Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-03-05 / 10. szám

IX, év lsiaegemsg

f SHÖ8, márczius 5. 10 szám. Slöflsetísi ár : Ssy érit i korona fél évre 2 korosa. Neqei évre 1 kar igyes sziw 8 fiJlé-. Hi det's-kdija megegyezés szeri jl N llt 4r lora 1 ko?. Szerkesztőség és kiadóvatal: W'»isic--utc.a ib Z. lEHIoir-v-á'blx Lajos Mixnkatársak = f LENG"2"fii 11, FS1EBNCZ = \ BOBBÉL <3- "5T Ö R C3-TT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Magyar paizsért járó, de hátralékba^ leVő évi és évnegyedes dijaknak sziVes elküldését kérjük, hogy ne szüntessük meg e miatt a lapküldést. Gróf Batthyány Pál főispán az iparvódeletnről a Zalatgertteqi Tulipánsuövetség Magyar Védőegyesület közgyűlésén. A Budapesti Központi Magyar Tulipánszövetség és Védőegyesület zalaegerszegi fiókja vasárnap márczius i-én tartotta gróf Batthyány Pál Zalavármegye főispánjának elnöklete alatt a közgyűlését. A tisztviselők közül jelenvoltak Odor Géza társelnök, Dr. Thassy Gábor ügyvezető igazgató, Czobor Mátyás titkár, Horváth Kálmán pénztárnok. A jegyzőkönyvet Paukovich-Hajnal Stefania vezette. Gróf Batthyány Pál főispán a következő szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: „A Központi Tulipánszövetség és Magyar Védőegyesület zalaegerszegi fiókjának Közgyűlése alkalmával van szerencsém a megjelent igen tisztelt hölgyeket és urakat szivélyesen üdvözölni. , Minden jó honleánynak és igaz hazafinak leghőbb vágya, hogy egy boldog hazát egy boldog Magyarországot lásson. Boldog a haza csak akkor lehet, ha független és önálló. Független és önálló csak gazdag állam lehet; gazdag pedig csak az az állam, melynek több jövedelme van, mint a mennyit a szükségletei igényelnek. Jó előre látta ezt az országos függetlenségi párt, mikor évtizedekkel ezelőtt az önálló vámterület megvalósitását irta zászlajára. Előrelátók vol:ak Kossu h és Gróf Batthyány Lajos, midőn 1844-beu a magyar védő egyesületet megalakították. Ennek a következménye az lett, hogy egy év leforgása alatt 146 gyárkémény emelkedett Magyarországon. Igaz, hogy akkor gazdagabbak voltunk, mert táj dalom az 1867-ik éri gavalléria, — amikor a sok milliót magunkra vállaltuk — alaposan kiürítette zsebjeinket. Sajnos az iparnak tovább fejlesztését 48 elsöpörte. A függetlenségi párt programmját az önálló vámterületet nem tudta keresztül vinni, mert kisebbségben volt. Később pedig midőn többségbe jutott s programmjának megvalósításához akart látni, egy törvénytelen és alkotmányellenes kormánnyal és annak minden ármányával kellett küzdenie. Jött a nagy válság, utána pedig a koalicziós kormány. Hála az Istennek és hálával eltelve kell lennünk e kormány iránt, hogy olyan törvényeket alkottak, melyeknek alapján 1917-ben feltétlen törvényes és alkotmányos uton felállíthatjuk a vámsorompót. De addig ezen rövid 9 év alatt az ország iparát elő kell készítenünk az önálló vámterületre. Ezt pedig csak a magjar iparnak lelkes és kitartó támogatásával érhetjük el. Ennek a czélnak kell szemünk előtt lebegni, a mikor mi is mint a magyar tulipán szövetség és védőegylet fiókja megalakulunk. Nekünk is igyekeznünk kell, hogy 1817-ig a magyar ipart teljesen magyarrá tegyük Zalavármegyében, s ezt kötöm az Önök lelkére Hölgyeim és Uraim, a midőn Önöket ismételten üdvözölve a közgyűlést ezennel megnyitom." Igen nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés főispán elnöknek e szép s minden izében hazafias megnyitóját. Ezután a jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés kiküldte Trsztyánszky Öionné úrhölgyet és Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő urat. A pénztári jelentés tudomásul vétetett. Czóbor Mátyás az egyesület titkára ismertette az egyesület ügyrendjét, a melyet Dr. Thassy Gábor, Odor Géza és Dr. Ruzsicska Kálmán hozzászólásai után á közgyűlés elfogadott. A tisztikar és a választmány megválasztása, illetve kiegészítése elhalasztatott a legközelebbi közgyűlésig. A Magyar Ruggyanta gyár átiratot intézett az egylethez, hogy miután az az egyedüli és első magyar gyár ezen árukban, hasson oda az egylet, hogy ennek a gyárnak czikkei a törlő gummik, minél szélesebb körben terjesztessenek. Igen helyesen határozott a gyűlés a mikor kimondta, hogy az összes iskolák igazgatóit felhívja, hogy terjesszék a felügyeletük alatt levő iskolákban a magyar torló gummi használatát. Üdvös lett volna azonban, ha kiterjesztik ezt az intézkedést a hivatalokra is. Dr. Ruzsicska Kálmán kir tanácsos, tanfelügyelő tette meg ezután a megszívlelendő indítványát. Azt indítványozza ugyanis, hogy létesitessék Zalaegerszegen egy csipkeverde, mert úgymond ez által nemcsak sok embernek adnánk kenyeret, de igen sokaknak a szép és jó izlés iránti törekvését előmozdítanék. Elnyerik azt, hogy asszonyaink és leányaink a magyar ke méböl varrott toiletten nem külföldi •sipkét varnínak hanem magyart, s hozzá még helyit, egerszegit. Adja Isten ugy legyen. Gróf Batthyány Lajost a központi szövetség elnökét a kézgyülés táviratilag üdvözölte, a melyre Gróf Batthyány Pál főispán úrhoz a következő távirati válasz érkezett: A Zalai fiókegyesület Tulipán szövetség magyar védő egyesületnek Zalaegerszeg. Meleg köszönettel ée igaz hálával fogadom kegyes megemlékezésüket és teljes szívből viszonzom, üdvözlettel Budapest. Gr. Batthyány Lajos. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága ezután bejelentette, hogy legrövidebb időn belül újra log közgyűlést összehívni, azon reményének adva kifejezést, hogy akkor sokkal számosabban jelennek meg a tagok közül, mert nem hiszi, hogy Zalaegerszeg közönsége ne lelkesülne a magyar eszmék egyik legszebbike iránt és a gyűlést bezárja. Ez a tudósításom a közgyűlés lefolyásáról. De ha rágondolok a jelenlevő tagok számára, minden nagyképüsködés nélkül mondhatom, keserűség fog el. A terem majdnem üres volt, de tán 30-an lehettek. Azt hiszem igazam van ha elkeseredem, ha meggondoljuk, hogy a Magyar Iparvédő egyesület közgyűlésén a melyik Zalavármegy* székhelyén tartatik meg, 30 ember vesz részt. A hangulatot és a lelkesedést Batthyány gróf főispán tartotta fenn az emberekben az ő szokott szeretetreméltó modorával. A kik nem jöttek el erre a közgyűlésre azoknak ajánlom, hogy olvassák el a főispán ur őméltóságának megnyitóját és szivleljé. meg ennek a beszédnek azt pontját, hogy 9 év alatt az ország iparát elő ke 1 készítenünk az önálló vámterületre, ezt pedig csak a magyar iparnak lelkes és kitartó támogatásával érhetjük el. Mily külömbség a magyar ember érzelem világában 1848 előtt és ma. Mikor Kossuthék megcsinálták a védöegyesületet, pénzünk volt bőven, az uri ember feküdt a pamlagon, az idegen forgalmat nem igen ismerték, az ipar ki sem volt fejlődve. Akkor azok lelkesedtek, buzdultak a szent czélért. Ma, a mikor a zsi unkát kiszívja az osztrák vigécz, koldusak vagyunk mint a templom egere, s dolgoznunk kell mindnyájunknak robotba, s ettél az intézménytől várnókjobb sorsunkat, inkáib elmegyünk eltánczolni minden este egy bostont, vagy inkább megnézzük a »Bob herczeg* operettet 20-szor mint egyévben egyszer a Magyar Tulipán szövetség és Védő egyesület közgyűlésén megjelennénk. lfju Ctukelter. Mit isznak Bécsben ? Azok ám a soviüisták! Magyar bort nem isznak. Egyáltalán semmi magyar levet nem isznak P Nem. Egyet mégis isznak: vérünket. A gyilkosok. Igen, még az 1900 ik évben történt. Zalaszentbalázson tanítóskodtam. Mikor a társadalmi kötelezettség le nem kötött, sétáltam. Mert a sétát mindig ideális szórakozásnak tartottam. Egyként kedveltem az erdőt, a mezőt, a rétet. Még az országutat is. Séta közben el-el gondolkodtam a füvekről, a földről, az erdő fáiról. Mikor milyen környezetbe jutottam, az a dolog kötötte le a figyelmemet. Az erdei fák galyainak ölelkezése, suhogása; az elkorhadt ágaknak a recsegése; a földnek a stppedése vagy a szilárdsága; a rétnek élénk zöld szine; tarka-barka virágaicak sokasága; az erdőn és réten élő állatoknak a pajzánsága, gyorsasága, mind megannyi megfejthetetlen talányként tárult elém. Ezerszer is megkérdeztem magamtól, mit susognak egymásnak a galyak? Miért ölelkeznek össze? Miért hallat a korhadt ág oly ijesztő recsegést? Miért süpped le egyik helyt a fóld? Miért nem oly szilárd mindenütt, mint a minő ellentálló a szikla? A rétnek a zöldjét miért teszik tarkává a virágok? Miért pajzánkodnak az erdő madarai és másnemű állatjai? Miért olyan félelmetesen gyorsak? Miért, miért? Derült nyári nap volt. Pölöskefó felé haladtam. Mert a réten jártam: akkor ez tartotta fogva a figyelmemet. A pipitér virága, az ezerjófű csoportja, a' kakukfü bóditó illata csalogatott. Nem néztem Mai száffluiilc 10 oldal.