Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

X. év. Zaiaenerues, 1909. áprilie 29 17, szám. ffiíöflsetí-si : %y éne 4 korona, "él útra 2 korost. Nefjeá őira 1 kor. •íj. .pá szá® 8 fillér. Hi'detpstk dija megegyezés szériát. Nyiltíír sora 1 koi, Szerkesztőség és kiadó vitai: Wl&ssicE-ntcsa Í5. Széleszti ZL Hlo^-^rá-tlx Lajos 3VET3--n 'kr&t&jrsa.Ife = > ( LEING SSi Xj FSE.EITCZ BORBÉLY g-YŐRGT laptnlajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Gatyában. Molnár Ferencznek édes szivén fekszik a gatyás magyarok sorsa. Molnár Ferencznek, aki kuplékat ir a fővárosi közönség számára. A főváros közönségének a számára, a mely lőváros immár különb babilon Koustantinápolyná). Ez az iró ember tehát már csak eléggé nagy barátja lehet a gatyás magyar parasztnak. Molnár Ferencz különben a felssinen úszik, mint a fiumei czitrom. Tisza Kálmán idejében is az almákkal uszoít volna . . . sed nondum natus erat. Olyan „jövendős" iróíéle ember. Nagyszerű viczczeket csinál — gatyában. Különben én itt nem személyről, kanem típusról szólok. Szegény Szabolcska Mihály, hiába beszélsz te nekik, hogy legyenek becsületes magyarok. Kutyából nem lesz szalonna. Nincs ezekben annyi magyarság, miut a körmem feketéje. Még az állati hangokat is kínai nyelven mondják : JEvvoél vagy mi a — sáskajárás. És ezek a „jövendős" próféták, kuplés félistenek, elványolt gyermekei a holnapnak, érzéki husdarabjai a huszadik századnak, ezek akarják dirigálni a világot. Nem! csak a magyar világot. Egyebüvé nem engedik be őket. Itt hemzsegve duskálkodnak, mint a franczia sajtban a nyű. Itt vezetnek, irányítanak, parancsolnak és kényszerítenek irodalomban és művészetben, erkölcsben és Ízlésben, társadalomban és politikában. Ha igy czélt nem érnek, akkor gúnyolódnak, piszkolódnak, kicsinyelnek, „viczczel"-nek. Az ország sorsár. aggódó férfiak összegyűlnek s tanácskoznak Bpesíen a függetlenségi pártkörben. Az önálló bank ugyanis fölkeltette az érdeklődést. V'dékről is ott vannak az önérzetes főispánok, akik csak függetlenségi kormány mellett akarnak maradni. Ott vau a többek között Gróf Batthyány Pál zalai, Falussy Árpád szatmármegyei, Báró Kemény Árpád alsófehérmegyei főispán s mások. Arról van szó, mivel lehetne az orrára koppintani a hatalmaskodó kapzsi ellenfélnek. A zalai főispán azt mondja: Ne vegyünk osztrák ruhát. Minden náczió összetart, a török is, csak a magyar nem. Egy darabig inkább járjunk rongyosan. Inkább kárpotoljuk a szabókat is stb, Egyik erős hangja ez a magyar iparpártolásnak. Csakhogy épen ez nem tetszik Molnár Ferencznek, a Pesti Naplónak s a többi holnapos vitéznek. S minthogy ő komolyan nem szólhat hozzá, viczczet csinál belőle. Azt mondja Molnár Ferencz a Pesti Napló vezérczikkében, hogy a Gróf urnák vasalt nadrága van, de többen vannak, akik gatyában járnak. Hát hiszen ebből ugyan még semmit sem lehet megerteni. A viczczet sem lehet megérteni. Csak azt lehet megérteni, hogy viczczelni — akar. No, meg azt lehet látni világosan, hogy mint a selyembarisnyás fővárosi úrfi szeretkezésközben mig a gatyás magyar parasztra kacsint, addig a czuczilistát ölelgfti s az osztrákot csókolgatja. S Magyarországon az ilyen farizeus szeretők papolnak a hazafiság templomában Pesíi Napló féle katétrán. Ugyan kicsoda hiszi el, hogy a selyemka risnyás Moinár Ferencznek, avagy akármelyik fővárosi vigécz írónak megfáj ul a feje s aggódik az én atyámfiának a sorsán, magyar parasztatyámfiának szegény gatyás ruháján ? Ugyan mit farizeuskodnak tehát vele a vezérczikkekben ? S talán mégis sok volna az, hogy éppen Molnár Ferenczék csináljanak viczczes kritikákat egy Batíhyányról! Avagy az nem tetszik, hogy a zalai főispánnak vasalt nadrága van ? ördögöt! ez az irigység sem bántja annyira. Ámbár elfogadná a főispáni nadrágot is, de nem. hiszem, hogy odaadná a gatyás parasztnak. Ennél mélyebb seb tátong szive gyökerén. Nem kell csürni-csavarni a dolgot és agyon viczczeini. Ki dugja a szeg a zsákból magát. Tul sip-dobon és harsonán s minden vezérczikkeken át, szép harisnyán, vasalt nadrágon keresztül átlátszik az — osztrá': gatya. Itt döglik a kutya. Itt fáj a sziv. Mit is beszélünk m

; osztrák ellenes magyar iparpártolásról ? Hiszen ezeknek az uraknak csak a nevők magyar. S annál rosszabb. Egyebekben minden porczikájok bécsi. Mit napraforgóskodnak tehát? Változtassák megint vissza a nevöket német hangra. Van elég szó. Ha más nines, ott van pl. a — gatyahosen. Borbély György. Marad é a főispánunk, vagy nem ? Gróf Batthyány Pál főispánnak a maradásánál vagy távozásánál nem ezt kell kérdeznünk, hanem azt, hogy marad é a függetlenségi párt fölénye, vagy nem. Önérzetes főispánok ellenirányú pártot és kormányt nem szolgálnak és nem támogatnak. A zala; főispán eisö az ilyenek között. Az önálló magyar bank kérdése miatt zavaros lett a politikai helyzet s a megyei lapokban előállott a kérdés: vájjon marad é a főispán'? A kormány a hétfői országgyűlésen lemondott. Ideiglenesen azonban vezeti tovább is az ügyeket. Sazujraalakulásnál ki tudjahogyan, lesz? Könnyen meglehet, hogy a függetlnnségiek még előre nyomulnak. Ettől függ tehát — majd akkor, a zalai főispánnak is a maradása, vagy távozása. Igazság. Az élet igazi törvénye mindig az igazság; mert a hazugság csak látszata az életnek. Azért mindenkor győzedelmeskedni kell az erkölcsi törvénynek, a melv késhetik ugyan és sokszor elhalasztatik, de azért mégis oly bizonyos mint a halál. És mikor a gazok azt hiszik már, hogy bűnös győzelmüket semmi sem akadályozhatja, semmi sem fenyegeti, akkor pattannak ki gyakran oly események, a melyek könyörtelenül lerántják az álczát a hazugságokról. Az összekuszált bűnnek gomolyagját valami láthatatlan erő csodásan legombolyitja! Ez az a kiszámítbatlan, megmérhetetlen isteni erő, a mely elvégre is félretaszít minden akadályt, legyőzi a furfangot, a gonoszságot s a mely ott van az igazságban és a tisztességben. És ha rövid időre látszólag esetleg gyözedelrneskedhetik is a hazugság: de a végső siker mégis kell, hogy az igazságé legyen. Éz erkölcsi törvénye a mi világunknak; s ezen törvénynek sem egyes emberek, sem pedig országok s nemzetek ellentállani nem képesek. Nem képesek pedig ellentállni azért, mert ugy az ember, mint a nemzet lelkében van egy titkos érzék, a mely ösztönszerűleg mindig az igazságot keresi és nincsen nyugalma mindaddig, mig azt fel nem találja. Ez az ember, ez a nemzet lelkiismerete; a mely épp ugy- ingadozhatik mint a delejtü, a melyet természetes vonzódások helyzetéből kitérítenek. Nyugalma pedig nem lesz addig, mig azzal a láthatatlan és titkosan müküdő erővel összhangra nem jutott. Az emberek közti egyenetlenségnek egyedüli oka az, hogy nem követik az igazságot, hanem a hazugságokat. Az egyedüli eszköz, mód, mely egyesíti az embereket: az igazság. És minél inkább törekednek az emberek az igazságra, annál közelebb vannak ezen egyesüléshez. * * _A-cL"lijdJs:11 - 140 forintért?? Egv modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal) 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalonfjarnitMráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljak madracok, otto» 28-62 mének és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SXS£ Goiiiberfler Károly és Társa S^SS-