Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-01 / 26. szám

2 VAGYAR PAIZS 1909. junius 10 A magyar lovagíassag és a párbajozás. Ilyen czimen, egyik előkelő magyar test­gyakorló egyesületnek alelnöke egy fíhetre terjedő munkát irt és állított össze. E mű első sorban Jósika Lajos bárónak, az arany­gyapjas rend lovagjának, Magyarország egy­kori legjelesebb vívójának fejtegetését tartal­mazza arról, hogy ki a gentleman és minő szerepe van a párbajnak a társadalmi élet­ben? Felméri Lajos drnak, a neveléstan tanárá­nak előadását pedig arról, hogy miként született hajdan a nemes ember és hogy lesz ma valaki, szivben, lélekben nemes emberré? Tartalmazza továbbá egy országos tekintélyre vergődött becsületbiróság szervezetét, dönt­vényeit stb. A mű a Jósika és Felméri fejtegetéseinek okait, a beesületbiróság életrehivásának indí­tékait, működésének módozatait és hasznát ismerteti. Egy erkölcsi nevelőintézet hatásával működött testgyakorló egylet legszebb, a köz­élet szempontjából legérdekesebb adalékait tartalmazza a kézirat. A Magyar Paizs szerencsés, hogy legelő­ször közölheti ezt a müvet olvasóival, mely később könyv alakban, illusztrálva, iskolák, kaszinók, körök könyvtárai részére, valamint a valódi nemes emberek kézi könyvéül is meg fog jelenni. A mű közlését julius második hetében kezdjük meg, most csak felhívjuk rá olva­sóink figyelmét. Pornografia — magyarul: Piszok-irodaiom. Nagy mérveket öltött korunkban is főleg a serdülő ifjúság szivét, lelkét, egész kedélyvilágát megmételyező sajtótermékeknek elterjedése ; ugy hogy már az illotékes hatóságok is szükségesnek tartják megtenni a kellő intézkedéseket, a pusztító métely meggátlására. Az emberi természetben két elem küzd egy­mással, ezek a jó és rosszra való hajlam. A szülék és nevelők ténykedése az érzelmek ápolása körül két alakban nyilvánulhat, u. m.: nemleges és tevőleges alakban. Gondosan el kell mindeD oly dolgot távolítani s a gyermeket min­den oly tárgytól el kell vonni, amik az érzelme­ket gyengíthetnék vagy azokra jótékonyan be nem folynának; mit ha nem teszünk, könnyen érzéketlen, korán elfásulásnak induló sivár szívű embereket nevelünk. Ha a görögök a Hermes-szobrok által is töre­kedtek a közerkölcsiséget előmozdítani s ha az areopagi tisztség főfeladatának tekintette a fiatal­ság erkölcseit éber figyelemmel kisérni, váljon nem volna kötelességük a közhatóságoknak főkép 1 némely városi kirakatokból a holmi trágár jele- ) neteket fitogtató, a közszemérmet mélyen sértő \ tárgyakat eltávolítani? Ha a modern irodalmat, az erkölcsök ezen : tükrét akarnók megkérdezni, nem sorolhatnók-e fel a legmeghatóbb észleleteket? S mivé tette j némely nemzet általában véve a színpadot'.' A j kicsapongás és fajtalanság tűzhelyévé, hol szemér- : metlenség üli diadalát. Törvényt alkotnak, mely megtiltja a gyermekek alkalmazását gyárakban és a színpadon beszennyezik a gyermekséget, meg- ? engedvén, hogy ott a jobb érzetü emberek bot­rányára az elfajultság és cynismus typusát szemé­lyesítse. Ekkor megnyitják álarczos tánczvigalmai- ' kat felkiáltva: jöjjetek, ürítsétek fenékig e habzó ; pohárt, melyet ajkaitokhoz illesztek. Nagyságban is tiszteltetve állhatunk a világ előtt s mégis semmik maradunk, ha égre nem emeljük szemein ket, ha szabadok nem vagyunk, — mondta egy­kor egy hires franczia. sLegyetek erényesek és szabadok®, volt a görög bölcsek intő szózata, de hogy erényesek lehessünk, a szivet előkészíteni kell az erkölcsi • nemesetést czélzó behatások elfogadására s ezen előkészítést nem pusztán a szülői ház, nem egye­dül a nevelő, hanem nyilvános intézményeink, életünk és szokásaink eszközlik, főképp pedig az irányadásra hivatott napi sajtónak legszentebb kötelessége oda és ugy működni, hogy az érzés rendszere, az állampolgárokban nemesittessék, az akarat a jó, igaz és szép felé irányoztassék. Ha a sajtó ezt teszi, akkor hivatását helyesen fogta fel s benne szellemi és erkölcsi areopagot tisz­telhetünk s ekkor, de csakis akkor remélhetjük, hogy nyilvános életünk az érzelmekre nemesitő­leg fog hatni. A mohó olvasási vágy, mely századunk jelen korszakában inkább, mint valaha, mintegy máso­dik természetévé vált a nagy közönség igen nagy részének, már számos művet hozott létre, mely­nek meg nem jelenése bizonyára nem lett volna veszteség. A mohó olvasási vágy szüleménye gyanánt tekinthetjük még ama számos zugkölcsönkönyv­tárakat is, melyekben leginkább oly müvek van­nak felhalmozva s a nagy közönségnek feltárva, melyeknek olvasása által sem az ész nem műve­lődhetik, sem a sziv nem nemesedik, sem szilárd jellem nem fejlesztetik; hanem inkább csak a képzelődés fokoztatik sokszorosan, mely az olvasó elé csalékony képeket festvén, kalauzul szolgál a romlás örvénye felé! Miért keresik tel mégis oly sokan az ily műveket? Bizonyára nem tudásvágy­ból, hanem csak azért, hogy kíváncsiságuk ki­elégíttessék, minek legtöbb esetben azon szomorú következménye van, hogy az ifjú ember, néha a vénebb is, még pikánsabb olvasmányokat hajhász, mert ízlését már csak azok elégíthetik ki és kalandos képzelmeinek csak azokban élhet. S mi ennek szomorú következménye? Az, hogy a tano­dákban kezelt olvasmányoknak nem csak a vallás erkölcsre vonatkozó részei nem gyakorolhatnak többé semmi hatást reá, hanem még a legklassi­kusabb művek előtt is fásult kebellel áll. Miután a sziv érzelmeiben él és nyilatkozik, kell hogy az ifjú oly müvek birtokába jusson, melyek nemes érzelmeket ébreszthetnek ott, hol különben csak átok forrása fakadhat az emberi­ségre. De éppen ezért szeretnők látni, ha ifjaink szomjúhozva a szépet és nemeset:szorgalmasab­ban keresnék fjl azon műveket, melyek nem üres, czifra kifejezéseket tartalmaznak, hanem a magas ész előtt világító fáklyaként ragyogva, a legdrágább kincsek gazgag tárházát tárják fel, hol a sziv nemesedni, az ész fejlődni, az elme emelkedni, a jellem szilárdulni fog, Nagy befolyással vaunak az erkölcsi érzelmek fejlesztésére és ápoiásárr a nyilvános élet, a socialis életviszonyok, összes intézményeink és ezek közt főképp a színpad. Vajha mindezekben hangadó, irányzó szerepet mindenütt a tiszta j erkölcs vinné! i Na,y a veszedelem, mellyel főleg az ifjúságot a Í pornografia fenyegeti. Elismeréssel s hálával kell fogadnunk tehát mindazon intézkedéseket, \ amiket e tekintetben nemcsak a rendőrség, az : iskolák, de a törvényhatóságok is tettek és tesz­j nek. Bárha csak sikerrel járnának ezen üdvös törekvések. Cselkó József. Politikai világ. Zűr-zavaros az országkormányzás dolga A koaliczió megszűnt, mert a benne levő 67-esek és alkotmánypártiak nem egyeznek a független­ségiekkel abban, hogy l9ll re felállitassék az önálló magyar bank. Ezek pedig ezt sürgetik, követeiik. És a függetlenségiek vannak többség­ben az összes pártok fölött. Az alkotmányosság törvénye az, hogy ezekből állitsa össze az ural­kodó a kormányt. De az uralkodó ugy látszik, ezt még nem akarja tenni, az önálló magyar banktól is idegenkedik. Itt van a baj s a Scylla és Cbarybdis. Lukács László volt pénzügyminisz­ter, nagy 67-es, most közbenjáróskodik a király és a függetlenségiek között, do azt akarja ez a homo regius a király óhajtására, hogy három legfontosabb miniszteri tárczát 67-ese^kel töltse­nek be s a többi lehet függetlenségi is, a magyar pénz kérdését pedig taszigálják el még egy darab időre. A függetlenségiek ezt az ajánlatot vissza­utasították. — Két dolog várható: vagy tisztán a függetlenségiek jutnak kormányra, vagy megint darabant világ lesz Magyarországon. | Az ipartestület történetéből. I A vasárnapi közgyűlésen új elnököt választott ' a 'zalaegerszegi ipartestület. Vörös Gyula kovács­mester lett az új elnök, akire méltán esett iparos társainak a bizalma. Ha emberi gyöngeségei van­nak, azokat még nem ismerem. De iparos mi­voltának a környezetében s városi társadalmában komoly, józauéletü, megbízható ember; egyenes­leikü, igazságos és részrehajlatlan; szorgalmas a műhelyében, takarékos a gazdálkodásban, értelmes az egyesületekben s tiszteletre méltó és tekin­télyes a társaságokban, — amilyennek kell is lenni, ha egy 400 tagból álló tekintélyes testü­letnek az élére választják. S ezt nem azért jegyzem föl, hogy az elődjé­nek érdemeit rongáljam. Nem; sőt annak a bizo­nyítására van ez is, hogy elődjének, Kováts Lászlónak, derék embernek kellett lennie, mert hiszen egyhuzamban tizenöt esztendeig vala elnöke ennek a testületnek. Kezdetben egyhan­gúlag mellette volt a testület, utóbbi években már nagy tábor ellenzéke kerekedett. Nem tudom, hogy csak személyi indulat, vagy világos törvé­nyes ok, vagy miniakettö is játszott-e közbe az ellenszenvre, vagy mi, — de hogy a világos, törvényes ok megvolt az ellenszenvre, azt tudom. Mert erényei mellett, mint minden más ember nek, emberi gyengeségei is voltak s ha erényeit fölemiitjük, egyik-másik tévedését is meg kell jegyezni — tanulságul. Kováts László szintén tekintélyes iparos, jó­módú asztalos mester volt. Szerette a nagyobbak ! társaságát. Igy iparos társai is fölöttük állónak | tartották. Magán gazdálkodásában takarékos s igy ! a testület vagyonában is jól gazdálkodó. A testü­i let az ő elnöksége idejében nőttön-nőtt, vagyo­I nosodott. Az ő elnöksége ideiében épült a tes­i tületnek elég csinos szép háza. Akár egyenes | érdeme ez neki, akár nem : ezekért s a testület­nek más hasonló kisebb-nagyobb előnyeiért őt j illeti az elismerés és hála. A testület hálás is volt. Elnökének a megfestetett arczképét meg­j szerezte s a tanácsterembe tette. Érdemei mellett i alig számbavehető kisebb hibáit föl sem kell em­líteni, hogy például sokan különösnek találták, ha apróbb képviseltetésí költségeit is a testület­tel fizettette ki, s hogy politikai hitvallását többen nem szerették s hogy túlságosan bántja a hiúság stb. Ez utóbbinak tulajdonítják, hogy már nyolcz évvel ezelőtt gyakorlatilag is, elvileg is fölhagyott az iparos mesterséggel. Nohát itt kezdődik a hiba, ez óta. Nem az a baj, hogy fölhagyott az aszta­lossággal, hanem az, hogy elnök létére nem ismerte a szabályt, azt a törvényt, hogy csak hivatalosan bejegyzett iparos lehet a testületben tisztviselő. Ha pedig ismerte s mégis megtartotta az elnökséget: ez még nagyobb baj, több a tévedésnél. Csudálatos, hogy a testületben aDnyi ember között is csak 6—7 év múlva jöttek rá a szabálytalanságra. Ha pedig tudták és hallgat­tak: nkkor ezek párhuzamos hibák az elnök hibáival. Végre némelyik tisztviselőtársa figyelmeztette a szabálytalanságra. S most jött mé^ a java. Nemhogy megszüntette volna a hibát, avval t. i. j hogy, ha az elnöki székhez ragaszkodik, csinált volna újra czégjegyzést, vagy pedig, ha a hiv­i ságosság nem engedi, hogy iparos legyen, akkor ; hagyta volna ott az ipárosság elnökségét, — i nem, hanem tetézte a hibát. Tetézte avval, hogy . holott sem gyakoilatilag műhelye nincs, sem elvileg nincs neve az iparhatóságok lajstromában: be akarta jegyeztetni egyik másik iparosmester­nek a műhelyében dolgozó inast és segédet a • maga tanítványaiként. Hiszen nem lehet a fából vaskarikát csinálni. S ez az elszánt lépés már igazán a nagyobb hibák közé tartozik. Ugy, hogy a felsőbb iparhatóságoknak kellétt figyelmeztetni a tévedésre, s arra is, hogy az elnökséget nem tarthatja meg, Ezért mondott le, mely még mindig igen finum elintézése a históriának. S a közgyűlés nagy hir­; telen még tetőzte a finumságot avval, hogy rögtön megválasztotta tiszteletbeli elnöknek s megaján­dékozta szavazati joggal, nem is fontolgatva, hogy , vájjon az alapszabály, vagy pedig az emiitett iparossági kellékhiány nem áll é ennek útjában. Azt hiszem ide tartozik annak a megemlítése . is, hogy Kováts Lászlónak a szomszédságban lévő munkásbiztositó-betegsegélyző pénztárnak az elnökségéről is a napokban ugyancsak ilyen sza­bálytalanságok miatt kellett lemondania. Törvény, j hogy ott az elnökség csak tissteletbeli, vagyis fizetésnélküli lehet, ő azonban több éven át

Next

/
Thumbnails
Contents