Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

1908. november 12. MAGYAR PAIZS Különfélék. Az angol előkelő csilddok nagy összegeket ad­nak ki évenként tudományos könyvekre, folyó­iratokra és a komoly napi sajtó termékeire, melyek inkább oktatók, mint mulattatók. Még az angol nők jeles folyóirata (a Brittisch woomen Review — Angol nói Szemlej is nagy tárháza a nagy­becsű, tudom, dolgozatoknak. — Nálunk Magyar­országon a büszke férfiaknak 80°/o-a kerüli a könyvet, amely pedig ujjá szül, gazdag táplálékot nvujt a léleknek s uj világnézlet felé tereli az embert. A luxus nagy Angliában is, de ők ennek költ­ségeit a — fölöslegesből elégítik ki; nálunk Magyarországon többnyire váltóra feszítünk. Bk. A köztársasági elnökök fiietése. Ezzel a kérdéssel foglalkozik mostanában több párisi lap. Összes kollégái között a franczia köztársaság elnöke van legjobban fizetve; évente 1,200.000 frankot kap, mig az Egyesült-Államok fejének, noha kétszer annyi a jenki, mint a franczia, 250.000 frankkal kell megelégedkie. Roosevelt után az argentiniai elnök következik 180.000 frankkal, mig Diaz ur, Mexikónak az elnöke csak 155.000 frankot kap, Paraguay 45.000 frankot, Svájcz pedig 18.000 frankot ad elnökének. Ezek­ből az általános számokból azonban mégse látjuk egészen tisztán, mennyibe »jön« az elnök az országnak. Ha kiszámítjuk, hogy az egyes polgár mennyit fizet évente elnökének, akkor kitűnik, hogy ebben a tekintetben Haiti vezet, mert ott minden lakos hét és fél czentimet fizet szeretett elnökének. St. Dominikáhan 6 czenlimet, Bolíviá­ban 5, Ecuadorban 4 és Argentínában 3 1/2 czenti­met ad minden egyes polgár az államfőnek. Most következik csak Francziaország, amelynek lakosai 3 czentimet adnak fejenkint Fallieres urnák. A peruviai ember 2.5, a mexikói pedig csak másfél czentimet fizet. Legkevesebbet fizet az Egyesült­Államok pjlgára, mert ez háromtized czentimeval .árul az elnök fizeteséhez. 1 A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Nov. hó Barm. m/m reggel Hőms. e. 7 órakor Felhő­zet o <c Jegyzet 5 762 2 h bor. — köd 6 763 2 h bor. — köd 7 766 4 h bor. — köd 8 [759 4 h bor. hó 13 m/m. 9 753 4 h bor. 8 hó 2 m/m. 10 765 6 h der. — 1 hómagas. 25 cm 11 776 4 h bor. — havazás Időjárásunk rendes, télies, akárcsak deczember­beu volnánk. Az időjárás képe f. hó 10-ón reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 6 h, Árvaváralján 11 h, Budapesten 1 h, Kolozsváron 1 h, Bukarest Om, Prága 8 h, Krakkó 4 h, Szentpétervár 6 b. Moszkva 15 h, JBécs 7 h, Berlin 5 h. Pária 6 h, Róma 12 m, Fiume 3 m, Szerajevó 3 h, Kons­tantinápolyban fok meleg volt. Bk. A botfai urodalom tűzifa eladása helyben Gyarmati Vilmosnál történik. 12-0 Földmivelés. Állattenyésztés, BtC A kié a föld, azé az ország! Magyarfajta szarvasmarha. — Viszonválasz. — Budapest, szeptember 2. E czim alatt a .Magyarország* hasábjain meg­jelent közleményemre Békessy Jenő m. kir allai­tenyésztési felügyelő ur válaszában protesta amaz állitásom ellen, hogy a nyugati szarvasmarhafajta tenyésztés propagálása a minisztériumból indult ki és az állattenyésztési felügyelők a minisztérium intenczióinak érvényt is szereztek. Hogy ez való­ban ugy álJ, azt Békessy ur is beismeri amidőn válaszában igy nyilatkozik: »Tény, hogy a nyugati fajtáknak, a megfelelő helyeken és viszonyok között való nagyobb arányú tenyésztését a töld­mivelési minisztérium kezdeményezte s végre­hajtásával az állattenyésztési felügyelőket bizta meg.« Hogy a magyarfajta szarvasmarha akkori mi­voltában nem volt elég erős arra, hogy a kül­földdel szemben a versenyt minden téren felvegye, ez: készséggel megengedem, de hogy ez elegendő ok lett volna arra, hogy a nyugati fajta tenyész­tését a köztenyésztésbe is erőszakolják: ezt nem fogadhatom el, hanem igenis hazai fajtánk fejlesz­tésére kellett volna nagyobb gondot fordítani, mint ahogyan ma már teszik is ott, a hol annak tenyésztése indikálva van és volt. Nem beszélek én nagy uradalmi tenyésztések­ről, ahol a kellő szakértelem és pénz rendelke­zésre áll, hanem a kisgazdák tenyésztéséről, a kikkel szemben az lett volna a legelső feladat, hogy őket a nyugati fajta szarvasmarha igényei­ről, takarmányozásáíól, ápolásáról stb. alaposan kioktassák, mert csak ezek tudatában kellett volna őket megkérdezni az iránt, hogy ilyen föltételek­kel szemben vállalkoznak-e a nyugati fajta tenyész­tésére. De sajnos ez nem történt meg, hanem felsorolták azokat az előnyöket, amelyek a nyugati szarvasmarhafajta tenyésztésével járnak, de egy szó sem esett arról, hogy ezek más elbánást követélnek. Mindezeket a kisgazdák saját kárukon tanulták meg, hogy ez a fajta az ő viszonyaik keretébe bele nem illik. Való igaz tehát, hogy a nyugati fajta behozata­lával megtakarították az időt és a tandijat, csak­hogy ezt sokszorosan megfizették sok helyen a kisgazdák, a költséges experimentum által, de amely időt és tandijat a kormánynak is most kell majd megfizetni, a magyar fajtának foganatba v.ett felkarolásával és fejlesztésével, amit ha akkor kezdett volna, ma tul lennénk minden bajoa. A jelen válságos takarmánytermés fogja meg­mutatni sok helyen a nyugati szarvasmarha for­szírozott tenyésztésének elhibázott voltát, mert a magyar fajta marhát csak kiteleltette az a kis­gazda polyvával, füvekkel, tengeriszárral, szalmá­val, de tessék ezt megtenni a nyugati fajtával, aikalmasint a bőrével számolna be a tavasszal. A hidegvérű ló aránytalan térfoglalását, köz­gazdaságunkra, harczképességünkre és lótenyész­tésünk világhírű voltára nézve bizony szerencsét­lenségnek tartanám és nem fogadhatom el helyes­nek azt a felfogást, amely a külföld előtt is meg­bámult lótenyésztésünket lekicsinyli. Ennek a kritikának veszedelmes voltát növeli az a körül­mény, hogy egy állattenyésztési felügyelő felfogá­sát tükrözteti vissza. Wenninger Mátyás. Nyomatott Taliy II. Ut<da könyvriyomd^jaban Zalaegerszegen. A rossz gyomor "ill étvágytalanságot, gyomorfájást ml émelygést, emésztési zavart. •1 főfájást stb. okoz. Biztos segit­^ ség ezek ellen. IK: a ± s e :r­fodormenta karamellái. Orvosilag kipróbálva I — Üditő h aíásu, emészti st elősegítő és gyomorerősítő szer. Kapható Zalaegerszegen : Schmidt Győző czukrászatában, Raszter Sándor és Kocsuba Emil gyógyszertárában. 3—10 8408/1908. tlkvi szám. Póthirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint Kreznár Istvánné született Molnár Róza végre­hajtatónak Bedő Józsefné született Molnár Anna és társai zalaegerszegi lakos végre­hajtást szenvedettek elleni tulajdonközösség megszüntetése iránti végrehajtási ügyében 6292/tlkvi 1908 szám alatt kibocsájtott ár­verési h'rdetményben a zalagerszegi 255 sz. tjkvben f 10 sorszám 302/b hrszám 342 népsorszámu ház, udvar ingatlanra 7200 korona kikiáltási árban 1908. évi november hó 28-ikának délelőtti 10 órájára a telek­könyvi hatóság irodájába kitűzött árverés ezen ingatlanból Kreznár István 1/12 ed rész illetőségére 600 korona kikiáltási árban az 1881: LX. tcz. 167. §-a alapján Vidor Lipót zalaegerszegi lakós végrehajtató érde­kébeu is 200 korona tőke, ennek 1908 márczius 10 tői járó 5% kamatai és össze­sen 82 korona 90 fillér költség követelése kielégítése végett is meg fog tartatni. Kelt Zalaegerszegen, 1908. évi okt. 22. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság Előadó helyett: Rutich, kir. tszéki biró. Vert csipke tanításra ; tanítványokat! elfogadok, lakásunkon ugyszinte házaknáll Tanítok a legegyszerűbb mintáktó a legdíszesebbekig. Fizetés: megegyezés szerint Bővebbet KALMÁR kertésznél, Kossuth-utcza 6-ik szám. 5_5 Laurencsik Erzsébet. DEUlacLó az Örömhegyen (Hetés mellett) egy 3900 LIJ Sinyi 6-7 eves ojtványssölo. Az idén termett 400 akót. Részletekben is eladom, ha az összesre vevő akad. Bővebbet 1- 0 zalamegyeiek találkozója Budapesten Rákóczi-ut 44. szemben a Népszínházzal Kaszás Lüj c»s nag3 7vendéglőjében (Régen MÜHR vendéglő). Kaszás vendéglőjében zalai kitűnő borok vannak:badacsonyi^esc!E)Ceií3maji OAábba somlyói stb. Petánczi s más ma­gyar savanyuvizek; külföldi vizekből az egész­ségre nélkülözhetetlenek. 28—47 ; A konyha csaknem páratlan.

Next

/
Thumbnails
Contents