Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-06 / 18. szám
1909. május 6. M 4 G Y 4 l\ V AIZS 3 3447. 1909. Hirdetmény, AZ 1886. XXII. tcz. 40. §-A értelmében közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban f. hó 29-én megejtett községi kópviselö választás eredménye szerint megválasztattak: I. kerületben; Rendes tagoknak Bácsai János, Heincz János, Heinrich Vilmos, Horváth Ferencz (Sip-utcza), Morandini Tamás, Puer István, dr. Rosen'bal Jenő és Vizsy György. Póttagoknak: Juhász Lajos, Garai Lipót és Lakatos István. II. kerületben: Rendes tagoknak Breisach Sámuel, iíj. Dömötör Sándor, Mondschein Samu, Nagy József, Szakály István, Udvardy Vincze, Köhler Ede és Vapper Ignácz. Póttaguak: Bedő Vendel, Börcz János és Hoiváth János elemi isk. ig. tanító. III. kerületben: Redes tagnak Miklós János. Póttagnak: ifj. Keresztury György. Ezen választás eljárása elleni panaszok, vagy a megválasztottak választhatósága elleni észrevételek f. évi május 10-ig bezárólag az igazoló választmány elé beterjesztés végett alulírottnál nyújthatók be. Zalaegerszeg, 1909 április 30. Dr. Korbai polgármester. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Gyógytári mérlegek. Becses lapja 17-ik számában egy czikk jelent meg, mely a gyógyszertári mérlegek hitelesítésére és azokra a mérlegekre is vonatkozik, melyeket a gyógyszerész nem köteles hitelesítetni, ezek volnának az oivos szereknek orvosi rendvelvény alapján való elkészítésére és adagolására használt mérlegek. A tára mérleget is használják orvosi szerek össze mérésére épen ugy, mint a szaru csészékkel ellátott kézi mérlegeket, előbbit a folyadékhoz, utóbbit a porok összeállításához. Igaza lehet a t. czikk írójának, fiogy a használatban levő mérlegek 90% kifogás alá fog esni, osztozom nézetével, mert én is tapasztalatból állítom, hogy sok és hibás gyógytári mérleget használnak. A megyei főorvosok ellenőrizték eddig a gyógytári mérlegeket a gyógytári vizsgálat alkalmával, ezelőtt 1—2 arany tiszteletdíj j irt ezen fáradságért, ma már semmi. Szerintem igen-igen fontosnak tartom hogy a 10—50 grammos kézi mérlegek is meglennének két évenkéut vizsgáivá, mert bizony van még sok olyan m rleg használva abból az időből amikor még a reáljogot adományozta'! ; uj mérlegeket a szeméíyjogu gyógytárakban használnak, no meg az olyan rendszerető és pontosság kedvelő reáljogu gyógytár tulajdonosa. A kézi kis mérlegek beállításához eddig ha valamelyik réz, alpakka, vagy szaruc»észék tisztítás álíal könnyeboek leitek, szinte elfogadott rendszer volt, a mutatkozó különbséget »deákflastrommal« pótolni ott, hol a 3 selyem zsinór össze van erősítve, ha a flastrom leszáradt és leesett, addig még másikkal nem lelt pótolva ugy használták, — pedig igen igen fontos dolog az, hogy a mérlegen semmi olyan ne legyen mi könnyen leesik, meit czentigratnmokat mérnek az olyan mérlegen. A már megállapított 10 korona általány összegért a mértékhitelesítő megvizsgálhatja a kézi mérlegeket, no, meg a hiányos, összehajlitott, kiegyenesített és vegre az eltörött czentigrammokat is. Volt mértékhitelesítő. A mértékhitelesités rendezése. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara felhívja a mérleg, továbbá a fa és bádog űrmérték készítő iparosok figyelmét, hogy általuk készítendő uj mérlegek csak abban az esetben hitelesíthetők, ha készítményük hitelesithetésére az állami központi mértékügyi intézet engedélyét előlegesen kieszközölték. Továbbá a fából és bádogból készült, csak olyan űrmértékek hitelesíthetők, a melyek az 1907. évi V. t. cz. alapján megállapított szerkezettel és alakkal bírnak. E mértéktárgyak szerkezete és rajza az állami mértékhitelesítő hivatalnál Kolozsvárt, Désen, Gyulafehérvárt, Zilahon és Segesvárt megtekinthető. Szemle. Tekintetes Szerkesztő ur! Minthogy becses lapja az egyedüli, melynek hasábjai teret nyújtanak a volt mértékhitelesítőknek keservüket kiönteni azon szánalmas és kétségbeejtő helyzetök fölött, melybe az uj mértéktörvény hatályba lépése folytán kerültek; a helyzet komoly voltánál fogva engedje meg szerkesztő ur, hogy mint a jövője felett aggódó, volt mértékhitelesítő b lapjában előadhassam, ezen kínos és bizonytalan helyzetben vergődő emberek sorsának némi javítására irányuló Kérdés mikénti megoldásának módozatait. Az 1907. V. t. cz. életbeléptetése ellen mit sem tehetünk, ez egy befejezett tény, ezt megváltoztatni avagy hatályba léptetését megakadályozni, vagy visszaszorítani nem vagyunk képesek, de nem is szabad, a törvénynek érvényt keli szerezni, lett legyen az bármUy törvény, hiszen nincsen és nem is létezhet oly tör vény, a melyik a haza minden po'gár^ra egyenlő hatással volna, egy részének előnyére, más részének azonban hátrányára van; ugy vagyunk ezen törvénnyel is, de ezt ne is futassuk, í»zon ke 1 1 tehát lennünk, hogy ezen életbe vágó fontos fordulónál, a változást, ha nem is teljesen kielégítően, de legalább részben használjuk föl arra, hogy némileg kárpótolja azon anyagi veszteséget, a melylyel a törvény szigora által sujtattuak. Hogy mi módon lehetne ezen fordulatot javunkra érvényesíteni, szerény nézetem szerint következőket foglalom össze. A törvény 25. § értelmében a törvényhatóságok pltal felállítandó hordójelző hivatalok kormáuyhatóságí jóváhagyást január 12-éig nem nyertek, mely körülmény indokolttá tette a törvény életbeléptetésének elhalasztását julius l-ig. Nézetem szerint azonban több mint bizonyos, hogy egész más motívum rejlik ezen halasztási rendeletben, s ugy tudom, hogy ugyanazon indokból kifolyólag a kö ponti mértékügyi intézet továbbra is foglalkozik azon tervvel, hogy ezen halasztási kormány rendelet érvénye meg: hosszabbittassék, melynek bekövetkezése csak tetézné azon csapást, melylyel az uj törvény szelleme a mértékhitelesítőket sújtotta. A halasztás nyilván azért történt s azért van ezen halasztási meghosszabbítása kilátásba helyezve, mert nincs annyi képesített hordójelző, a mi a h->rdójelzö hivatalok számának megfelelne. Ha érzékenyen sújtotta az uj törvény a mértékhitelesítőket, ugy ezen tervezett határidő meg• hosszabbítása a csapást csak hatványozza, mert : addig mig fölös számban a szakképzet', hordó jelzők uem jelentkeznek, jogos remény volt arra, : hogy a régi mértékhitelesítőket a törvényható1 ságok hordójelzőkké kinevezik, de akkor a midőn e töi vény hatálya is ételten elbalisztatik, a kinevezésre jogosító remény utolsó foszlánya is • elhalavánvodik és meghiúsulhat!k, mert gomba i módra fogoak jelentkezni azon protekcziós egyé; nek, kik a bordójeizöi állásokra aspirálnak s a i kik vármegyéink szellőmével tisztában vaunak, jól tudhatják, hogy ezen protekcziós egyének a i kineveztetésnél elsőbbségben részesülnek, s így ezen kecsegtető meghosszabbítási kedvezmény, | nem hogy előnyünkre, de határozottan hátrá| nyunkra fog kicsúcsosodni. | De határozottan hátráuyára vau az ügynek a további halasztás azért is, mert. a volt hordóhitelesítők is látván a törvény 26. §-ának ismételtem elhalasztását a szakvizsga letételére nem is gondolnak, mert abban a reményben ringatódznak, hogy ez a § hatályon kívül helyeztetik, s ugy egyszerre váratlanul meglepi őket a katasztrófa, de ha julius 1-én feltartóztatlanul életbelép, hozzá fognak a tanuláshoz és a szakvizsgát sikerrel le is teszik. Szemléljük egy kissé közelebbről ezen indokot, a mi szükségessé tette és teszi ezen halasztási rendeletet. Hát voltaképen nem álle-e elég szakképzett hordójelző a Központi Mértékügyi intézet rendelkezésére? erre engedje meg Szerkesztő ur, hogy statisztikai adatok segítségével határozottan feleljek, hogy igenis van szakképzett ember, még íölös számban is. Az uj törvény életbeléptetése előtt összesen 330 hordóhitelesitő hivatal volt, ebből január l-ig szünetelt 80, a mit előreláthatólag nem is fognak felállíttatni; ezen az alapon marad 240 hordójelző hivatal betöltetlen, ezen 240 hivatal betöltésére jelöltül rendelkezésére áll a központnak 150 teljes képesítéssel biró volt mértékhitelesítő, továbbá vagy , 50 hordójelző szakvizsgát tett egyén marad 40 hivatal betöltetlen, ezen kívül vagy 25 teljes felszereléssel rendelkező hivatal egyáltalán hordójelzést nem foganatosított, mert olyan vidéken voltak, hogy hordójelzés elő nem fordult, azon a helyeken tehát a törvényhatóságok továbbra sem állítanak fel ily hordójelzö hivatalokat, először, mert nem fizeti ki magát, de mert a körülményei^ ezt kívánatossá sem teszik, marad tehát még 15 'lordójelző hivatal, a melynek betöltésére ez idő szerint nem volna kilátás; ha azonban figyelemmel kisérjük, a törvényhatóságok idevágó határozataikat, melyek szerint az eddig működő hordójelzői hivatalokat több mint felére apasztotta, hogy ne volna elegendő, sőt túlságosan fölös számban a hordójelző jelöltek? Világosan adataim mellett szól Pestvármegye törvényhatóságának érre szóló szabályrendelete, mely szerint az eddig működött volt 37 hordójelző hivatalok közül 30 hivatalt törült és csak 6 hordójelzö hivatal felállítását határozta el, Pestvármegyét követve, Hevesvármegye az eddigi 7 hordójelzö hivatalt 3-ra redukálta, Gömörvármegye az eddigi 4-et l-re apasztotta, Abaujtornavármegye az eddigi 9-et 4 re apasztotta, s még többen, mind több, mint a felére redukálták, ha tehát mindezeket tekintetbe vesszük, nem hogy nincs elegendő hordójelzö jelölt, de határozottan túlságos fölös számban vagyunk. Nem érthetem tehát, mi teszi indokolttá a 26. § hatályát továbbra is felfüggeszteni. Teljesen tudatában vagyok aonak, hogy a központi mértékügyi intézet, annak nagytekintélyű vezetői rokonszenves indulattal vannak ügyünk iránt, ennek sikeres kivitelére vezető utunkra akadályokat nem fog gördíteni, ezektől áthatva erős a reményem, hogy a tervbe vett halasztás a mi semmi esetre sem volna ügyünkre kedvező hatással, nem fog bekövetkezni. Szerkesztő urnák alázatos szolgája Szerencs, 1909 április 30. Roth Ignácz, hordójelzö. Mértékügyi törvények, rendeletek, utasítások és rajzok. A kereskedelemügyi miniszter 21094. 909. sz. a. lendeletére a m. kir. központi mértékügyi intézet megküldte a Magyar Paizs szerkesztőségének a mérték törvényből kifolyó összes rendeleteket, utasításokat és rajzokat. Aki tájékozódni óhajt a mértékügyek felől, azoknak e nyomtatványok szerkesztőségünkben rendelkezésre állanak. Tanfolyamok. A keresk. miniszter három helyen tervez mérlegjavitó tanfolyamot, u. m. Aradon, Budapesten és Kolozsvárt. Ajavaslat és terv kidolgozására az illetékes keresk. és iparkamarákat és a két vidéki város fém ipari szakiskoláinak igazgatóságát, valamint a budapesti technológiai iparmuzeumot hívta fel. Valószínű, hogy a felküldött tervek nyomán, a tanfolyam nemsokára mind a 3 helyen megnyílik. Jó könyv. A pozsonyi keresk. és iparkamara II-od titkára, Jordán Károly »Utmutató a mértékek használati ról« cz. könyvet szerkesztett. — Még megemlékezünk róla. Szerk. Szenet. H. V. Nagyszeben. A mult azám szerk. üzenetében erre nézve adtunk útbaigazítást. — P. J. hordójelzönek s S. A. hitelesítőnek. A Magyar Paizsnak minden egyes mértékügyi czikkelyét elolvassák a minisztérium illető ügyosztá!yáb?n is és a mértékintézetnél is. Mindkét helyre a lap rendesen jár. A közleményeknek tehát egyetlen sora sem kerüli el a figyelmet. Fontosabb, közérdekű tárgyaknál magunk külön is kézbe juttatjuk az intézőknek a lappéldányt, külön megjelölve a tárgyat, a mely eliutézést vagy különös figyelmet kiván. Ezt tesszük kezdet óta s ennek köszönhető, hogy a M. Paizs jelentékenyen befolyt a gyakorlati irányu kibontakozás helyes iáányához Független lévén a M. P. mindenkitől, szabadon és tartózkodás nélköl tárja fel a sérelmeket és minthogy mindig az igazságot szolgálja, mm személyeskedik és nem sé"t, szavát figyelembe veszik a hatalom emberei s a feltárt sebek gyógyításával a felemlített bajok elenyésztetésével komolyan f glalkoznak. A Magyar Paizsban bárki megírhatja akár a sérelmet, akárazoljan javaslatot, melvlyel a köznek szolgálni vél; az iró kilétét senki fel nem fedi. Kivínsáfa sze int az mindig minderH előtt ismeretlen marid. A szerkesztőség diskrécziója teljes garancziát n}ujt tehát arra, hogy mindenki tartózkodás nélkül jegyezze le gondolatait. Minden felelősséget a szerkesztőség vállal. De viszont a felelősság tudatában oljat nem ad közzé, ami sajtr'perre adhatna alkomat, a mi tehát valakit sért. Ez elveket vallottuk kezdettől fofe/a és ezeknél fogva tett stert a Magyar Paizs arra a tekintélyre, a mely a sajtó organumai között őt azokban a körökben, a hol súlyt helyeznek az igazságra, az ügy a szó igaz értelmében becsületes szolgálatára, kitünteti.
