Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-06 / 18. szám

I M A Ü Y A R Y A I Z S 1909. május 6. a magam, vagy a Pityi Palkó önzetlen, fáradhatían működését. Mert bizony, ugy van ám a dolog tisztelt polgártársaim, hogy a kötelességének csak félig-meddig megfelelő képviselőknek sok, sok idejét, sokszor érdekét, sőt egészségét emészti föl a közügy szolgálata! Pedig ezért penzió sem jár . . . Elég egy-egy közbeszólás, vagy valamely ügynek a kritikája, hogy — esetleg—élted fogytáig tartó haragot, gyűlölséget, vagy épen boszut zudits magadra! E félére volt már eset a mi városunkban is. S igy én csak a legritkább esetekben tudom helyeselni, ha a választásnál régi, kipróbált városi képviselŐKet kibuktatnak. Noha megengedem, hogy lehetnek olyan esetek is, a mikor a mellőzés indokolt Ezért volna czélszeiübb a törvényhozásnak olyan intézkedése, hogy a lejárt mandátum birtokosai, vagy azoknak egyrésze bizonyos ideig újra választhatók ne legyenek. A most lezajlott választást ugyan részben megkönnyítette az a — különben sajnos körülmény, — hogy a régi képviselők közül három tiszteletre méltó s értékes munkaerő, saját kívánságára mellőztetett a jelölésnél. Ha ez nem történik, bizonyára még nagyobb lett volna a tülekedés s a választási harcz, s még nagyobb jelét adtuk volna annak, hogy mi polgárok, milyen hamar összetudunk különbözni és mennyire hamar fölruajuk kicsinyes okokból, az annyira szükséges összetartásnak erői és tekintélyt adó — érzetét j Jó tanácsok — egészségiig} ben. Miképp lehetünk hosszú életűek?XI. Elbeszéli: Egy srvos. V. Pályaválasztás Pályaválasztáskor három dolgot kell figyelembe vennetek: szüleitek vagyoni helyzetét, mely attól is függ, hogy hány testvéretek van, mert azon apa, kinok tizenkét gyermeke van, ugyanazon övedelem mellett sokkal szegényebb, mint akinek egv-kettö van. Ezzel pedig számolni kell, mert bizony, ha valaki tanulni akar, akármilyen jó esze és szorgalma legyen is, kell, h }gy a fiúnak étkezése, lakása, fűtése, világítása, mosása, köuyvre stb. és egyet-másra zsebpénze is legyen. Tekintetbe kell vennetek a tanulásra ró termettségteket, hogy t. i. van-e jó fejetek, könnyen, vagy igen nehezen tanultok-e. Ne erőlködjetek, ne törekedjetek arra, hogy okvetlen »kaputrokos« ember legyen belőletek! Sokkal könnyebben bodogul az, akinek nem kell a sovány dijuoki koszton átélni életét, hiszen annak minden mozdulata, minden mosolya erőltetett, fizetése annyi, mint egy parádé- kocsisé, aki készpénzen kivül ruhát, lakást, étkezést, borravalót is kap; a különbség az, hogy míg a kocsis nyugodtan fekszik, a díjnok töri a fejét, hogy miből vegyen gyermekének czipöt, ruhát, kalapot. Soha se feledjétek, fcogy a czifra, diszes ruhát viselő emberek között 31 fényes palotábau sokszor megeléged jtt embert hiába kerestek, az élet végczélja pedig a megelégedettség, vagyis a boldogság, nem pedig a fényes uri ruha és a nagyúri nyegleség, a vagyonos ember utánzása. Ha tehát valakinek nincs jó felfogása, minden kétségbeesé s nélkül 14 éves borban hagyja olt az iskolát és válasszon más pályát. Tekintetbe kell vennetek testalkotáslokat. Az a fiu, akinek álla alatt nagy mirigyek vannak, vagy a nyaka tele van csomókkal, aki halvány, nyurga, vérszegény, köhögős : az egy perczig se habozzon az iskolát otthagyni, mert a tanulói pálya nem neki való, mert az egészségének, életének aláásója. Az ilyen végezze az iskolákat magánúton akkor, ha meggyógyult bajából. De hát miiegyen az illető? Kertész, méhész, vsdász. gazdálkodó, erdész, erdőőr, vasutas, szóval mindig a szabad levegőben tartózkodó mesterséget, vagy foglalkozást válasszon. Bebizonyított dolog, hogy ezen emberek élnek legtovább, mert friss, tiszta levegőt szívnak. Aki sánta, válasszon ülő életmódot, de sohase feledkezzék meg arról, hogy naponta legalább egy órát szabad levegőn mozogjon, a szoba levegője •pedig mindig szellőztetve legyen. Aki a könyvet forgatni nem szereti, hanem a tanulás helyett vagy tanulás közben inkább fur, farag az legyen asztalos, ács, kőműves, kőfaragó, molnár. De akármilyen ülő mestersége legyen valakinek, ezt a hármat ne feledje el: először gondoskodjék éjjel-nappal tiszta levegőről, nappal szellőztetéssel és porszűrő üveg használásról, éjjel szellőztetőkészülék működéséről, másodszor soha se egyék mosdatlan kézzel, sohase igyék tisztátalan pohárból, hanem forraltassa fel és hideg pinczében hűtéssé ki és kevés szóda- vagy czitromlevet öntsön bele, vagy igyék tiszta szikvizet, igy menekszik meg többféle fertőző bajtól. A csecsemők mig kezök a pólyában lekötve van, mig minden táplálékuk kizárólagosan az anyatej: sohasem kapnak tífuszt, kolerát, kanyarót, skarlátot, difteriát, kruppot, de bezzeg megkapják, ha nem tiszta és minden baktériumtól mentes anyatejet szopnak, hanem helyette beteg tehén tögyéböl eredő pancsolt tejjel táplálják. Tudvalévő dolog, hogy az ily kis gyermek minden poros, piszkos, rut tárgyat megnyal, ételét előbb mindenben meghempergeti, vagy mosdatlan kezével megfertőzi és azután megeszi. Ha azt akarjátok, hogy kis testvéretek az ily betegséget meg ne kapja, szoktassátok arra, hogy az ételen kivül szájába semmit be ne vegyen. Szoktassa le káros szokásáról gyermekét az anya azáltal, hogy kezét a keserű kinafőzettel kenje be, ha ezt az anya következetesen megteszi, kisgyermeke számos halálthízó fertőző betegségtől menekszik meg, ugyanily módon lehet elejét venni a gyermekek azon veszedelmes szokásának is, amit a közéletben gyakran tapasztalunk, hogy a gyermek piszkos kezének ujját folytonosan szájába dugva tartja, mely számos gyermekbetegségnek kútforrása. A pályaválasztásnál czélszerü a gyermek öröklött hajlamát is tekintetbe venni. Amihez valakinek kedve van, ott sokkal inkább kifejleszti ügyességot, mint a kedvetlenül űzött dologban. } A Kossutb stuzeum megteremtőjének, ! Gróf Kreiih Bélának beszéde a Kossuth muzeum kiállításakor. Uraim! az 1848—49-iki hősök, vértanuk és a ! mi dicső Kossuth atyánk emlékeinek Pantheonjában állunk e teremben. A szent hazaszeretetnek iskolájában, templomában vagyunk itt. A szabadságharcz dicsőségét és Kossuth Lajos nagyságát hirdetik itt a képek, fegyverek, az í ellenségtől elvett zászlók, proklamácziók és a ! többi emlékek. Ennek az igazi Kossuth-kultusznak és szabadságharczunk kultuszának az ébrentartására, fejlesztésére fordítom életemet és minden erőmet. Tizenöt év óta nem teszek egyebet. Nem törődöm az akadályokkal, a félszeg, sót hazaáruló emberek kritikájával; Kossuth Lajos dicsőségének és nagyságának kirdetője, prófétája vagyok és leszek ezután is a mig élek. (Éljenzés.) Büszkén állítom, hogy a halhatatlan Kossuth óriási nagyságát hirdető bel- és külföldi életrajzi adatoknak oly nagy mennyiségét tudtam összegyűjteni és áttanulmányozni, a mennyit nem sikerült eddig senki másnak. Ebből az óriásilag gazdag adattárból éí; ama legnagyobb szerencsém folytán, hogy Kossuthot személyesen is megismerhettem — voltam képes megtanulni és megtudni, hogy Kossuth atyán c a czivilizált világ által ismert valamennyi nagyságok közt a legnagyobb. Ö a teremtő I>tenségnek legremekebb alkotása. Ö az emberi nemnek dísze, koronája. Nyomorult eszű hitvány ember mindaz, a lei másnak ismeri és irja le. Az ilyen történész lelki szegény vagy talpnyaló tórténethamisitó. Kossuthnak csak az a fogyatkozása volt, a mi a szenteknek. Az, hogy nem tudott szigorú vagy kegyetlen lenni ott, a hol lehetett volna. Hogy nem tudott képmutató vagy furfangos lenni, a hol a diplomatának szabad lett volna, ó a makula nélküli ember volt, a megtestesült becsület őszinteség és hazaszeretet. Ö minden tettében korrekt, hibátlan, felséges ember volt. Kossuth az ö egyenes, őszinte lelke mellett is — a ki még az ellenséget is csak becsületes módon és eszközökkel támadta — a legtöbb eredményt produkált magyar államférfiú volt. Neki voltak a haza érdekében kivívott legnagyobb államférfiúi sikerei. A harminczas és negyvenes évek mozgalmaiban — az akkor működött jeleseinkbe — a hazafias törekvésekbe és dolgokba egyedül Kossuth tudott lelket lehelni, életet önteni. Ha ö nincs, kialudt volna a szalmaláng. Máig már egészen koldussá és a mi még gonoszabb, egészen németté tették volna szegény elgyötört magyar nemzetünket. Szabadságharczunk sem lehetett volna 1848 — 49-ben Kossuth nélkül. Az 53 év előtt élt generáczió távolról sem volt ugyan oly hitvány, mint a mai és még sem tudta volna Kossuthot kivéve senki más lángra lobbantani a már akkor lulságig elcsigázott nemzetet. Kossuthnak felülmulhalatlanul lelkesítő beszédei és lángelméjének óriási tevékenysége eredményezte azt, hogy dicső honvédeink csodákat műveltek a hareztéren. Két nagy hatalom győzte le Kossuthot. Azt hitték, hogy örökre meghaltunk, a midőn Kossuthnak angol-amerikai agitáczió uj életet öntöttek a már eltemetettnek vélt nemzetünkbe. Igy öntött belénk hitet, életet és küzdelemhez való képességet — 1859 ben éz 1866-ban is. Tisztán Kossuth agitáczióink és összes ténykedéseinek folyománya, eredménye volt az is, hogy 1867-ben kiegyezéssel kellett bennünket megkínálni. Kossuth buzdító levelei nélkül nem mozdult volna meg az igába vert. agyonrémitett nemzet és ha meg nem mozdul 1859 cs 1866ban, akkor nincs kit megkínálni az 1867-iki kiegyezéssel, akkor Deáknak nem lett volna többé semmi dolga sohase. Kossuth hitet és életet öntött demoralizált nemzetünkbe mindhaláláig. Ő volt a mi megmentőnk, a mi uj megváltónk. Áldott és tisztelt legyen ezért Ö maga, valamennyi elődje és utódja mindörökké. A mint beszédem elején mondám, az ö szent emlékezetének egyik temploma ez az ereklyemuzeum ís, a melyet ezennel ünnepélyesen megnyitok a város hazafias közönsége számára. Zalav&rmegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (76. kö/lemény.) Piros tojást hoztak Várady Géza (2 db) és Dervarics István fógimn. tanulók. Hatalmas vesekövet, amelyet bárom éves kandisznó veséjében találtak, ajándékozott Borky Antal besseavöi körjegyző. Aczélt, kovát, laplót kaptunk Németh Elek ny. városi főjegyzőtől. (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. 3274. 1909. Hirdetmény. Az 1894. XII. tcz. 50. §-a álapján felhívom a város batáriban levő birtokosokat s fa tulajdocosokat, hogy a fákon a gyümölcs termést veszélyeztető hernyókat nyers petróleumba mártott s hosszú fauvélre erősített szivac.-xsal, vagy r<-.ngygyal, haladéktalanul s napról napra pusjö:!sák nemkülönben a folyó évben szintén tömegesen jelentkező cserebogarakat összeszedve elégessék s ezt mindaddig a legnagyobb gonddal s lelkiismeretességgel foganatosítsák a mig a cserebogarak megjelenése tart. Ezen rendelkezést nem teljesítő s mulasztó birtokosokkal szembeu a hivatkozott törvén) 95. § k) pontja alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést vagy megfelelő elzárást fogom szigorban alkalmazni s a hernyó s csereborgár irtást költségükre foganatosíttatni. Zalaegerszeg, 1909 április 23. Dr. Korbal 2—3 polgármester. 57/á 1909. Hirdetmény. Közzéteszem, hogy a zalaegerszegi 5152. sztjkvben 116. hrsz. alatt felvett Beczök Mári, Bozi ós György kiskorúak tulajdonát képező s a Csányiutcza 51. szám alatt fekvő lakóház a hozzá tartozó udvarral és kerttel együtt folyó évi julíus hó 25-én délután 2 órakor a belysziuen nyilvános árverésen fog eladatni. A venni szándékozók jelenjenek meg a helyszínen. Az árverés feltételei a városi árvaszéknél megtekinthetők. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke, 1909 ápr. 16. S-3 Dr. Korbai, irraszéki elnök.