Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

1909. április 29. MAGYAR P A 1 Z S ben lévő szénbánya ipar; a mi kis fellendülés hetekkel előbb mutatkozott, most már újra visszaesés következett be. A vörösréz piacz helyzete csaknem vigasztalan, ugy, hogy itt is munkacsökkentés és a termelés korlátozása következik be. Tehát éppen azokban az iparágakban, melyekben a magyar kivándorlók leginkább kaptak a múltban munkát, olyan kedvezőtlen viszonyok uralkodnak, hogy a kivándorlókra Amerika földjén csak csalódás és nélkülözés vár. A mikor mindenfelé megnehezült a helyzet s az Amerikába szakadt munkások nyomoráról szörnyű részleteket irnak egyre-másra a dus remények hajótöröttjei: az ember elámul, hogy mindennek ellenére annyi útlevelet váltanak, annyian amerikáznak, okát ennek is megmondja a bártfai határrendőrség. Ugyanis hosszabb nyomozás után rájött, hogy hatalmas és messze vidékre kiterjedő ügynöki szervezet működik Beregben Gelb Ábrahám főnökségével, mely az egész országból gyűjti a hajótársulatnak a portékát. Különös előszeretettel űzik az útlevél nélküli ember-csempészetet, mert a »dugáru« jobban fizet. Gelbék nagy aparatussal dolgoztak. Fizetett embereik Amerikából írták az otthonvalóknak a leveleket, az informácziókat ők adták. A paraszt irás olyan egyforma; a nép gyermeke nem írásszakértő. De még ha az öreg betűket máskép irta is az Amerikába szakadt sógor: ki gondolta volna, hogy a levél hamis, mikor az itteni viszonyoknak teljesen megfelelt? S igy történt meg, hogy míg idehaza a szaporodó dollárokból olvasott a família, odakint a szegény elbolonditott magyar még mindig csak a munkakeresésnél tartott, sokszor lerogyva az éhségtől és átkozódva. Magyar ember vérző szívvel olvassa ezt. És fölveti a kérdést: hát igy kell ennek lenni? Szó sincs róla. Se állam, se társadalom nem teszi meg a mit kellene. Magyarország lakossága pedig foyy és fogy. A bukovinai csángók hazasegitése is szép, hazafias föladat. De sokkal szebb és hazafiasabb magyar feladat lenne, ha a legbaté konyább társadalmi munka indulna meg éberebb állami beavatkozással is abban a részben, hogy a fiumei és brémai kikötőkből kevesebb áldozatot vigyenek el magyar véreink közül.*) Olló. *) Olyan szomorú ez a czikk, hogy tí.le magas kpdvem" ben birva fakadok s ksczagva tanácsocin : Bizzáto . ezt a feladatot is Gelb Ál rahamékra. Sz Hivatalos rovat. 3274. 1909. Kiröeimáüy. 57/á 1909. Hirdetmény. Az 1894. XII. tcz. 50. §-a alapján felhívom a város határában levő birtokosokat s 1'a tulajdonosokat, hogy a fákon a gyümölcs termést veszélyeztető hernyókat nyers petróleumba márlott s hosszú fanyélre erősített szivacsc-;al, vagy rongygyal, haladéktalanul s napról napra pusztítsák nemkülönben a folyó évben s/intéu tömegesen jelentkező cserebogarakat összeszedve elégessék s ezt mindaddig a legnagyobb gonddal s lelkiismeretességgel foganatosítsák a míg a cserebogarak megjelenése tart. Ezen rendelkezést nem teljesítő s mulasztó birtokosokkal szemben a hivatkozott törvény 95. § k) pontja alapján 1G0 koronáig terjedhető pénzbüntetést vagy megfelelő elzárást fogom szigorúan alkalmazni s a hernyó s csereborgár irtási költségükre foganatosíttatni. Zalaegerszeg, 1909 április 23. Dr. Korbaí 1—3 polgármester. Közzéteszem, hogy a zalaegerszegi 5152. sz. tjkvben 116. hrsz. alatt felvett Beczők Mári, Rozi és György kiskorúak tulajdonát képező s a Csányiutcza 51. szám alatt fekvő lakóház a hozzá tartozó udvarral és kerttel együtt folyó évi julius hó 25-én délután 2 órakor a helyszínen nyilvános árverésen fog eladatni. A venni szándékozók jelenjenek meg a helyszínen. Az árverés feltételei a városi árvaszéknél megtekinthetők. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke, 1909 ápr. 16. Dr. Korbai, 2—3 árvaszéki elnök. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Malmok vámszedése. Évek óta sok a panasz a malmokban a vám szedés miatt; itt is az egyöntetű vám-szedéssel lehet a bajt orvosolni. Elrendelendő volna minden malomban csupán a mázsával való vámszedés. A száraz tárgyak mérésére szolgáló 5, 10, 20, 50, literes mértékek haszndata beszüntetendő lenne. Mert, bár törvényes a mérték, de nem alkalmas, — nagy alkalmat ad a vissza élésekre, — hogy miként károsodik az az őrlő, s a kivánt és őt jogosan megillető lisztet nem kapja meg: alább részletesen elmondom. Az őrlők a múltban is a malmokban használt vékákhoz voltak szokva: ma is leginkább ezeket használják; a vámszedés rendesen ficsúrral történik; ficsór egy bizonytalan nagyságú edény, semmi esetre sem kisebb mint a 20 liter tizede. 20 literes mértékeket használnak leginkább, mert ezt fölöntőnek is lehet használni. 20 literes mértékekre fennálló fület is szoktak csinálni, ami ugyan nincs megengedve, de használnak még igen-igen sok régi vékákat is; a rendőrség a múltban sem ellenőrizte, most sem ellenőrzi, napokban is egy vékát koboztattam el a rendőrkapitánnyal; nyíltan a piaczon krumplit mértek vele. A már meghitelesitett 20 literes egy 01 de 2 literes mértéknek fennálló fület csinálnak, állítólag könnyebb kezelése végett, mert a megengedett tül nem alkalmas. Itt a csalási szándék szembetűnő, mert a tennálló fület hüvelyk ujjával szorítja a vámszedő molnár, a tenyere a kétliteres mérték felső részét erősen érinti mint egy válaszfal és azután meríti meg a 20 iiteres mértekbe, de már akkor nem 2 litert vesz ki belőle, hanem legalább minden kivétel alkalmával 0 15 — 0 2 literrel többe:, mert a mértéknek ily módon való kezelésével említett többlet lesz a mérteken. Az őrlő pl. a búzát őrleti gyúrni, kenyérnek való lisztre, marad még dercze és korpa. Mikor már négy zsákba szedte, akkor látja csak, hogy alig kap valamit vissza. Leginkább a búzát először Aurikára (koptatóra) eresztik, ez megint vámol, azután 2°/o elpárlás (talin porzás Sz.j van számítva, marad még liszt a henger, vagy kő között is, marad még liszt a szitában is, ha az őrlő a vámoiásnál nem vJt jelen és megkérdi hogy a \ámot kivették-e már? a vámszedő jelenlétében újból megvámolja, hogy lássa az illető, hogy a rendesnél többet nem vesz vámul ki. Szóval igen jó üzlet a malom, tulajdonosok gazdagodnak, a szegény őrlő nép zsírján. Miért nem lehetne kényszeríteni a molnárokat arra, hogy a vámszedés csakis mázsával történjék? A múltban meg volt engedve a papoknak párbér szedésére bizonyos mérték. A nagy közönség is megérdemelné, hogy különösen a mai .viszonyok között érdeke meg legyen óva, mikor mér.eg drága a buza. Ha mázsával történik a vámolás, kapjon az őröltető búzája súlyáról egy igazolási lapot, hogy menn\i búzát adott át. őrlés után mázsára teheti összes őrleményét és ha kevesebbnek találja a súlyát a kelleténél, módjában van a kezei között lévő igazojási lappal követelésével az illető hatóságnál jogorvoslatokat keresni. Mig ha literrel vámolnak, nincs alkalom és mód a hiányt megállapítani. Az uj mértékhitelesitési törvény és a gyógyszertárak, valamint a mérleggyárosok. Steinbuch Ármin gyáros, kit a gyógyszertárak berendezése érdekel, a gyógyszerészeti használatra alkalmas mérleg-szerkezetekre nézve pontos tájékozást akart nyerni, sőt arra nézve is, hogy a használatban levő mérlegek közül melyek esnek a hitelesítés kötelezettsége alá: Kérdést intézett a Mértékügyi intézethez. Innen a következő elintézést nyerte: Magyar kir. központi Mértékügyi Intézet. 1946/1909. Steinbuch Ármin urnák Budapest Folyó hó 16-án kelt beadványára hivatkozva értesítem a czimet, hogy a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szó 1909. évi V. törvény czikk 15. §-a szerint csakis a közforgalomban vagyis szolgáltatások terjedelmének megállapítása czéljából használt mértékek és mérőeszközök esnek hitelesítési kötelezettség alá. Amennyiben tehát a gyógyszerészek bármily szerkezetű mérlegeket nem meghatározott mennyiségű anyag közvetlen eladás czéljából való kimérésére, hanem bizonyos orvosszereknek orvosi rendelvény (recept) alapján való elkészítésére és adagolásra használnak, e czélra szolgáló mérlegeik nem tekinthetők közforgalomban állóknak s igy nem hítelesitendök. Amennyiben azonban a gyógyszerészek meghatározott tömegű (sulyu) anyagot mérnek ki a vevő (fogyasztó) részére, e czélra az idézett törvény szerint csakis hitelesített mérlegeket használhatnak. Ezek szerint tehát nem lehet valamely mérlegszerkezetre kimondani azt, hogy a szerkezet nem esik hitelesítési kötelezettség alá, mert a hitelesítési kötelesség nem a szerkezettől, hanem a használat módjától függ. Az újonnan kibocsátott 207.225/908. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletben a mérlegekre vonatkozólag megállapított követelmények olyanok, hogy azok alapján szerkeszthetők oly mérlegek, amelyek a gyógyszerészeiben fölmerülő különös követelményeknek is megfelelnek és amellett hitelesíthetők is. A csésze (serpenyő) kérdése például ugy oldható meg, hogy a mérleg félgömb alakú fémcsészékkel készül, amelyekhez kivehető s igy a mérleg közvetlen tartozékát nem képező betétek használtatnak. Budapest, 1909 február 26-án" Harsányt* m. p., igazgató. Steinbuch gyáros ezután a Magyarországi Gyógyszerészegylet elnökségéhez küldött levelében a csatolt felvilágosítás mellett kővetkezőket fejtegeti: Amint a beadványom elintézéséből látható, a gyógyszertárak használatában lévők közül számos mérleg nem esik hitelesítési kötelezettség alá, azonban előáll az a szükség, miszerint megállapitttassék egy szabály, hogy mely mérlegek azok, melyhez a gyógyszerészek meghatározott tömegű (sulyu) anyagot mérnek ki a vevő (fogyasztó) részére és melyek amazok a bármely szerkezetű mérlegek, melyeket a gyógyszerészek nem meghatározott mennyiségű anyag közvetlen eladás czéljából való kimérésre, hanem bizonyos orvosi szereknek orvosi rendelvény (reczept) alapján való elkészítésére és adagolásra használnak. Minthogy ennek a kérdésnek eldöntését az össz ;s gyógyszerészek érdekében fontosnak tartom, azon kérelemmel lordulok a magyar.gyógyszerészegylet tekintes vezetőségéhez, miszerint megvitatás után egy ilyen szabályt megállapítani és illetékes helyen erre nézve a jóváhagyás iránti lépést megtenni szíveskedjék azon czélból, hogy az ország minden vidékén a gyógyszertárak mértékeinek megvizsgálásával megbízott közegek egyöntetűen járjanak el és ez által sérelmes kifogások ki legyenek zárva. Az ez idő szerint leginkább használatban levő kézimérlegek szarucsészékkel az uj hitelesítési törvény értelmében már nem hitelesitőképesek, mert a kézimérlegnek 3-forgásu tengellyel kell birni és fémlánczon függő fémcsészékkel kell, hogy föl legyen szerelve; ha tehát az ez idő szerint használatban levő mérlegek (kézi mérlegek) nem olyanoknak tekintendők, melyek csupán vénykészitésnél vétetnek használatba és ennélfogva hitelesítési kötelezettség alá nem esnek, ebben az esetben előállana minden gyógyszerészre az a kötelesség, hogy olyan uj mérlegeket szerezzen be, melyek véleményem szerint még czélszerüknek sem nevezhetők. A táramérlegekre az idézett törvény minden kétséget kizárólag kimondja, hogy az hitelesitőköteles, mert ezen a gyógyszerész meghatározott tömegű (sulyu) anyagot mér ki a fogyasztóközönség számára; minthogy a gyógyszertárakban használt mmden más szerkezetű mérlegek, u. m. a kamrában használt fümérlegek, továbbá egyensúly- (Belance), tizedes, asztali és hídmérlegek véleményem szerint csak a gyógyszertár belsó használatára szolgálnak és ezeken a gyógyszerész meghatározott tömegű anyagokat a fogyasztóközönség számára közvetlenül aligha mér ki, ugy el volna döntendó: vájjon a gyógyszertárakban használt mérlegek közül csupán a táramérlegek azok, melyek hítelesitendök. Ezen ügy első pillanatra jelentéktelennek tetszik, azonban tekintettel a törvény szigorúságára, az azzal járó kellemetlenség, mely igaz, egyelőre ») A Gyógyszerészeti Hetilapban, hihetőleg tévédéiből, Arsányi van szedre. Sz.