gazgag tárházát tárják fel, hol a sziv nemesedni, az ész fejlődni, az elme emelkedni, a jellem szilárdulni fog, Nagy befolyással vaunak az erkölcsi érzelmek fejlesztésére és ápoiásárr a nyilvános élet, a socialis életviszonyok, összes intézményeink és ezek közt főképp a színpad. Vajha mindezekben hangadó, irányzó szerepet mindenütt a tiszta j erkölcs vinné! i Na,y a veszedelem, mellyel főleg az ifjúságot a Í

pornografia fenyegeti. Elismeréssel s hálával kell fogadnunk tehát mindazon intézkedéseket, \ amiket e tekintetben nemcsak a rendőrség, az : iskolák, de a törvényhatóságok is tettek és teszj nek. Bárha csak sikerrel járnának ezen üdvös törekvések. Cselkó József. Politikai világ. Zűr-zavaros az országkormányzás dolga A koaliczió megszűnt, mert a benne levő 67-esek és alkotmánypártiak nem egyeznek a függetlenségiekkel abban, hogy l9ll re felállitassék az önálló magyar bank. Ezek pedig ezt sürgetik, követeiik. És a függetlenségiek vannak többségben az összes pártok fölött. Az alkotmányosság törvénye az, hogy ezekből állitsa össze az uralkodó a kormányt. De az uralkodó ugy látszik, ezt még nem akarja tenni, az önálló magyar banktól is idegenkedik. Itt van a baj s a Scylla és Cbarybdis. Lukács László volt pénzügyminiszter, nagy 67-es, most közbenjáróskodik a király és a függetlenségiek között, do azt akarja ez a homo regius a király óhajtására, hogy három legfontosabb miniszteri tárczát 67-ese^kel töltsenek be s a többi lehet függetlenségi is, a magyar pénz kérdését pedig taszigálják el még egy darab időre. A függetlenségiek ezt az ajánlatot visszautasították. — Két dolog várható: vagy tisztán a függetlenségiek jutnak kormányra, vagy megint darabant világ lesz Magyarországon. | Az ipartestület történetéből. I A vasárnapi közgyűlésen új elnököt választott ' a 'zalaegerszegi ipartestület. Vörös Gyula kovácsmester lett az új elnök, akire méltán esett iparos társainak a bizalma. Ha emberi gyöngeségei vannak, azokat még nem ismerem. De iparos mivoltának a környezetében s városi társadalmában komoly, józauéletü, megbízható ember; egyenesleikü, igazságos és részrehajlatlan; szorgalmas a műhelyében, takarékos a gazdálkodásban, értelmes az egyesületekben s tiszteletre méltó és tekintélyes a társaságokban, — amilyennek kell is lenni, ha egy 400 tagból álló tekintélyes testületnek az élére választják. S ezt nem azért jegyzem föl, hogy az elődjének érdemeit rongáljam. Nem; sőt annak a bizonyítására van ez is, hogy elődjének, Kováts Lászlónak, derék embernek kellett lennie, mert hiszen egyhuzamban tizenöt esztendeig vala elnöke ennek a testületnek. Kezdetben egyhangúlag mellette volt a testület, utóbbi években már nagy tábor ellenzéke kerekedett. Nem tudom, hogy csak személyi indulat, vagy világos törvényes ok, vagy miniakettö is játszott-e közbe az ellenszenvre, vagy mi, — de hogy a világos, törvényes ok megvolt az ellenszenvre, azt tudom. Mert erényei mellett, mint minden más ember nek, emberi gyengeségei is voltak s ha erényeit fölemiitjük, egyik-másik tévedését is meg kell jegyezni — tanulságul. Kováts László szintén tekintélyes iparos, jómódú asztalos mester volt. Szerette a nagyobbak ! társaságát. Igy iparos társai is fölöttük állónak | tartották. Magán gazdálkodásában takarékos s igy ! a testület vagyonában is jól gazdálkodó. A testüi let az ő elnöksége idejében nőttön-nőtt, vagyoI nosodott. Az ő elnöksége ideiében épült a tesi tületnek elég csinos szép háza. Akár egyenes | érdeme ez neki, akár nem : ezekért s a testületnek más hasonló kisebb-nagyobb előnyeiért őt j illeti az elismerés és hála. A testület hálás is volt. Elnökének a megfestetett arczképét megj szerezte s a tanácsterembe tette. Érdemei mellett i alig számbavehető kisebb hibáit föl sem kell említeni, hogy például sokan különösnek találták, ha apróbb képviseltetésí költségeit is a testülettel fizettette ki, s hogy politikai hitvallását többen nem szerették s hogy túlságosan bántja a hiúság stb. Ez utóbbinak tulajdonítják, hogy már nyolcz évvel ezelőtt gyakorlatilag is, elvileg is fölhagyott az iparos mesterséggel. Nohát itt kezdődik a hiba, ez óta. Nem az a baj, hogy fölhagyott az asztalossággal, hanem az, hogy elnök létére nem ismerte a szabályt, azt a törvényt, hogy csak hivatalosan bejegyzett iparos lehet a testületben tisztviselő. Ha pedig ismerte s mégis megtartotta az elnökséget: ez még nagyobb baj, több a tévedésnél. Csudálatos, hogy a testületben aDnyi ember között is csak 6—7 év múlva jöttek rá a szabálytalanságra. Ha pedig tudták és hallgattak: nkkor ezek párhuzamos hibák az elnök hibáival. Végre némelyik tisztviselőtársa figyelmeztette a szabálytalanságra. S most jött mé^ a java. Nemhogy megszüntette volna a hibát, avval t. i. j hogy, ha az elnöki székhez ragaszkodik, csinált volna újra czégjegyzést, vagy pedig, ha a hivi ságosság nem engedi, hogy iparos legyen, akkor ; hagyta volna ott az ipárosság elnökségét, — i nem, hanem tetézte a hibát. Tetézte avval, hogy . holott sem gyakoilatilag műhelye nincs, sem elvileg nincs neve az iparhatóságok lajstromában: be akarta jegyeztetni egyik másik iparosmesternek a műhelyében dolgozó inast és segédet a • maga tanítványaiként. Hiszen nem lehet a fából vaskarikát csinálni. S ez az elszánt lépés már igazán a nagyobb hibák közé tartozik. Ugy, hogy a felsőbb iparhatóságoknak kellétt figyelmeztetni a tévedésre, s arra is, hogy az elnökséget nem tarthatja meg, Ezért mondott le, mely még mindig igen finum elintézése a históriának. S a közgyűlés nagy hir; telen még tetőzte a finumságot avval, hogy rögtön megválasztotta tiszteletbeli elnöknek s megajándékozta szavazati joggal, nem is fontolgatva, hogy , vájjon az alapszabály, vagy pedig az emiitett iparossági kellékhiány nem áll é ennek útjában. Azt hiszem ide tartozik annak a megemlítése . is, hogy Kováts Lászlónak a szomszédságban lévő munkásbiztositó-betegsegélyző pénztárnak az elnökségéről is a napokban ugyancsak ilyen szabálytalanságok miatt kellett lemondania. Törvény, j hogy ott az elnökség csak tissteletbeli, vagyis fizetésnélküli lehet, ő azonban több éven át