Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-19 / 47. szám
IX. év. Zalaegerszeg, 1908. november 19 47. szám Eiöfiiet si ir : fiffy érre 4 korona, fél érr* 2 kotosa. Ne (jel évra 1 kor ü«X« szia 8 fillér. Hirdetéstk dija megegyezés szerűt. Nyiltíér »ora 1 kor. Szerkesztőség éa kiadóvatal: Wlaisici-atc*a Í6 Szerkeszti Z. H03?"Vá"bl2L Ilj3,j OS TcatársaJi: z ( LENGYEL FEKBNCZ \ BORBÉLY Q-TÖHG-T laptolajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A hegyek kincse (IV). Mindössze egy párszor volt már szó nyil vánosan is a-szárhegyi márványról. A napokban a Magyarországból a következő főijegyzést ollóztam ki. Erdély hegyeinek márványkincaeit különösen a seárhegyi hegyláncz rejti magában. Hozzávetőleges számitás szerint a 25 kilométer hossza, átlag 3 kilométer széles hegyláncz 3 000 000 000 m* követ tartalmaz s ha csak 1 koronára tesszük a kő köbméterének értékét, milyen széditő nagyságú összegre becsülhetjük a szárhegyi hegyláncz kincsét. Ámde, ha ezt a követ a hegyből kiszabadítják s csak nyers tömbökban hozzák piaczra«s csupán a kőnek egyharmada lesz jó és használható, még ebben az esetben is milliókat ér. A hazai márvány értéke köbméterenként 200—400 kor. között váltakozik s ha 200 kor.-t veszünk -egységárnak, akkor is 200,000.000.000 koronára tehetjük ennak a nemzeti vagyonnak értékét, amely Erdély kincses hegyeiben fekszik. A kőanyag ipari feldolgozása természetesen csak növeli a kő értékét, mert a kőiparban a csiszolt munka köbméterenkint megér 1000—1200 koronát. A szárhegyi márvány illetékes szakemberek véleménye szerint az első osztá-yba sorolható. Igy nyilatkozott Schafarzik dr. bányatanácsos es Nagy Dezső műegyetemi tanár. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a székely nép kincsének milyen nagy szerepe lehet a nemzeti vagyonosodásra irányuló közgazdasági törekvések között. A székely nép keze munkája milliókat és milliókat aknázhat a székelyföld hegyeiből s emberöltőkön által ebből gyarapodhatik, gazdagodhatik s juthat jőléthez. A hegyeknek kincse megállíthatja azt az emberáradatof, mely idegen országokban, tul a tengeren keres kenyerst és boldogulást, odaköti a röghöz s itthontartja a dolgos emberek ezreit. A magyar márványipar fejlesztésének szükséges munkaerő megvan, a kereskedelmi kormány által tervezett vasúti összeköttetés is nemsokára kiépül, ugy hogy a márvány szállítása akadályokba nem ütközik. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy a székely föld hegyeiben rejlő kincseket értékesíteni lehessen s feleslegessé váljék az a sok millió koronára értékelt márváay, melyet most még külföldtől szerez be a hazai ipar, holott itthon éppen olyan jó, talán jobb márványt is lehet szerezni a székely hegyek bányáiból. Igenis nagy áldás a vasút. De föl kellene használni. Mit ér a vasút ? s mit ér a szárhegyi márványnak világhírű jósága és bősége, ha mégis külföldről kell hozatni a márványt. Nincs az a hatalom, amely megállítja a külföldi czikkek behozatalát, ha az kenyérkérdésbe ütközik. Ha Olaszországból a széleken a közelség miatt avagy egyebek miatt olcsóbban hozhatják, bizony onnan hozzák azt, hiába sir és jajgat a Magyar Paizs meg más lap is a magyar ipar pártolásának e betegsége miatt Van azonban egy módja a magyar czikkek pártolásának s a külföldi czikkek visszaszorításának. És ez biztos eredményre vezetne. Nem minden czikknél, de némelyiknél. A mit az isten ingyen adott a magyarnak — oh, nem is ingyen! keményen megdolgoztak érte őseink: hát akkor jutalmul adta nekünk az Úristen a hegyek kincsét: az aranyat, az ezüstöt, a sót, s a — szárhegyi márványt — hát mondom, amit az Isten jókedvében adott nekünk, azt ne vámoljuk, ne adóztassuk meg mi emberek olyan embertelenül közös nyomoruságunkra. Vájjon nem lehetne é ez isteni adományokat saját tulajdonosaiknak hozzáférhetőbbekké tenni?! Vájjon nem lehetne é — ha nem is teljesen ingyen, de legalább olcsó vasúti dijakért elszállítani az ország akármelyik részébe azt a szárhegyi márványt, s akár a tordai sót is'? Nem tudom, miért ne lehetne ? A kő s a só, a vasút, a pénz s az emberek is az államkormánynak hatalma alatt és gondoskodása alatt levő holmik. Hiszen a kormány gondoskodik a nemzet fiairól, a szegényekről, az elhagyatottakról; atyailag gondoskodik. Tanácsot, pénzt, munkát, kenyeret ad nekik. Szerintem, egyenesen közvetlenül is lehetne segélyezni avval a kincscsel, vagy étellel, itallal, amire közvetlenül szüksége van a népeknek. A hegyek kincséről s a hegyek sójáról szóló régebbi czikkeimben elmélkedtem arról az előnyről, melyet Magyarország sója adhatna a nemzetnek. Még pedig ingyen. Embernek, állatnak egészségét, erejét és értékét mennyire növelné a só, — melyet bővön terem ez a föld. IJe pl. a tordai hegyeket nem is bányászák — talán azért, hogy ne kelljen a munkáért pénzt kiadni. A mit bányásznak, azt a vasút olyan drágán viszi-hozza, hogy a szegény ember inkább sótalan ételt eszik, mintsem 30 fillért fizessen istennek ez ingyen adományáért. Ez már különb a szárhegyi márványnál is. Ez minden embernek kell. Ezt már igazán vihetné az állami vasút ingyen is minden embernek Magyarország határán belől. A mai rendszer egyik zsebéből ki veszi a pénzt s a másikba teszi. Még ha legalább több kó'csiszoló iskolát állítanának vele! Borbély György. Társadalmi életkép. Ugy volt és van az mindig, hogy minden betegség s igy a társadalmi betegség is bizonyos elváltozásokat okoz az élö szervezetben. A mai társadalom kórsága lassan, ugyan alig észrevehetően, de mégis mindennek a gondolkodás módját elváltoztatja. A betegség terjedésével nemcsak a közfelfogás változik, hanem bizonyos változásnak van alávetve külön-külön minden egyes ember érzülete is. Egyik bátrabb s elszántabb'lesz, másik félénkebb, gyávább; a nyugalom helyébe lép az idegesség; nyugodtság és hideg megfontolás helyére pedig a kapkodás és lázas hirtelenség. Ily kóros állapotnak nem lehetnek üdvös következményei sem egyesekre, sem pedig a közügyre nézve. Társadalmunk minden osztálya beteg s ilyenkor és ilyen körülmények között a nyugalom, a megelégedés és boldogság nem otthonos e földön. Még a becsületről is más ma a fogalom, mint volt ezelőtt emberöltővel s még veszedelmesebbek lesznek nemsokára az eszményi törvényekkel; tele as ország és a városok hamisítás, sikkasztás, hamis bukás, csalás, rablógyilkosság, uzsoráskodás és öngyilkossággal, melyek mind gyászosan jellemzik az emberi társadalmat. A szegénység napról-napra általánosabb, készen lehetünk a lehető legrosszabbra. Olyan bűnös esetektől bűzös ma már a légkör. Ma sok tanitó és tanár csak az iskolában végzik dolgukat, de azontúl nem látnak és nem hallanak. S ezért is beteg a társadalom, mert a hivatásuka' magasztosan átérzö tanemberek kivesztek. Hajdan a gondos nevelés magával hozta az isteni félelmet s ez volt alapja a szülők és emberek tiszteletének, mert ugyan, hogyan lehet az, hogy Istent tiszteljünk, a kit nem láttunk: ha azt, vagy azokat sem tiszteljük, a kiket láttunk é§ látunk? Es megfordítva szintén igy van. Hajdan megszokott volt a mások vagyonától való irtózás, a józanság, munkásság, takarékosság, szeplőtelenség, szóval a tiszta erkölcs. De ma már az elméleti emberek hozta törvény megy több ilyen bűnnek a palástolására s többre lehetünk készen, mert a társadalom nem büntethet, miután az arany kort a modern kor váltotta föl. Pedig ma a gyermek fejébe tölesérrel tömik a tudományt, hogy annál kevesebb legyen az <"> tulajdonuk. De megtanítják arra, hogy a pénz a világ tengelye, a nélkül, hogy a felebaráti szere tétről példázólag megemlékeznének. S az emberi társadalom betegségének ezzel még nincs vége. Mert ezekkel párhuzamban látjuk azt is, hogy az anyák leánygyermekeiket többé nem jó háziasszonyoknak és anyáknak nevelik, hanem kisasszonyoknak, a kik nem értik a főzést, kenyérsütést, mosást, vasalást és házrendezést. Aztán nem szerény élet-igényüek, otthonülök, hanem utcza-Katik, az életátkai, ha a szokuya nem konyhapárfümös. A kisasszonyokból lett asszonyok terjesztik a kört; ezek tesznek sok családot szerencsétlenné vagy földönfutóvá. Nő és női nemes tulajdonok nélkül nincs élet. De 11 - 14=0 for-ixi-bert?? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarniturákiól kezdve a Segegyszerubbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, ottoo,_ 6 2 mánok és különféle szőnyeg-díváitok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SéSSkC Goldberger Károly és Társa (SsjiUninu tskarrkpíaiMr tpilit.)
