Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-06 / 18. szám

X. év gaa*aefrjeg»saggfl

y 8909. május 6< Í8

: íS«fleetíai ár : y éne 4 korú db él évre 2 boionA. Neíjeél ém 1 ker, ;.,j»3 szán 8 fillér. Hiídetís: k dija megegyezés szériát. Nyiltí'r ora 5, fccs* Szerkesztőség és kiadévatal: Kossuth-utc a 43 szerkeszti Z. Horvatli 31ia,j os | LENGYJEU FEBENCZ Munkatársat: \ BORBÉLY GTŐEQY lap tulajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A tagosítás. (P. Y.) Május 1-én a tagositási eljárás során uj rend lépett életbe. Lapunk más helyén közöltük, hogy a földmivelésügyi miniszter kiket nevezett ki vármegyénkben a föld osztályozását és becslését végző bizottságok elnökéül. Amint a közzétett névsorból kitűnik, a kinevezésnél gondja volt a miniszternek arra is, hogy minden vármegye területéről legalább három-négy kisgazdát is felvegyen a szakértők közé, hogy e fontos birtokpolitikai eljárásban a kisember érdekei is megfelelően érvényesülhessenek. A tagositási eljárás legfontosabb része, amitől elsősorban függ a tagosítás eredményessége, megbízhatósága, a helyesen keresztül vitt osztályozás és becslés. Az 1832. évi tagositási törvény értelmében a Királyhágón inneni jogterületen az osztályozás és becslés az érdekeltek jelenlétében, az uraság és jobbágyak által szabadó a és egyenlő számmal választott személyek hozzájárulásával történik meg. A birói gyakorlat az alkalmatos szakértői bizottságot ugy állította ÖSSZP, hogy az érdekeltek érdekcsoportok szerint úrbéri választmányt alakítottak, amelynek kebeléből kiküldött becsüsök végezték az osztályozást és becslést az eljáró biró vezetése alatt. Könnyen látható, hogy a szakértői bizottság eddigi összeállításában nem felelhetett meg a kívánalmaknak. Számos panasz merült fel, hogy a szakértői bizottság tagjait az osztályozás és becslés keresztülvitelénél nem tárgyilagos indokok, h;nem megbízóik érdekei vezérlik. És ez érlhető is, mert a szakértői bizottság eddig csupán a különböző érdekcsoportok megbízóiból alakult és abban a helyi érdektől távol álló tárgyilagos szak értelem képviselve nem voit. Az uj rendelkezések ezen a bajon gyökeresen segítenek. A tárgyilagosság abban nyeri biztosítékát, hogy a szakértő; bizottság elnökét a bíróság nevezi ki és csak olyan nevezhető ki, aki a folyamatban levő birtokrendezési ügyben érdekelve nincs. A kinevezendő elnök szakértelmét pedig az biztosítja, hogy a bíróság csak azon gazdasági szakértők közül választhat elnököt, akiket a földmivelésügyi miniszter kijelölt. Erdők osztályozása és becslése esetében pedig egyenesen — a bíróság beleszólása nélkül — a földmivelésügyi miniszter jelöli ki elnökül a legalkalmasabbnak mutatkozó szakértőt. Ezért jelentősek a mostani kinevezések. A szakértő bizottság összeállításánál azonban most sem mellőzhetők a helyi különleges viszonyokat ismerő szakértők, akiknek a bizottság tagjaivá és póttagjaivá való megválasztása továbbra is az érdekcsoportok feladata marad. A szakértő-bizottság most a határ felerészét biró nagyobb és a határ más

;k felét biró kisebb birtokosok érdekcsoportjai által választott két rendes és két póttagból áll, akiknek elnökét a fölmivelésügyi miniszter által most kijelölt egyének közül nevezi ki az eljáró biró. A választott rendes szakértő helyébe akadályoztatás esetén a választott póttag lép s ilyenkor a póttag helyét tölti be a biró kinevezéssel. Igy a bizottság tagja gyanánt lehetőleg mindig olyan szakértő működik, akit az érdekeltek bizalma választott be a bizottságba. Mert az eljáró biró szabadon csak akkor nevezhet ki szakértőket, ha a tárgyaláson sem a rendes, sem a póttag nem jelenik meg, vagy ha az érdekeltek sem rendes, sem póttá nem választottak. Tehát a működő bizottság tulajdonképpen csak két tagból és az elnökből áll. De ez az összeállítás nemcsak költségkímélés szempontjából helyes, hanem azért is, mert az eddigi tapasztalatok szerint az osztályozás és becslés tényleges munkáját csak egy-két szakértő végezte, míg a többiek szerepe csak arra. .szorítkozott, hogy a szavazásnál szavazatukkal a tárgyilagosság rovására megbízóiknak érdekei felé billentsék a mérleget. A szakértői munkálkodás a mintaföld«knek a helyszínén történendő felállításával veszi kezdetét. Ugyanekkor meg kell határozni az egy becsholdnak megfelelő pénzbeli egyenértékét is. Az eljáró biró a megállapodásokat jegyzőkönyvbe veszi és az egyes földrészletekre megállapított művelési ág jelzését és a földrészletek osztály számai; az osztályozási jegjzékbe sajátkezüleg bevezeti. A birót ^bbeni munkájában kell, hogy támogassa a szakértő gazdasági szakértelme. Itt dől el a tagosítás igazságos volta. Mert egy közös tömegbe olvadt tagositandó területből minden érdekelt csak ugy nyerheti vissza jogos tulajdonát, ha a tömegbe beadott ingatlanainak értékét a szakértők helyesen állapítják meg és a határ minden egyes darabját helyesen értékelik. Séta — jobbra, Irta: Tivolt János. A mult napokban zajlottak le a városi képviselő választások. A választások soha sincsenek bironyos komikum nélkül. A kinek pedig módjában van a kuliszák mögé is betekinteni, az a közerkölcsiségnek és a polgári összetartásnak igen szomorú jeleit láthatja. Még jó, hogy a végén, mégis többnyire a józan feltogás "érvényesül. Fölszabadul ilyenkor minden jogos és jogtalan ambiczió! Kitör a beteges érzékenység, s a legszerényebb emberek is hirtelen oroszlánokká vedlenek! Kiviritanak az — önjelöltek! Ilyenkor „nincsenek gyerekekmert a legzsengébb ifjak is bölcsnek, tapasztaltnak, s hivatottnak tartják önmagukat. Kétségtelen, hogy az ambicziozus emberek ilyen nagy tülekedése, ilyen nagy száma a közügy szempontjából sokkal örvendetesebb, mint volna ennek ellenkezője! Mert bizony, az sem volna kívánatos állapot, ha a városatyákat, ugy dróttal kellete összefogdosni! Eszein ágában sincs a választási csalafintaságokon valami komolyan megbotránkozni; bizonyos batárt azonban itt is meg kell tartani. Hiába, még a választásoknál is kell, hogy bizonyos erkölcsi, etikai tekintetek respektáltassanak! A paklizást, a paktumszégést h?gyjuk az országos politikusokra! . . . Én megengedem, hogy Zalaegerszeg polgársága között nem harminczkettő, hanem több száz olyan egyén van, a ki megfelelni tudna a varos atyai kötelmeknek. Másrészt viszont tagadhatatlan, hogy oda is bizonyos képviselői tapasztalatok, az ügyeknek ismerete és szakadatlan megfigyelése szükséges! Láttpm, hallottam már félóráig tartó, nemes hévvel és megfelelő gesztusokkal tartott beszédet, a melyDek végén aztán kiderü t, hogy az a beszéd kárba veszett, tárgytalan volt, mert az az ügy már tulajdonképen régen letárgyaltatott. Ilyesféle eset velem is megtörtént, a mikor egyszer három-négy gyűlést elmulasztottam. Azért, hogyha én tőlem függne, kimondanám, hogy a mely városatya igazolatlanul egymásután három gyűlést elmulaszt, az '25 korona bírságot tartozik fizetni a szegényalap javára; ismétlés esetén pedig mandátumától lenne megfosztandó. Mert a jog, kötelességekkel is jár. Hogy pedig az ifjabb generáczió óriásai előtt se legyen az ut teljesen, vagy igen hosszú időre elzárva, kimondanám, hogy a hat évet kitöltött képviselőknek, sor húzás utján kisorsolandó fele három, vagy hatévea belül nem lenne újra választha'ó. Igy mindig maradnának a testületben tyúkok is s bekerülhetnének tojások is . . . Mert hát tény az, hogy egy ambicziozus s tisztességes polgárra nézve megtisztelő az, ha polgártársai bizalma öt a képviselő testületbe emeli; viszont azonban a polgárság is viseltessék bizonyos elismeréssel és hálával akkor, ha látja _A_C3_"lliq_3SI 11 - 14:0 Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db agy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló . ebédlő- és ezalongarnituráktől kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto29-52 mánck és különféle szenyeg-divának készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. „ ,, ,,, - 9 s tasssa kárpitos- és bntorraktto Hagy Yaiaszies gyer- J|jj|(§||gg|*fg^f* iCaPOiV es TSÜNagykanizsa, Csengery-ü ' mi- és vaságyakban. <N»jjk»niíiai takaríkfííitér ípfltt)