Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

M A G Y \ R !' A I Z F 190S novi jpaber l£. Életének bármily helyzetében, bármily viszontagságai között azonban sohse tévessze szem elől azt, hogy ott a mennyországban vau egy Atya, a ki leghűbb tanácsadója, legjobb oltalmazója minden — árvának. Ha teljes őszinte,' szívvel hozzá fordul, akkor mindinkább megf>'. a ismert:! ??.', UM». ;•."*: számára a helyes ut, s ön elhagyatva soha sem fogja érezni magát. Forduljon hozzá bizalommal, őszinte szívvel. Ne higyje, hogy az ön szava csekély s gyönge ahhoz, hogy önt meghallgassa. Éppen az a magasztos, hogy atyai szeretete minden teremtésre, kiterjed. De ha esetleg rögtön nem teljesítené kérését, ne essék kétségbe; az ő akaratába való megnyugvás erőt s békét fog nyújtani jó szivének. Haladjon igazán az erény utján, törekedjék a szépre, nemesre, igazra; vezérelje s vigasztalja önt az önzetlen barátság és szeretet! • Értem gyöngéd lelkének rettenetes fájdalmát és méltánylom is azt, de kérem ne felejtse a következőt: Ne feledkezzék meg a kegyeletről soha, de soha! Komoly és szent érzelem az és rendesen öröksége a becsületes, nemeslelkü rokonoknak, kik nemes szivük gazdag érzelmeit áldásteljes tőke gyanánt hálás utódaikra hagyják. Igy mutatják ki, igy bizonyítják be azután gyakran a gyermekek megható módon azon tiszteletet és szeretetet, melyet gyöngéd szivükben ápolnak édes szüleik iránt mindig, még azoknak elhalálozásuk után is. És e fenséges, nagyszerű örökség folyton uj táplálékot nyer a múltból, ápolván és nevelvén azt újra meg újra, mindig a — jövőre. Igen, az igazi kegyelet szépíti önmagát, szépit mindent, naggyá teszi még a csekélyt is. Ösztönző, elbájoló varázsára szüksége van főleg az ifjú lelkeknek; mert oly támasz az, melyhez a kisértetek, a veszélyek viharos napjaiban biztosan számithatnak. Szegény vándor gyanánt bolyong az életen keresztül, a kinek kebléből kihalt a kegyelet magasztos érzelme. Gyűjtse kedves árvám, szívesen gyűjtse és örömest aP gyöngéd emlékeket akkor is, ha esetleg egy-egy tövis is beletolakodnék közéjük, mert talán ennek is meg van a maga jogosultsága. Ee ennek pillanatnyi fájdalmas hatásat is meggyógyítja és beszünteti a szivnék szent érzelme: a kegyelet. Cselkó József. A muraközi iskolák államosítása. A »Magyar Paizs« egyik legutóbbi számában általánosan vázoltam, hogy mily veszedelmeket rejt magában a jól felszerelt állami iskolák hiánya Muraközben. Most rátérek egy-két részletre. Sajnos körülmény az, hogy a magyar államnak mindenre van bőven pénze és az iskolákra még mindig kevés. A nemzeti kormánynál e tekintetben örvendetes változást tapasztalhatunk. Ép ez okból nem lesz érdektelen, ha néhány muraközi felekezeti iskolát leírok. Az államosítások körül a tanfelügyelöségek kezei kötve voltak, lliába ajánlották ök ennek, vagy annak az iskolának a felekezeti iskolafenntartók kezeiből az áliami kezelésbe való átvételét, igyekezetük megtörött az állam szükkeblüségén. Tanitó vagyok. Teljes tudatában vagyok az iskola, a nevelés mérhetetlen és mindenre kiható fontosságának és én azt mondom, hogy a nevelésoktatás az államnak elsőrendű feladata, mely fontosabb még a hazafiatlan közös tisztek fizetésemelésénél is. De hatványozva fontos ez az idegen ajkú nép lakóhelyén, hol a kulturmissió mellett ti,ég a magyarosítás is egyik nagy feladata és egyúttal érdeme az iskolunak. És ezen feladatot a szűkkeblű felekezetek iskolái sok esetben hiányos felszerelésükkel nem tudják teljesíteni. Ilyenformán az államnak jól felfogott saját érdekéből keíl a nemzetiségi vidékeken az iskolákat államosítani. És ha nézzük, nem messzebb, csak iti nálunk Zalában a nemzetiségi vidékeken az iskolai viszonyokat, sajnos dolgokat tapasztalunk, Az iskolák nagy része még mindig a maradi felekezetek kezében van. Szegény tanitó vesződik átlag száz (némely helyen még több növendékkel) szűkös anyagi viszonyok között. Hogy megélhessen, zabad óráibau földmivelöuek is kell lennie. Hisz ha földet akar művelni, akkor nem megy el tanitóna*. Intelligens magyar ember létére eltemeti magát az idogen ajkú nép talujában és haambitiója nem vazeti, ki van téve, hogy elparlagíasodjék. Kevés lizetése ugyanis még családjának tisz> tességes feltartásara :s alig elég, nemhogy még Képzettségének megtelelöleg magának lapokat járathasson és tudományszomját kielégítendő könyveket vásárolhasson. Do egész másként van ez az állami iskoláknál, És épen e jobb körülmenyek csinálják meg a tanitó munkakedvét, ügybuzgóságát, melynek meg nem más látja hasznát, mint a magyar haza. Mert az csak nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy munkakedvel biró minden tekintetben megelégedett tanitó többet tesz, mint egy nehéz viszonyok között éló, a sok, nem is az iskola előnyére szolgáló munkával agyonrakott felekezeti tanitó. Igen, Muraközben az iskolák államosítása nagyon fontos és sürgős feladat, mely nem tűr halasztást. Sok és jó állami iskola az, mely ellensúlyozni fogja a pánszláv izgatásokat. A tanfelügyelő urnák bizony még nagyon sok dolga és kellemetlensége lesz addig, mig eléri czélját, hogy t. i. az összes muraközi iskolák államiak lesznek. De mi bizunk az ő ügyszeretetében és munkásságában. Azon iskolák, melyeket a legutóbbi időbeö államosított, bizony nagyon rosz viszonyok között tengődtek. És épen e pontnál van egy oly ügyes kezű tapintatos kézre szükség, mint Dr. Ruzsicska uré, ki kitudja választani, hol megy a dolog legsimábban és hol van legnagyobb szükség rá. Vannak még felekezeti iskolák, melyek nem is rosz, hanem borzalmas viszonyok között tengődnek. Felsömihályfalván már évek óta egy tanteremben tanit két tanitó. Vagy ott van például a szelenczei iskola, hol egy tanítónak van félezer tankötelese. Ezeket ugy tanítja, hogy délelőtt jár be az egyik része amennyi befér, délután a másik része. Aki meg egyáltalán nem fér be, az meg csak vau az Isten nevében. Felszerelése en*ek megfelelően szintén kezdetleges. Ha az ember hallja ezeket az adatokat, hihetetlennek tartja. Pedig — sajnos, igy van. Ép ezért örömmel lehet Dr. Ruzsicska Kálmán urnák minden e téren tett intézkedését üdvözölni. Kozma Imre. A mértekekről Vagvis: az igazságról. Hibák a mértékügyek körül. Budapest, 1908 nov. 7. Kedves szerkesztő ur! Sok hibát ejtettek a mértéktörvény végrehajtásának előkészítése körül. A hiba elkövetőire nézve szerencse, hogy a szazszemü kritika ezt nem kísérte kezdettől fogva, rosz akaratú gánccsal. Kavarodas lett volna belőle. Másfelől az is hiba volt hogy a józan, tárgyilagos krtika egészen kimaradt. Szerkesztő ur kitartással egy negyed év óta folytatott felszólalásai itt, illetékes helyen, nagy figyelemben részesülnek és ennek meg lesz az iigyre nézve üdvös haszna. Bátran megírhatják ezentúl lapja számára a mértékhitelesítők észrevételeiket, vagy sérelmeiket. Az ön lapjában elfogulatlanul adhatják közre. Egyelőre az írók neveit jó lesz elhagyni. Továbbá kerülni kell egyesek érzékenységének megbántásat. Utóvégre a maga munkakörében, ha valaki jót akar, de a köz rovására hibát ejt, ha módiával figyelmeztetik a hibára, ez elég. S igyekszik az illető jövőre elkerülni, vagy olyan dolgot nem erőszakolni, melynek helyes beállításához érzéke, vagy megfelelő tájékozottsága nincsen. A mértékügyek kezelése körül nemsokára nagy változás lesz. Az eddigi inkább elméleti irányzat helyett a gyakorlati fog érvényesülni. A vidéki tapasztalt jeles erők fel fognak hivatni, tapasztalataik előadására. Az nyilvánvaló, hogy 300 embernek évtizedek során szerzett tapasztalatára szilárdabban lehet rázkódtatásoktól és rezgésektől mentes épületet emelr.i. mint 3—4 ember i tapasztalatára. Az a melyebb, < z a felszineí sebb talapzat. Sok részletet mondhatnék el a felhozottakj hoz, de még korai lenne. Elég annyi megnyugtatásul, 1 ogy a mértékhitelesítők eddi íri felszólal£?ai kárba nem vesztek. A testülettől itt azokat jó néven vetU'k. A jelesebbek közül egyesekre ez, idővel, gradus ad parnassirm lehet. Adatot, a helyzetről tiszta kép adasára kérnek minél többet. De csak tényeket és adatokat. Sérelmeket is fel lehet hozni. De lehetőleg ne bántsanak senkit. Ne érintsék még azt sem, a ki a helyzet egyoldalú szemléletéből egyoldalú következtetést vonva ideges feszültségében borsot tör. Elsimul ez is, mert a normális szűrő készülék tárgyilagos kezelésén, csendesen leszüró'dik • minden. í A parallaxisnak szerepe van nem csak a j mértékhitelesitésben, vagy a stereoíotogramj metriában ujabban a hadseregnél is, hanem Í szerepe van az ilyen kérdéseknél. Kint alulról, bent felülről, ^nagyon magasról) nézik a skálát. Illetékes helyen azonban, már szabályozzák a lépcsőket, hogy eltalálják a közép néző pontról a helyes, igaz, valódi értéket, Hive: Kérünk mértéktörvényt. I Szerkesztő ur! Darányi Ignácz miniszter ur a • bortörvényt zsebkönyv alakjásan 4—5 változatban í kiadta a nagy közönség tájékozására. J Gondoskodott, hogy minden termelőnek a j kezébe jusson. ] Kérje meg Szerkesztő ur Kossuth Ferencz^t. a | minisztert, hogy nyomassa ki a mértéktörvényt is, i olyan alakban, mint a bortörvény volt és az ipar! kamarák utján juttassa a kereskedők és iparosok ! kezébe. Én kértem az itt levő mértékhitelesitőS tol a mértéktörvényt. Felmutatott egy plakátszerü nyomtatványt kék borítékban. Ebbe van 37. ó részére hivatalosan benyomatva. Nincs má-=. Erre neki is szüksége van. Kértem, szerezzen részemre zsebkönyv alakút. Azt mondta: olyan nincs-, nem nyomtatnak. De furcsa intézkedés ez, hogy itt még pénzért se lehet megszerezni megfelelő alakban azokat a törvényeket, a melyeknek §-ait később tüzes vassal készülnek, büntetés alakjában, a bőrünkre égetni. Egy magyar kereskedő. Hajléktalan állami mértékhitelesítő hivatalok. Minden oldalról azt a hirt vesszük, hogy az állami mértékhitelesítő hivatalok részére még nincsenek hivatali helyiségek. Minthogy télviz idején senki se költözik ki a hajlékából, nyilvánvaló, hogy a télen nem is állítják tel a hivatalokat. Felszerelés sincs még sehol. (Ha csak a külföld nem segit.) A hordóhitelesitők még azt sem tudják, milyen fán termett részükre az a tankönyv, melyből ha tanulnak, legalább megbukhatnak. Ez is jelentene, egy lépést, ha nem ís előre, Három-négyszáz embert, télviz idején, karácsony előtt, ilyen kínzó bizonytalanságban hagyni, nem humánus dolog, AZ emberek nem gépek, hogy a sarokban tartsuk, míg szükség lesz reá. Vegye tudomásul a helyzetet Kossuth Ferencz miniszter és hirdesse ki, hogy a hitelesítési törvény életbeléptetéséhez, kell még egy év, az előkészületekre. Gondolja meg Kossuth miniszter, hogyazipar és keresk. alkalmazottak biztosítására vonatkozó 1907. évi XIX. t. cz végrehajtása körűi is, tenger sok zaklatást szenvednek szegény kereskedőink és iparosaink. Kerülni kell azt, hogy előkészítés 1 nélkül a mértéktörvény végrehajtásának erőltetéí sével nagyobb bajok legyenek. Az iparosoknak és j kereskedőknek egyéb izgalmak után, módot kell j nyújtani, a nyugodt munkálkodásra; alkalmat és i időt kell adni arra, hogy megismdrkedjenek a í mértéktörvénnyel, annak szellemével és elkészülI hessenek mértéktárgyaiknak hazai forrásokból ! való beszerzésével.