Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

6 MAGYAR PAIZS 1908. november 122 bocsátott ki egy felépítendő Petőfi házra. A fel hivás igy szól: Jelige. Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a ! okréta rajta, Oly szép ország, oly viritó. Szemet-lelket andalító ! . . . Petőfi Sándor. Emeljünk templomot Petőfi ereklyéinek ! Ki volt Petőfi? A magyar hazaszeretet lángleikü apostola. A harczMiivás gyújtó meteorja. A sziklaerős nemzeti érzésnek elragadó tolmácsa. A gondokbamerülő férliléleknek és pajzán jó­kedvnek. a gyermeki ragaszkodásnak ós lélekből fakadó barátságnak, a játszi szerelemnek és oda­adó hitvesi hűségnek édesszavu dalosa, kit a kunyhók és paloták egyaránt megértenek és csodálnak. Petőfi dalai szólnak a legszeretőbben a mi imádott hazánkról. Fenkölt nemzeti érzés fakasztja e dalokat ajkán, a melyek harczba ragadják a uagy idők ifjait. Ezek nyomán csordul hőseink és vértanunk vére s hogy szabadságunk ára annál nagyobb legyen, a nagy költő életét is kioltja a csaták angyala! Ifjan ragadta el tőlünk a halál, de emlékét megőrizzük. Templomot emelünk emlékének s ebbe a templomba: a Petőfi házba összehordjuk fenmaradt ereklyéit s a nemzet közkincsévé tesz­szük. Bizonyára nincs egyetlen magyar sem, akinek lelkében gyönyört, lángoló lelkesedést, édesbús hangulatot s mélységes érzelmeket De fakasztottak volna örökszép <lalai s bizonyára nem akad magyar, aki a szabadság nagy költőjének, a hazájáért életét áldozó hősnek a legtüneményesebb magyar­nak templomára meg ne hozná áldozatát. A Petőfi Társaság vállalkozot Petőfi házának létesítésére, szeretettel kérünk minden magyart, támogassanak bennünket kegyeletes munkánkban néháuy darab Petőfi-sorsjegy megvételével Budapest, 1908 októbor hó 29 én. Hazafias tisztelettel Herczeg Ferencz a Petőfi Társaság elnöke. Endrödi Sándor a Petőfi Társa ság alelnöke. Ferenczi Zoltán a Petőfi Társaság alelnöke. A Petőfi Társaság által a Petőfi ház javára kibocsátott sorsjegyek ára darubonkiiit 1 korona. Nyeremények: Főnyeremény 25,000 K. Második nyeremény 5000 K. Négy nyeremény egyenként 1000 K, = 4000 K. Négy nyeremény egyenként 500 K, = 2000 K Kétezer neremény egyenként 20 K, = 40000 Ií. Összesen kétezertiz darab nyeremény 76,000 korona. A nyilvános húzás márczius 6 án tartatik meg a m. kir lottojövedéki igazgatóság huzási termé­ben. (Budapest, IX. ker., Vámpalota.) A húzást a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium által kiküldött politikai biztos vezeti. Uj gyapjafonó ós szövőgyár Zomborbó 1 jelentik: Fernbach Károly, Bácsmegye főispánja buzdítására több bácsmegyei község hozzájárult egyik megyei ipartelep létesítéséhez, nevezetesen a Kulán felállítandó gyapjufonó- és szövőgyárhoz, amelynek részvényje; yzése serényen folyik. A részvények kétharmad része, 400 000 korona, már jegyezve van. Legjobb példával a tiszamenti községek jártak elő. A zentai járás községei 100.000 koronát jegyeztek. Magyarkanizsa és Péterréve községek pedig 50—50 részvényt. A társaság megalakulá: a igy most már biztosítva van. Kiss szerencséje Nagy! Miért legnépszerűbb e 3 szó az egész országban"? Vegyen egy sors­jegyet a Kiss bankházban, akkor meg fogja tudni! A Kiss bankház nagy előnyöket nyújt a közön ségnek, eddig annyi milliót fi/.etett ki készpénz­ben t. vevőinek, hogy ma hazánk legnépszerűbb osztálysorsjegy föelárusitó helye. Húzás már nov 19-én. Ajánlatos t. olvasóinknak, hogy tegyenek szerencsekisérlctet és vegyenek a teljesen meg­bízható és előzékeny Kiss Károly és Társa bank­házában, IV. Kossuth Lajos utcza 13. sorsjegyet, mért Kiss szerencséje Nagy! Divatos férfirnhákat vagy télikabátokat ren­deljünk ott a hol megbízható garancziát kapunk, mint ilyen elsőrendű czéget ajánljuk t. olvasóiuk­nak a »Fővárosi Verseny szabóságot a Budapest, Ttiökölv-ut 3. ahol 30 koronáért készítenek mér­ték után saját műhelyükben remek szabásban és finom kivitelben divatos és elegáns férfiruhá­kat vagy télikabátokat a legfinomabb szövetekből. Fenti czég kívánatra vidékre mintákat bérmentve küld. 5-3 Irodalom. Művészet. Kossuth raptár. Kolozsvárt csinálták. 1909-re szól. Az összes eddigi naptárak között az első, amelynek értékes­ségéről lehet beszélni. Mi van bennünk a naptár fogalmából? Sorban a napok és az uralkodóház tagjai, egy szédületes vers, egy rémes történet, három gazdasági tanács, négy találós mese, az országos vásárok és a holdtölte. Ez a mostani kolozsvári naptár különbözik a régiektől. Persze Kolozsvár egyetemi város és magyar város is. Sokszor előljárt az egészséges hazafias irodalomban, a közművelődésben s a független magyar nemzeti szellem ápolásában. íme, még a kalendariumi irodalomban is lehet szépet, nemeset teremteni. Ebben az 1848—49. évnek történelme van. A január hónap bomíokzatán pl. e két évnek jelentősége rövid vezérczikk szellem­ben. Tovább aztán e két év mindenik napjának a története rövid szöveggel és képpel s azon­kívül az országban eddig felállított Kossuth szobrok írásban és képben. Az irodalmi rész szintén magas színvonalon áll. Hogy miért ilyen előkelő és új utat törő ez a naptár, megérthető, ha megemlítem, hogy Dr. Márki Sándor, a hírneves történetíró, egyetemi taiár a szerkesztő bizottságnak az elnöke, fő­munkatársa pedig Kuszkó István, aki a 48-as szép ereklye muzeumot teremtette meg Kolozs­várt. Kuszkó sok újítást vezetett be szerencsés kézzel e naptárnak az összeállításába. A hónapok elcsépelt képeit tjrténelmi emlékek­képeiből válogatta össze. A nap felkeltét a kolozsvári idő szerint is ki­mutatta és figyelembe vette azt a/ időszakos eltérést, melyet a napóra a polgári órával szem­ben feltüntet. Ezt Kolozsvárt eddig csak néhai Brassai Sámuel tudós tanár méltatta figyelemre. A magyar önvédelmi harcz uaplójáuak össze­állításával és befoglalásával képet ad szabadság­harczunk hősies küzdelméről és dicsőségéről. Ugyancsak Kuszkótól és a tőle szerkesztett Történelmi Lapok-tói 20—25 gyönyörű kép-H látunk. Ezek között 6—8 jobbára eddig ismeretlen Kossuth kép. A képekhez ő irta a szöveget is. Tőle való a Bem apó eredeti képe s a szabad­ságharcz emlékeinek számos fényképe vagy rajza. Érdekes ugyancsak a Kuszkó tollából Görgei és a világosi fegyverletétel czimü czikkely, mely a nagy kérdés tisztázásának első higgadt megnyilat­kozása. Egy szemtanú, októbei 6-áról a kolozsvári orsz. történelmi ereklye muzeum feldolgozandó kézirat gyűjteményéből közöl nagyon uj, eddig ismeretlen részletet az aradi kivégzésről. Az értékes és vonzó magas színvonalon álló mű sok ezer példányban jelent meg és a közön­ség nagy érdeklődést mutat iránta. A kiadását Köntzey Imre, a Kossuth bizottság fáradhatatlan titkára hozta létre a kolozsvári Kossuth szobor javára. — Ára 1 K 20 f. Megrendelhető Dr. Féder Ottó városi tanácsosnál Kolozsvárt, város­háza. Akárhányan — amint az Ellenzékből látom, — 1 K 20 f helyett 5 koronával veszik meg e tör­ténelmi naptárt. Hát bizony ideje is volua, hogv ilyen magyar történelmet adjunk a magyar nép kezébe a sok lári fári helyett. Az irodalmi rész­ben tudományos és lendületes czikkeket, költe­ményeket látuuk a következőktől: Dr. Márki Sándor, Dr. Kecskeméthy István, Kovács Dezső, Tanács József, Gidófalvy István, Merza Gyula (latin vers Kossuthoz), Minkievitz lengyel költő verse Bemnek lelőtt ujjáról, melyet először Brassai fordított le prózában; továbbá: Dr. Petrán Tibor, Ábrányi Emil, Szvacsina Géza, Dr. Apáthy István, Felszeghy Dezső. Dr. Pethő Sándor, Kiss Menyhért, Jékey Aladár, Kuszkó István, Dr. Török Imre stb. Hasznokra vagyok azoknak az embereknek, akiknek hirdetem és ajánlom enDek a könyvnek a megszerzését. Boi bély György. Kérelem a zongoraj tszókhoz. »A magyar nemzeti zene műf.-rrnáit és sajátsz"rü-cg«it» szándékozom nv ^ii i és ezért hazaiig tisztelettel felkérem a z.iugurajátszók közül azokat, akik czi gányos modorban vagy naturalista-módon játszanak, hogy a magyar nóta játékmodorát zamatos, szen­vedélyes karakterét ne hagyják elveszni elrejtve az ismeretlenség homályában, hanem akár kótába foglalva, akár az általuk használt magyaros futa mokat, átmeneteket stb. ismertetve örökilsék meg. Ha más népek nemzeti zenéje oly sajátszerű­ségeket tüntet fel, ami faji karakterüket büszke­séggel tölti el, a magyar is joggal követelheli, hogy zenéjét, a délibábos róDák csapongó, sirva vigadó nótáit, a magyar lassú és friss csárdás játékmodorának nemzeti jellegét egész Európával elismertessük és az utékor számára megmentsük. Kéziratokat, kótákat vagy szívességből átengedett saját szerzeményeket méltóztassék czimemre (Erdős Tivadar tanár, Beszterczebánya) küldeui. Hisz minden városnak megvan a maga nótaköltője és czigánya, aki a dalt megzenésíti. Ne hagyjuk elveszni nemzeti kincseinket! Gyüjtökuek meg­küldöm viszonzásul: »Vj és brillián; zenei hatá­sok a zongorajátékban« czimü népszerűen mey irt és hangjegymintákkal ellátott müvemet. — Erdős tanárnak e felszólítását ajánljuk a közönség szives figyelmébe Zalaegerszegen felesleges is ajánlanunk, hiszen Erdős itt volt tanár s it; minden ember ismeri öt tauári és zeneművészeti szép tehetsé­géről. NemV , de még ilyen csuda nem léteze 1 pár férfi Box Calf Bergsteiger czipő (tartósságáért jótállás vállaltatik) 4 frt 50 ugyanolyan ezuggos ... 4 fit 25 1 pár nó'i ezuggos czipő . . 3 frt 23 Női fűzős czipő 4 frt 5o Férfi Bergsteiger borjubőr czipő 3 frt 50 1 pár jó gyermekezipő . . — frt 90 Valódi barna bagaria vadász czipő 8 frt — 6-0 Auiig ezen alkalmi A l/rDQFiy V A Pl 114 A 7R A M ZALAEGER ZEG. vétel tart, kaphatók r\ tf LfiOLn I nnUilnLDnlI a vármegyeházzal s? Pécsi Hamerly-fele 3s:ez-ty-5-x ,als:'báx*. Jmm Ugyanoda megérkeztek a legszebb nöi kaiap újdonságok, ^m

Next

/
Thumbnails
Contents