Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

M AGYA R P A i Z S 1909. április 29, csak a gyárosokat éri, nem sokkal kisebb mértékben miüden egyes gyógyszerészt külön is fog érni, mert a törvény értelmében a használatban levő régi szerkezetű mérlegek, melyek az 1573. évi törvény alapján hitelesíttettek, továbbra is használhatók, ha 1910. év végéig átmeneti hitelesítéssel elláttatnak; minthogy azonban a hitelesítés körül már az uj hitelesítési törvény szigorúsága alkalmazandó, ugy az idáig szerzett tapasztalatom szerint bátran megjósolhatom, hogy a használatban levő mérlegek 90%-a a hitelesítési követelményeknek nem fog megfelelni és aki abban a jóhiszemben van, hogy a birtokában lévő mérlegei kifogástalanok, a legjobban meg lesz lepve, amidőn a befizetett hitelesítési dijak elvesztése után mérlegeit mint hitelesítésre nem alkalmast — tehát érvényvesztettet — visszakapja. Ezek után azt hiszem tisztán áll előttünk, hogy ezen ügy az összes gyógyszerészekre nizve eléggé fontos, azért azon reménynek adok kifejezést, miszerint a magyarországi gyógyszerészegylet tekintetes vezetősége jelen megkeresésemet megvitatása tárgyává teszi és kétségtelenül mint leghivatottabb testület véleményével illetékes helyen közbenjár, egyben kérve, miszerint a tett lépésekről engem értesíteni kegyeskedjék.® Mindezekre mi megjegyezzük, hogy a gyógyszerészek nincs miéit kétségbeessenek; az ők mérlegeiknek és súlyaiknak első hitelesítése kevésbe fog kerülni. Később a két évenkénti hitelesítésért átalányt fog minden gyógyszertár fizetni. Ez az átalány a mértékügyi Rendeletek és Utasítások III. füzetének 38. lapján levő II. táblázat szerint két évenkét 10 korona. Ezt az összeget lefizetik s ezért a mérlegeket megvizsgálják a patikában két évenként, s ha jó, meghitelesitik. Legkevesebb okuk, a mértéktörvény ellen zúgolódni, a gyógyszerészeknek lesz. Mérsékelt az évi fizettség s az ellenőrzés serkentésül fog szolgálni a mértékeknek állandóan való jó karban tartására. Azokat az apró különleges, hajszál finum méretű mérlegeket, amelyeket az orvosság alkotó részeinek lemérésére használnak, azokat ezentúl is épen ugy használhatják. Ezeket nem érinti a törvény. Állami köíp. mértékhitelesítő' m. k. bizottság. Két okmány. Va amennyi mértékhitelesítőnek. Az 1907. évi V. t. cz. 39. § a szerint 1909. évi január hóban a jelenleg fennálló mértékhitelesítő hivatalok megszűnnek, s helyükbe állami mértékhitelesítő hiva'alok fognak felállíttatni. Mértékhitelesitökűl jövőben csakis olyan egyé nek alkalmazhatók, kik felső ipariskolai, vagy ennél magasabb rendű műszaki képesítéssel bírnak és sikeresen letették a törvény értelmében újonnan szabályozandó mértékhitelesítő szakvizsgát. A törvény módot nyújt, hogy a jelenleg alkalmazásban álló mértékhitelesítők is kiaevezhetők legyenek az állami mértékhitelesítő hivatalokhoz, s ezért megengedi a törvény, ho.íy azok, a kik -a törvény kihirdetésének időpontjában (1907 jan. 12.) mint hitelesítők alkalmazásban állottak, s állanak, a fentjelzett képzettség kimutatása nélkül is jelentkezhetnek szakvizsgára. Megjegyzem mértékhitelesítő nem lehet jövőben sem ipari vagy kereskedelmi vállalatnak részese, sem ilyennek alkalmazottja s nem viselhet egyidejűleg más közhivatalt. A fenti törvény hatályba léptével egyidejűleg megszűnnek a hordóhitelesitö hivatalok is, s helyükbe hordójelző hivatalok fognak felállíttatni, mert jövőben a hordók nem hitelesítve, hanem ürtartalmokra nézve egyszerűen csak jelezve lesznek. A hordójelző hivatalokat nem az állam, hanem a törvényhatóság, illetőleg Horvát-Szlavon országokban a városok és községek fogják felállítani. A hordójelzó hivatali alkalmazottak előre meghatározott rendes fizetést fognak kapni. A hordójelzői állásra különös előképzettség nem kell, arra bárki pályázhat, ki a törvény értelmében újonnan szabályozandó hordójelzői szakvizsgát sikeresen letette. Megjegyzem, hogy a törvény értelmében hordójelző nem íehet az, aki hordókat gyárt, vagy elad, vagy oly vállalatnak a tulajdonosa vagy alkalmazottja, a mely ezeknek gyártásával vagy eladásával rendszeresen foglalkozik, vagy pedig üzlete gyakorlásánál jelzett hordókat használ. A törvény módot nyújt, hogy a jelenlegi hordóhitelesitő hivatalok, illetve esetleg mértékhitelesítő hivatalok is hordójelzó hivatalokká alakulhassanak át, ha eziránt a törvényhatóságok illeí tőleg Horvát- Szlavonországokban a városok és községek a kellő lépéseket megteszik. A törvény hatályba léptének napjára felmondatnak a mértékhitelesítőkkel a hitelesítési teendők ellátása iránt kötött szerződések, s a törvényhatóságok vagy város alkalmazásában álló és a í tiszti-segéd vagy kezelő személyzet létszámába i tartozó mértékhitelesítők közül a) azok, kik jelentkezésük daczára állami mértékhitelesítőkké ki nem neveztettek érvényesíthetik a nyugdíj vagy végkielégítés iránti igényeiket, b) azok pedig, akik állami mértékhiWitelesitői állásra nem jelentkeztek, vagy ily állásra történt kinevezést méltánylandó okok nélkül el nem fogadják, állásukról és a mennyiben az illető helyhatósági és törvényhatósági szabályrendeletek másként nem intézkednek, szerzett nyugdíj és végkiélégitési igényeikről lemondottaknak tekintendők. Hogy tehát a bizottság, mely a fentemiitett törvény végrehajtásának előkészítésével kormányhatóságilag van megbízva, előre tájékozva legyen, hogy a jelenleg alkalmazásban álló mértékhitelesítők közül kik óhajtanak esetleg jövőben állami mörtékhitelesitői illetőleg hordójelzői állásra pályázni, s hogy ehhez képest kik szándékoznak jövőben a fentemiitett mértékhitelesitői, illetve hordójelzői szakvizsgára jelentkezni, vagy hogy kik kívánják szerzett nyugdíjigényeiket érvényesíteni; — szükségesnek találom a törvény helyes végrehajtása szempontjából ismerni a jelenleg alkalmazásbón álló mértékhitelesítőknek ebbeli elhatározását. Evégből mellékelve küldök egy kérdőívet azzal, hogy annak pontjait mindegyik hitelesítő személyesen töltse ki, s személyesen aláírva 8 nap alatt terjessze vissza a bizottságnak. Megjegyzem, hogy azon hivataloknál, hol a hivatal vezetőn kivül más egyén is vau mértékhitelesítőül alkalmazva (segédek) azok saját személyükre nézve szintén tartoznak egy ilyen kérdőivet kitölteni s fentjelzett időre a bizottságnak beküldeni. Kérdőivet szükség esetén kívánatra küldök a hivataloknak. Uarsdnyi Dezső igazgató sk. Kérdőiv az átmenetkor. 1. Mi a hitelesítő neve? 2. Mikor született? (év, hó, nap). 3. Milyen a vrllása? 4. Mióta működik mint hitelesítő? 5. Mi a fő foglalkozása? 6. Micsoda mellékfoglalkozást űz? (mesterség, hivatalnoki állás.) 7. Micsoda előképzettséggel rendelkezi*-, micsoda iskolákat végzett? (bizonvitványok felsorolása.) 8. A mértékhitelés mely ágából van képesítve ? 9. Kinevezés, választás, vagy szerződés mellett vau-e alkalmazva, avagy egyszerűen szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján vezeti a hivatalt? 10. Ha kinevezés vagy választás mellett van alkalmazva, ki nevezte ki, illetve ki választotta meg és mikor történt ez? 11. Ha szerződés mellett van alkalmazva, akkor kivel kötötte meg azt, a törvényhatósággal é, vagy a várossal, avagy a községgel ? Mikor kötötte a szerződést? 12. Mi a fizetése? rendes évi fizetéssel és lakpénzzel van e javadalmazva, vagy csak a hitelesítési dijak egy bizonyos °/o a képezi a fizetést? 13 Van-e nyugdíj illetve végkielégítés igénye ? s ha van, mí alapon van ehhez joga? 14. Akar é az 1907. V. t. cz. szerint rendeletileg szabályzandó mértékhit. szakvizsgára jelentkezni, s ehhez képest állami mértékhitelesitői állásra pályázni vagy nem? 15. Ha nem akar állami mértékhitelesit. állásra pályázni, fog e pályázni hordójelzői állásra s fog-e jelentkezni ennek folytán hordójelzői szakvizsgára ? 16. Ha a jövőben sem mértékhitelesítő sem hordőjelző nem kíván lenni, érvényesiti e nyugdíj illetve végkielégítési igényét? 17. Jegyzet. Mérlegkészitök és gyárosok figyelmébe I Egy volt mértékhitelesítő hivatalból származó, sulytarázásra szolgáló 20 kg-os és egy drb* 200 gr-os birtokunkban levő szigorú mérleg eladó. 2—3 A 20 klgr. és 200 gr. mérleg eladó. Lépjen érintkezésbe Naup Mihály úrral Mískolcz Toronyalja- utcza 15., továbbá Szemenyey István úrral Déva; végre Ricz Ferencz úrral fípest, III. Szőllőkert-utcza 38. — Följegyezvén: milyen állapotban vannak? mi az ár? vannak é hozzá sulyok? stb. Szerk üzenet K. Tevel. A Magyar Paizsban a mérték és hardójelzö ügyekről 1908 szeptember elejétől kezdve állandóan külön rovatot vezetünk hetenként még pedig bő tartalommal, mindenesetre közöljük a betöltött és betöltendő állásokat is 8 minden ezekkel összefüggő ügyet — Sz. I. Déva, R. í. Bpest, N. M. Miskótcz. Forduljanak kérem Hermán Ede és Fia mérleggyárosokhoz Temesvár, Belváros. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; üíértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton. — álsófejérvármegyében: Nagyenyeden Selmeczy István kádár, mértékkészítő, harmadmagával, a 4 bádogos. Gyulafehérvárott: 3 kádár Aradmegye: Aradon 2 mérkgjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. ós fia méleggy ártók és javiték. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, £Ulykészitő és javito. Baranyamegye: Pécs: Schmidt József ezerkovács, inérlegkészitő s javitó. Bekésmegye: Orosháza. Katona Imre tizedes, szá'adoc é<s rudas, mériegkészitő, valamin c auly javitó. Borsödmegye: Mískolcz. N:\up Mihály szerkovács súly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajoa lakatos suiytarázó, n;á/'8ajavitó, mérlegkésziiő. Gsikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-méúékkeszitő. Fiamé: 1 műiak&los, mérőkészülékek gyártója, javítója. Gömörmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mériegkészitő, feuiytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mériegkészitő. Háromszekmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán a Kézdivásárhelyen. Jásznagykanszolnokmegye: Jászber ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával : s még 3 mértéktárgyké8zitő. Kolozsvarmegyeban: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és suiykéaziíő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 plehes, Űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ürntiték kéízitő s javitó. Lipicmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkéíziiő. Máramarosmeuye: Máramarosszigtt. 1 máilegj&ípó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermesche'' F/ig\ea kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt es Marosvásárhelyt. Nógradmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár üt mérték készitő Losonczon hiiltken és Lónyahányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specdális merleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és R^ngeisen testvetek mér'eggyáia, azsmely merlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Eleken kivül 2 kisebb a 10 nagyobb mérleggyár Budapesten, továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fcgva8ztás mérő óra készitő. Kecskemét. Táj csik Mátyáaés Fia tizedes, százados mérlegeket készit és tulyt taráz. Pozsonymegye. Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérleg készitő és javitó. Szebenmegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal műés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmegye: Temesvár. Berrnan Ede és Fia mérleggyárosok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, mérlegkészítő s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancsován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József műlakatos, mérlegjavitó, suiytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos űrmérték készíti Székelyudvarhelyt és Székely keresztúri.