Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-02-06 / 6. szám

IX év Zalaegerszeg, ÍSQ8, február 6 6 szám i &r J k • * kor-ónt ti -«t» S Scio-a* JT» • 8'ií 1 k. i * aia 8 fi lé . Hi iet'» k dija megegyezéi sxaüt N iltc.c tora 1 fca>, Szerkesztőtég ém kiadóratal: Wlaxic -utc«a H. Z. BCox*-vá-bIti. Lajos Mianizatá-rsali; : L-E! NGTEL FHBENC BOBBÉL "ST QTÖE O-l l&ptul&jdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Kiállítás a Balatonért. Felhívás a közönséghez! Hazánknak egyik legelsőrendíl szépsége a Balaton, a mélynek szeretete ott él minden magyar ember szivében, aki csak megismerte. E csudás tó látása pedi^ egyik leghőbb vagya azoknak, akik még nem tartózkodtak hű bajos légkörében. Az állam áldozatkészségéből 1909-ben nyílik meg a Balatonvidéki vasút, amely budapesti kiindulásától, a Balatonnak veszprémi és a zalai partjait, le egész Keszthelyig, bekoszoruzza. Ekként a Balaton partján most már köröskörül kényelmes vasutak szolgálj ik az európai kényelmet, a gyor3 és olcsó utazást A magyar tenger, e nagy nemzeti kincsünk eddig elhauyagolt volt. A társadalom nem ismerte meg azt a mérhetetlen értéket, a mely e tó természeti előnyeiből hazánkra rég háromolhatott volna Végre azonban uj korszak hajnala dereng felénk. A somogyi parton egy évtized alatt meseszerű világ támadt. Régebbi fürdőink: Keszthely, Balatonfüred, Siófok szépségeikben még jobban fejlődtek. A Balatonnak költők-énekelte zalai partjára az uj vasút megnyíltától gyönyörű uj korszak vár, a mely a magyarság lelkesedésének, teremtő erejének, szorgalmának és tudasának lesz az egész világ előtt való fényes tanubizonyiték*. A Balaton vidéki Vasút tehát nem holmi viczmáüs jelentőségű a kotás, megnyitása nem apró-cseprő helyi cselekedet, hanem általános nemzeti esemény, a melynek méltó megünneplését hazafias feladatunknak kell tekintenünk. A megnyitási ünnepélyek keretében Keszthelyen, a Balatonpart legnagyobb városában iialhtást rendezünk. Harmas czélja lesz e kiállításnak. E sősorban, hogy még jobban felhívja a figyelmet a Balatonra, még több emberrel megszerettesse ezt a királyi tavat, s hogy ekként egy hatalmas magyar fürdőélet nagyobbarányu fejlődésére adjon alkalmat. Az uj vasút megnyitásakor rámutatni akárunk a Balatonra, hogy íme: itt van ez a káprázatos darab magyar föld, a melycek színpompában ragyogó testedző vize, éltető levegője, lelketderitő kék ege, tüzesbort termő hegyei, csodálatot keltő földtani alakzatai, üdítő forrásai, völgyei, virágai, madártól hangos erdői, árnyas ligetei, vendégszerető derék színmagyar népe biztosíték arra, hogy itt mindenkinek lelke gyönyöröket találhat. Megmutatni akarjuk: itt minden föltétel meg van ahhoz, hogy a gyógyulást, üdülést, szórakozást, pihenést kereső lélek kellemes otthont találjon. A vasút megnyitásakor élénkebb őröm között akarjuk tudtul adni, hogy ime: most megközelíthetitek a Balatonnak zalai partjait is, amely már évszázadokkal ezelőtt dalra hevített minden költőt, alkotásra ihletett minden művészt, aki csak itten meg fordult. Tihany, Badacsony, Csobánez, Szigliget^ Keszthely és a többi klasszikus hely látására akarjuk vonzani a természeti szépségek után vágyódó lelkeket. Azt akarjuk, hogy a keszthelyi kiállítás látogatása alkalmából a magyar ember útazza körül, hajózza át a Balaton

f, látogassa meg ennek fürdőhelyeit s vigye haza e vidék hírét, nevét. Ha a külföldi fürdőket most még nem szárnyalhatjuk is tul, de azt megmutathatjuk, hogy itt a természeti szépségeknek olyan tűndérországa van, a hova idővel a külíöidnek is csodálattal kell sereglenie. A kiállítás második czélja az, h gy a nagyobb idegen-forgalommal a Balatonvidék közönségét nagyobb tettekre, bátrabb áldozatkészségre serkentsük, hogy itt kedvet gerjesszünk a hatalmas arányú befektetésekre, a nemzeti vagyon gyarapítására. Azt akarjuk: a kiállítás közönségének bölcs tanácsai, észrevételei és birálatui szeretettel tanítgassák a Balatonvidék közönségét am, hogy mily eszközökkel, milyen uton-módon fejieszszen itt olyan fürdő-életet, amely az egész Magyarországnak egyik legfőbb büszkesége lehet. A harmadik czél az, hogy a kiállítás megismertesse a Balatonhoz közelfekvő megyék mezőgazdasági- és ipari életét Azt akarjuk, hogy a kiállítás tanuja legyen gazdáink- és iparosaink munkásságának. Az akarjuk, hogy a kiállítás élénkítő hatással legyen a mezőgazdaságra és iparra. A kiállítás ismertesse meg a Balatonhoz közel fekvő megyék termelési képességét, beszerzési forrásaikat A kiál'itásban fejlődjék az iparos izléso, a nép tudása. A kiállítás a Balatonvidék számára iskola legyen, a mely megtanítja őt arra, hogy miként dolgozzék, termeljen olcsón és jól a jövő óriási idegenforgalma részére, a melyet ha a magyar föld varázsával vonzunk ide, akkor a magyar vállalkozás, ipar, kereskedelem és termelés eredményeivel elégíthessük is ki. Nagyon kérünk mindenkit, hogy az előkészitő-bizottság működését hazafias lelkesedéssel támogatni szíveskedjék. Mindenkinek része lehet a legszebb munkában, s része lesz az elmaradhatatlan sikerben. A kiállítás sikere révén a Balaton szeretete beköltözik sok-sok ezer ujabb ember szivébe, a kiében már ott van, azéban pedig megerősödik. A tudósok, művészek, írók, műkedvelők, a izellemi fejlődés összes apostolai állítsák ki müveiket, a melyekre Őket a Balaton ihlette, a melyek a Balaton szépségeit hirdetik. A törvényhatóságok, a városok, a községek, a családok állítsák ki okmányaikat, műtárgyaikat, ereklyéiket. A fürdők állítsák ki a nagy közönséget, érdeklő adataikat, fényképfelvételeiket. A gazda mutassa meg, hogy itt, a magyarság ősi-letelepülőhelyén hogyan munkáltuk és munkáljuk a mezőt, erdőt. Ez országrész híres iparosssága tárja fel ügyessége és szorgalma eredményeit, ősei remekeit. A gyáros tegyen tanúbizonyságot a magyar szellem erejéről és versenyképességéről. A halász-nemzetségnek még élő képviselői, a Balaton vizén rendezzék a magyarság egyik ősfoglalkozásának: a halászatnak páratlan változatait. Mutassuk be és mentsük meg a másik ősfoglalkozásnak, a pásztorkodásnak a művészetét, amely a magyarságnak nálunk különösen kifejlett megbecsülhetlen kincse. Mindenki tárja ki szorgalmát és tudását. A legnagyobb úrtól a legszegényebb emb?rig mindenki munkát vállalhat s vele mindenki dicsőséget arathat e kiállítás keretében. Ám kössön össze bennünket magyar szivünk szeretete, ám mutassuk meg a világnak a Balaton szépséges tájait, népességének ügyességét, szorgalmát Ára jöjjetek ide széles e hazából velünk örülni és lelkesedni a masiyar haza egy szép részének ünnepén, gyönyörködni e föld jelenén és rppeső szívvel köszönteni tüneményes jövőjének virradatát! 1 Sági János. Tűzvészben irtózatos pusztulása egy salai falunak. Pölöske község alig két sor házzal nyúlik el a völgyi országút mentén. Vasárnap este lakodalom volt egyik gazdánál. Hihetőleg innen ment haza jó kedvvel valamelyik ifjú s természetesen czigarettázott, mert a szomszéd épület gyúlt ki. Vidékünkön három napos szélvihar tombolt. Pár perez múlva az falu lángban állott s egyetleu borzasztó égő faklya volt az egész község. Leégett 54 lakóház, mell képületekkel 150—200, takarmánnyal, állatokkal együtt, mintegy hatvan gazdának összes vagyonja. Beleégett három iéríi S három lean? s igen sokan halálra sebesültek. Elképzelni is borzasztó, mit csináltak az emberek, ass/onyok, gyermekek, az égető tüz s a hidegen metsző szél között ezen az éjszakán ! — Zalaegerszegen másnap az állandó választmányi ülésen Gr. Batthyány Pál főispán rögtön megkezdte a gyűjtést. Árvay Lajos alispán is mindjárt megtette a kellő intézkedéseket. Az első segély a megyeházból ment, néhány száz korona, evvel rögtön kenyeret juttattak a leégetteknek. Gróf Batthyány Pál főispán tegnap személyesen kiment a szivetfacsaró eseménynek a