Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

2 M A G YA R PAIZS 1909. április 27. Az igazság minden más erény főforrása. Az ' igazság tisztelete mérvétől függ elsősorban az ] államok biztonsága, boldogsága. Az igazságnak , tisztelete és ápolása éppen azért első kötelesség, l Egy korszak sem nélkülözheti azt, egy állam kormányzat sem lehel meg nélküle. A kormányzatot tehát nem az önzésnek, haaem az igazság szellemének kell áthatnia; egyesek, vagy csak egy töredék szolgálatára szorítkoznia nem szabad! Absolut igazság nélkül a tudománv sugarának fénye van ugyan, de melege nincs. Ezt az absolut igazságot ma alig találhatjuk valahol. Nehéz találni azt a családi szentélyben, a politikai bölcsességekben, a jogi, az orvosi tudományban, sőt sokszor a templomban is. Nagy tudomány által tehetjük magunkat mások előtt a tiszteletnek, vagy nem bánom, a csodálatnak tárgyaivá; de a szeretetet a tudomány egyedül számuukra kivívni nem képes. Ehez szükséges, hogy az alapos tudományosság szeretni tudó mély kedélylyel, nyugodt önmérséklettel, főleg pedig igazságérzettel s igazságszeretettel egyesüljön. Ez az igazi férfiasságnak tulajdonképeni alapja, ez egy férfihez legméltóbb erény. Az oly férfi mindig szerény és soha se kérkedik tetteivel. És miután csak igazat beszél, soha se kompromitálja magát; és igazságszeretetével, igazmondásával nem is sért ö senkit; minthogy meggyőződésem szerint nem is az igazság maga sért bennünket, ha már erről szó lehet, hanem inkább a modor vagy alak, a melyben az igazságnak kifejezést adnak s a melyben azt érvénye- j siteni akarják. Az igazság eltagadása és a rut hazugság oly annyira lábra kapott az ifjabb nemzedék között, hogy ma már ezt sokan nem is tartják bűnnek; sőt szemességnek és életrevalóságnak nevezik, s mint valami dicséretes tulajdonsával még kérkedni sem szégyenkeznek. Nem csoda tehá', ha a tiszta igazság iránti szeretet és őszinteség helyébe lassanként a lelketlen ravaszság, csalás, undck képmutatás s rút hitszegés fészkeli be magát a serdülő ifjúnak vagy leányrak roszra is fogékony szívébe, lelkébe? Csoda-e, ha igen sok családban meglazulnak ama iegszentebb kötelékek, melyek a szülőt, gyermeket, testvéit s rokont összekapcsolják? Ha komolyan m gondolnók, hogy a hazudozás, az igazságnak megtagadása, mennyi rosznak kútforrása, bizony.>sau nemcsak mi nem követnők el ezen büat, de még gyermekeinknek sem engednők annak elkövetését, hanem minden törekvésünk oda irányulna, hogy a tiszta öntudat és férfias önérzet s büszkeség nemes vonásainak felébresztése s ápolása által minél nagyobbra, erösebbre neveljük a lelkiismeretességet és ;gazs jgszeretetet. Szeressük és gyakoroljuk az igazságot önmagáért, mert feltétlenül isteni. Ne légy ünk közönyösek, lanyhák annak keresésében; csüggjünk rajta egész odaadással s feláldozással; tartsuk meg azt és tartassuk meg szentül; kövessünk el mindent, hogy erre való törekvésünk keltse föl és élessze mások törekvését is és győzzük meg őket, hogy az igazság független az embereknek naponként vál'ozó véleményeitől; független a gyakran bármely téren mesterkélt módon létrehozott s fentartott közvéleménytől is. Cselkó József. Jó tanácsok — egészségügyben. Miképp lehetünk hosszn éleiüea ?xi. Elbeszéli: Egy »rvos. IV. Lángész, vasakarat. Mátyás királyról mondják, hogy kedvencz fekete seregének minden egyes vitézét személyesen és névleg jól ismerte, hogy 400 vitéz nevét és arczát egy hallásra és látásra fel ismerte és megtanulta, A világhírű Bismarck vas kanczellár a számokra és nevekre nagyon rosszul tudott visszaemlt kezni, ilyenkor mindig a mnemó-technikához folyamodott, mindazonáltal Bismarck a porosznak nem csekélyebb büszkesége, mint a magyarnak Mátyás, az igazságos. Bismarck vasszorgalmával érte el azon szellemi fölényét, mely őt a születésénél fogva is a lángeszű Mátyás királylyal egy rangfokozatba helyezte. Vas volt Bismarcknak akarata és szorgalma is, mert a lelkiismeretes tanítói és nevelői, vele a kötelesség teljesítését megkedveltetni tudták, a a kötelességteljesítés feletti lelki gyönyört vele úgyannyira megizleltették, hogy neki ez, mint a pipázás, második szenvedélyévé vált. Mindezekről Bismarck hálásan megemlékezett. Jól tudta azt Bismarck barátja, Moltke is, azért moudotta ezeket: »A francziákat nem a német hadsereg, hanem a Schulmeisterek verték meg. Az a gyermek, aki rögös tanulói pályáját minden erösebb lelki megrázkódtatások nélkül könnyedén, úgyszólván játszisággal befutni akarja, ne várja azt, hogy kötelességteljesitésében, saját magán kivül, más is sarkalja, ösztöuözze, ne találjon gyönyörűséget abban, hogy tanítója, avagy tanárja egyszer-másszor az ö készületlenségét nem tudta meg, mert ez neki korántsem nyeresége, mert az ily eljárás csakis az elzülléshez vezet. Legjobban megnyílik a tanuló eszs akkor, ha szülei arra szorítják, hogy ő legyen tanulótársának tanítója, vagy a tanulás nehézségei elhárításában gyámolitója. Bebizonyított dolog az, hogy az ilyen tanuló Ítélőképessége, felfogása sokkal hamarabb kifejlődik; a kis diák sokkal gyorsabban megérti tanulótársának magyarázatát, mint tanárjáét, mert a gyermek könnyebben tud tájékoztató pillantást vetni saját tanulótársa lelkivilágába, mint a tőle életkor és műveltség dolgában sokkal mcgasabban álló tanárja. A tanár akaratlanul is oly szavakat kever magyarázatába, mely a gyermek szellemi világán kivül esik, ezen elejtett szó a tanulót megzavarja a figyelés lelki munkájában, mint az alvót a földrengés, mint nyári orkán a mezei munkást, emiatt az önbecsülése ingadozií, sőt magát azon téves hitbe lovalja bele, hogy szellemi korlátoltságánál fogva a tanárja magyarázatát, figyelmének teljes megfeszítése daczára sem képes futólépésben követni; ezen tévhit szüii az ingadozást, habozást, csüggedést, zaklatotiság érzetét, kétségbeesést, mely már a lelki betegséguek kitűnő talaja, holott a tanulónak legelsősorban nyu._odt lelkűnek, ép és erős idegzetünek kell lennie, ez neki. mint a katonának azon jókarban tartott fegyvere, mely nélkül háborúba menni lehetetlenség. Az idegesság oly ragályos, mint az ásítás; ha valamely diáknak tanárja ideges, abban az osztályban ideges lesz a rossz tanulóknak legnagyobb részeAz idegrendszerre jó hatással van a lefekvés előtti mosakodás vagy teljes fürdés, de a mosdóviz mindig meleg, vagy le.-feljebb langyos legyen, mert a hideg viz hatása izgató. A tanuló teljes ágyneműje hetenként legalább egyszer szellőztetendő. kitűnő ha:ásu a 2—8 rétegű, mosásra alkalmas vékony pokrócz, vagy a 2—3 rétegű vékony teveszőr-paplan, mely paplanrétegböl mindig csak annyit kell használnia, mely a szoba és a külső hőmérsékletnek megfelel, mert felette veszedelmes azon félszeg szokás, hogy sokan télen és nyáron egy és ugyanazon dunnával takaróznak. Nincs a világon nagyobb kin mint a szomjú ág érzete, az éhséget még könnyen lehet tiirni, mert az egy napi gyötrelem után, a gyomor által termelt, kiuzó érzést okozó sósavas pépszín csakhamar felszívódik, melylyel az éhségérzet fájdalmassága inkább-inkább megszűnik és helyette a bágyadtság érzete lép fel, de a szomjúság fokozódottabban kinozza a szervezetet, különösen pedig az agyat, mely gyötrelmes kin szüli a legtöbbször halálos kimenetelű, rövid idő alatt végző napszúrást; csak az idegbetegség az, mely ezen pokoli gyötrelemmel vetekedik. Minden tanuló jól fontolja meg azt, hogy tanulói kötelességének elhanyagolásával oly baklövést követ el önmaga ellen, mint aki fogadásból egy héten át koplal, de kötelezi magát arra, hogy a 8-ik nap,a 8 embernek való napi ételt egyszerre fogja megenni. Az éveken át elhanyagolt tantárgy hirtelen feldolgozása öli a testet, lelket egyaránt. Ezen körülményben keresendő annak oka, hogy legtöbb egyetemi hallgató és hivatalnok ideges! Mindenki előtt világos dolog tehát, hogy ezen esztelen fogadása miatt saját életét teszi koczkára, azért hát a tanuló minden igyekezete oda irányuljon, hogy a mindennapi szellemi munkáját méhszorgalommal naponta végezze el, s tanulmányozza a méhek életét! Lám azok már alkonyatkor a kasba repülnek, ds pitymallatkor dolog után látnak. A 15—20 éves tanuló vacsoráját lefekvés előtt két órával költse el, mielőtt pedig ágyba térne, igyék két-három deczire való 4—5 evö-kauálnyi bodzafavirágból főtt csáját, ezen növényLalkalóida a vérnek alkaliczitását kitűnően paralizálja, a nemi élet ébredő szakában messze elűzi azon kellemetlen zaklatásokat, czéda nemű ábrándokat, melyek már sok fiatal ifjút és leányt egyaránt a végveszély örvényébe döntöttek. Azon szabályok, melyeket a tanulónak szeme elöl tévesztenie sohasem szabad, a következők: 1-ször a feladott leczkét aznap dolgozza fel, 2-szor minden egyes tantárgynak vázlatát, rövid kivonatát külön füzetbe minden nap írja le, 3-szor, ha csak lehet, mindig érzékitve tanuljon, ha erre szemléltető eszközei nincsenek, csinálja meg azt maga, ha azok bármily kezdetlegesek is: 4-szer, ha a gazdagabb szülő észreveszi, hogy tanulófia nehézfejü, akkor fogadjon fia melle tanítót, ha lehetséges, csak olyant, akivel egy és ugyanazon oszlályba jár, aki vele ne óraszámra tanuljon, hanem addig, amig valamennyi feladatot fel nem dolgoztak; 5-ször a tanuló ne csak azon feladatokra készüljön el, amelyeket másnap kell tudnia, hanem tanulja meg mindazokat, melyekből a második, harmadik vagy negyedik nap felelhet, de ezen feladatokat mindennap át kell ismételnie; 6-szór a szegényebb sorsú tanuló szövetkezzék két-három hasonló szegénysorsu tanulótársával oly czélból, hogy vele mindig együtt foglalkozzék; 7-szer. ha csak lehetséges, mindig szabad levegőn sétálva tanuljon; 8-szor a szünidőben naponta 3—4 órát a már tanultak ismétlésére és elöretanulására fordítson, szóval a tanuló önönmagának legyeu irányitója és parancsolója, ne várja soha tanárja serkentését; 9-szer a tanuló étkezéséről és testedzéséről szóló tanácsokat pontosan tartsa meg; 10-szer télen ne tanuljon folytonosan ülve, meggörnyedve, mert igy a mellkas hátrányosan fejlődik s magát is tüdövészre hajlamosítja, hanem tanuljon majd sétálva, majd ülve, majd díványon fekve; 11-szer a tanuló-szoba szellőztetéséről soha meg ne feledkezzék, különösen pedig akkor, ha az illető dohányzik; 12-szer teljes szabad idejének egy részét valamely műhelyben mesterségnek tanulására, vagy pedig az általa jóelőre választott pályán a szükséges ismeretek gyakorlati uton való elsajátítására szentelje; 13 szór mindaddig, mig a diák tanulópályáját teljesen be nem futotta és magát a társadalom szoros falanxjába, mint állást, hivatalt tyert egyén be nem fúrta, semmikép se próbálja meg előbb a tivornya életnek, különösen pedig a nemi élet gyönyöreinek jogtalan élvezését, hanem a szerelem hínárjától, hálójától, mint vészthozó vihartól óvakodjék ; 14 szer minden munkáját Istennel kezdjé és Istennel végezze. A diákélet az ifjúság aranykorszaka, de csak akkor, ha ugy a szülő, mint a tanuló ifjúság mirjden idevágó fanácsot jól megjegyez és azt követi. Ehhez sorolom még azon tanácsot, hogy a tanulónak legjobb helye nem az internátus, hanem a család, ezt abból kiragadni, onnét a 2 lépés keskeny, 8 lépés hosszú budapesti rideg tanuló-szobába átültetni nen más, mint a dus televényfóldböl kiásott nemes csemetét a szikár, köves, hideg éghajlatra átplántálni. A vil.-Vjv' ro.-ba felhozott tanuló szivébe csak a nagyrav, gyás, ledér élelhsjhászás, a dúsgazdag sorsárau irigylése oltódik, mely a családi élet egyszerűségéhez szokott zsenge lelket megmérgezi. Hiteles miiig Amerikából. Szepesvármegyéböl az utóbbi időben sok megcsalódott ember vesztére kivándorolt Amerikába. Most az otthonhagyott rokonokat elárasztják panaszukkal. Levelükben ezeket irják: Az Amerikába érkező magyar kivándorlókra itt még mindig nagy csalódás vár. Az elnökválasztás után még igen kis mértékben lendült fel a vállalkozás s igy a munka-alkalmak alig szaporodtak lényegesen. Nagyon so'< magyar kivándorló nem tud munkához jutni. A keleti államok gyáraiban, valamint Pennsylvania és Ohio ipari telepein és szénbányáiban nem állt helyre az üzemek régi mértéke és sok üzem szünetel még. Egy ujabb korlátozás az, hogy az Egyesült Államokba 16 éven aluli fiukat, ha nem szüleik kíséretében jönnek, nem bocsájtják be, mert legutóbb Görögországból tömegesen importáltak állítólagos rokonok ilyen 16 éven aluli kis fiukat, akiknek munkaerejét azután kiuzsorázzák. Braziliában belső gazdasági okok miatt nagy drágaság uralkodik, hogy a kivándorlók, akik az ottani pangás következtében nehezen jutnak munkához, a legválságosabb helyzetbe kerülnek. Általában megállapítható, hogy az északamerikai Egyesült Államokban a gazdasági helyzet a legtöbb iparágban alig javult. A kivándorlók szempontjából legnagyobb fontossággal a vas- és aczélipar bir és az ezekkel szerves összefüggés-