Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

1808. november 12. MAGYAR PAIZS 3 Hány képesített mértékhitelesítő és hány hordóhiteIe8Ítö van ? * A kezeinkhez eddig beérkezett adatok szerint szeptember havában tartottak vizsgákat. És pedig két csoportban. Egyik csoportban voltak a felső­ipariskolások, a másikban a tényleges szolgálatban levők. Mindakét esoport Vizsgáját gyakorlati tanfo.'yam előzte meg. Az I. csopDrtban is, a II-ikban is 22 jelent­kezett volt. Az I. csoportból képesitletett .... 13 A II. csoportból (a szolgálatban levők közül képesittetett T7 összesen: 30 Visszalépett, vagy nem képesittetett . . 14 Az állami költségvetési előirányzatba fel van véve 83 állás. Szükség van még tehát 53 képe­sített mértékhitelesítőre. A II. tanfolyamra 17-én jelentkeztek Buda­pesten okt. 29-én. Aki további adatot tud, kérjük a Magyar Paizs szerkesztőségével közölni. A hordó jelzőkre vonatkozólag csupán két hely­ről kaptunk értesítést. Arról értesítettek, hogy egy hordó-jelző kit izbeu, egy másik pedig egn izben kisérlette meg letenni a vizsgát. Azonban elégtelen osztályzatot kaptak. Aki hiteles adatokról tud, miután ez nem hivatalos titok, küldjön erről is értesítést. Mit hoz az uj évvel az uj mértéktőrvény? Az uj mértéktörvény, ha előkészület nélkül aj évkor beállítják, ki nem számitható kárt és e mellett a nagy közönségnél óriási zakla­tást és hátrányt fog okozni. Azok a részletek, a miket eddig a Magyar Paizs felhozott, Í zelid képei lesznek a hely­zetnek. A valóság szomorúbb lesz. A törvény végrehajtását lehetetlenné fogja tenni az, hogy nem lesz elég mértéktargy mindaddig, mig Ausztria az ő tél és egész gyártmányaival segítségünkre nem jő. A kereskedőket, iparosokat a büntető határozatok fogják tájékoztatni érzékeny bir ságokkai arra, hogy mit foglal ma»abai! a mértéktörvény? Eltekintve a sok érzf-keny büntetéstől, a sok tárgyalás is elvonja az iparost, kereskedőt, napi dolgaitól. Ezek olyan dolgok, a miket, ha felha->nxl­ják vala i társadalmi erőket az előkészületek megtételére és nem rejtőznek el nitük'pü tudományossággal s még nagyobb titokzatos­sággal a laboratoriumok és bürók sötét homá­lyába, hanem az intézkedések mind n mozza­natáról idejekorán értesitik a közönségei; ma már minden rendben és jól lenne. Igy azouban minden tótágast all. Most, az ezerféle átmeneti munka ki • p tre, a hol a gyakorlati erók kedvének el tré­sére mindent el kellene követni, e t t ,< ó meddő és áldatlan mnnkára fordít ia .d-t. A mértékhitelesítők izgatottan és a le n w.hii elkeseredés mellett magolják az iskolai tan­tárgyakat, hogy kenyerüket csaladjuk fenn­tartására biztosithassák. A közp. bizottság pedig azzal a hasznos munkával tölti az időt, hogy régi mérték­hitelesítőkből Va óránkint igyekssik kijejteni ast a tudást, a mit ezeknek agyszervezete elzárkózva az élettől és a külső világtól hosszú éjjeleken, nem ilyen czélra készült tankönyvekből mint nagyon sovány táplálékot feldolgozott. Ezek szép és a tudományra nagyon hasz­nos dolgok, de az elet számára nem elég. Az élet számára ennél sokkal több kell. Mit is mond csak a büntetésekre nézve a mértéktőrvény'? V. Fejezet. Büntető határozatok. «32. §. Kihágást követ el és a mennyiben cse­lekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vissza esés esetében pedig, ha utolsó büntetésének ki­állása óta két év még nem telt el, 8 napig ter­jedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki a közforgalomban a jelen törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ; b) aki oly mértéket vagy mérő eszközt, amely a jelen törvény értel­mében hitelesítendő, vagy időszakos hitelesítési kötelezettség alá esett, szabályszerű hiteiesités, illetve az időszakos hiteiesités nélkül forgalomba bocsát, vagy a közforgalomban használ, vagy ilyen mértéket, illetőleg mérő eszközt iparüzleté­ben, raktárában, boltjában, hab5r használatlanul, de az első hiteiesités bélyegével el nem látva eladásra készen tart; c) aki vendéglőbeu, kocsmá­ban, kávéházban vagy más nyilvános helyiségben bort, sört vagy egyéb szesz?s italokat a jelen törvény 28. §-a rendelkezéseinek meg nem felelő palaczkokban vagy ivó edényekben szolgáltat ki fogyasztásra; d) aki a 24. § ban meghatározott kivételes eseteken kivül szabályszerű jelzéssel el nem látott hordóban bort, sört, vagy egyéb szeszes italokat forgalomba hoz. 33. §. Kihágást követ el és a mennyiben cse­lekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vissza­esés esetében pedig ha utolsó büntetésének ki­| állása óta két év még nem telt le, 4 napig tar jedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki bár hitelesített, de oly mértéket vagy mérő eszközt használ a közforgalomban, amely­ről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy az a törvényes követelmények­j nek nem felel meg; b) aki a jelen törvény 16. f §-a utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére, : az általa javított (módosított vagy igazított) mér­téken vagy mérőeszközön levő hitelesítési bélye­! get meg nem semmisiti; c) aki oly hordót, J amelyben a bor vagy sör forgalomba ke;ül, olyan ; javításnak vet vagy vettet alá, amely a hordó ; űrtartalmát a rendeletileg megállapított hibahatá­; rokon felül megváltoztatja és az előző jelzés ! bélyegét meg nem semmisiti, vagy meg nem í semmisittetí.» j Látható, hogy itt nagyon körültekintők és tájé­| kozottak kell hogy legyenek a kereskedők és [ iparosok. Senki a törvény nem tudásával nem | védckezbetik. Ez szentírás. De az is igaz, hogy kötelesek az erre hivatott tényekről kitanítani az ország népét. Ma ugy áll a dolog, hogy 200—400 ' korona büntetés és fogház árán tanulják meg a j szegény kereskedők vagy iparosok a törvényt, j Vájjon lesz-e elég fogház a szegény elitéltek ! számára ? — 0. Hordójelzés. 1. Sörös hoi dák hitelesítése szurokkal kiöntés után. j Ez előf az volt a rendszer, hogy a sörös hordókat annyiszor, a hányszor szurokkal kiön­í tötték, ismét hitelesíteni kellett. Nem rég a keresk. minisztertől rendelet jött, me'y ezt beszüntette. Ámde vidéken, kisebb sör­gyárak ellen fordultak elő vendéglősök részéről panaszok, hogy a szurokkal kiöntés olyan arány­ban történt, hogy annak következtében a hordó űrtartalma, a hiba határon alul a vendéglős kárára megváltozott. h. törvényhatóságok, iparkamarák volnának hivatva arra, hogy a vendéglősöket e • tekintetben kihallgassák s panaszaik alapos vagy alaptalan voltát, a hordójelző hivatalok utján tisz­tázzák. (Ezt egy száz év előtt megjelent lapból vettük át. Szóljanak hozzá a hordóhitelesitök. Lapunk­ban tért nyilunk.) II. Hordók időszakos jelzése. A Magyar Paizs mult száma nagyon figyelemre mélió czikkben. helyes érveléssel hangoztatja a hordok időszakos jelzésének szükségességét. Ezt annál inkább aláírom, mert a hordó űrtartalma nagyon ki van téve változásnak. E kérdéssel foglalkozni kell. A hordó jelzésre vonatkozó rendelet tervezetben fontos dolgokat láttam, a melyek a helyesség szempontjából módosítást kívánnak. E tervezetet, véleményezés végett jóváhagyás előtt ki kellene adni a hiva­taloknak. , M. h. A kérdésekre nemcsak egyszerűen felelünk, ) hanem közöljük a kérdéseket is azért, hogy mások is lássak, s feleletként szóljanak hozzá mások is, — a kollégák talpraesettebb tanácsokat adhatnak, mint egy újság szerkesztő. Ime itt egy kérdés. Van 36 és félévi szolgálatom. Most mit csinál­jak? Csupán hiúságból menjek szakvizsgára? Mert hiszen az állam is védi az ö maga érdekét s nem fogja alkalmazni azt az embert, a ki hiva­taloskodásában megőszült. Hát mit csináljak? Szerkesztői fizenetsk Kap-e nyugdijat vagy végkielé­gítést 28 évi szolgálat után ? Erre mi nem tudunk felelni. Ha szabály szerint nem nyugdíjjal szervezték az állását, akkor a kegyelem utján tessék méltányos elbánást kérni! Olyan kivételesnek látszik az Önök helyzete és olyan váratlanul teremtették meg ezt a helyzetet, hogy itt a legmesszebb menő méltányosságot lehet remélni. Pályázó. Óhajtása szerint felkérjük sa állami központi bizottságot, hogy mindea pályázatot lapunk részére is küldjön meg. Mi rögtön közreadjuk, vagy bő terjedelem­ben ismertetjük, még pedig, az ügy iránti tekintetből, minden díj nélkül, hogy az érdekeltek a legtávolabb vidéken is olvashassák. Uj előfizető. Önnek is a fentebbieket üzeDjük. Pályázatot mindenesetre hirdetnek. De a hirdetést a vizsgák kell, hogy megelőzzék, mert a törvény szerint, csak az lehet mértékhitelesití, a ki vizsgát tett. Régi előfizető. Másutt se hallottak, hegy állami mérték­hitelesítő hivatal részére lakásról gondoskodtak volna. Azt halljuk, nem csak laká?, de sok minden hiányzik, a mi a hivataloskodásnak fennakadás nélküli megindítá­sát január havára emberi számítás szerint lehetetlenné teszi. Az lesz, a mit lapuakban irtak. Hordójelzői állások szervezéséről bireket még n«m kaptunk. Kérjük a mérték és hoi dóhitelesitőket, hogy a törvényhatóságoknak minden ez irányú intézkedéséről nyomban értesítsenek. Röviden, levelező-lapon. Különösen arról kérünk értesítést, hol szerveznek és | milyen illetményekkel és van-e reá olyan pályázó, a ki korábban már ott szolgált? Kérdezősködő. A Budapesti Közlönyben azért közölték kétszer a területi beosztást, mert Hódmezőááiárhelyt a a szegedi hivatal kerületéből ki felejtették. Egyéb eltérést össze nézés után nem találtunk. Vendvidéki isk. politika. Már kezd virradni. Irta: Hegedűs Elsk vendvidéki tanitó. Zalabagonya, 1908 okt. 20. A vastag homály kezd már oszladozni, az éltető napsugár ereje az alvó rügyeket életre kelti. Talán igy kellene folytatnom, hogy allegoriku­sán írjak s ne értsen meg senki engemet. Voltak híz idők, amidőn járta az ily beszéd, de ma már tul volnánk ezen. Sóh'sem feledem el a nagy : lantos alkotását, amidőn: >A madár, fiaihoz« j szól, s egy egész nemzet lelkének húrjai rezgésbe I jönnek s a sárga rosszakarat mitsem sejtve: í csupa csevegést lát Tompa örökbecsű allegoriá­j jában! | Igy volnánk mi is ! Allegorikusán kellene beszél­| nünk, hogy meg ne haragudjanak reánk. ; Da félre a sok szóval! ' Mult héten jártam Alsólendván s örömmel hall­j gattam a hirt, hogy a sokat emlegetett palinaiak i kezdenek : legalább akarnak magyarul beszélnil í S magam is meggyőződést szereztem erről! Három ! esetet jegyzek fel, melynek fültanuja voltam: ' „Veszik tej?" „Veszik recza?* „Veszik túrót" | Igy hallottam, igy írom meg s csak még azt ! teszem hozzá, hfgy mindez történik a nagyhirre | vergődött első czikk megjelenése után a 10 > héten. Ezelőtt 10 héttel írtam meg első czikkemet: a palinaiakról, konstatálva a tényt, hogy Alsó­lendva közelében, naponta érintkezve a magyar­sággal, nem magyarosodnak a palinaiak. Termé­szetesen, én senkit nem támadtam, nem vádoltam, csak mint sajnálatos körülményre mutattam reá. Azóta is mozognak a hullámok s ma a neve­zetes czikk 10. hetében az »Alsólendvai Híradód szenzáczíót hozott mult vasárnapi számában s egy előkelő urie.-nber megírta azt, amit én nem írtam meg s amivel csak nem is vádoltam senkit, j Mindazonáltal én ma sem személyeskedem s mint | egyik c/.ikkemben megirkam: nem is akartam j személyeskedni s amit teltem, arra jó magyarsá­: gom késztetett s lanitókörünknek egy régebbi ; végre nem hajtott határozata volt az, aminek j végrehajtását kértem. | Azonban, hogy jó volt egy kis magyar beszédre I szoktatni a palinaiakat: az tény! Ma még csak 10 heti mult után kezdenek ránkczáfolni a • palinaiak a magyar beszéddel, örülünk mi ennek ; s igaz köszönetünket fejezzük ki a jólel íü ember­; nek \aki kényszer,tette, vogy rávette arra a palinaia­kat, hogy magyarul beszéljenek, s magyarul árul­janak túrót Alsólendván!

Next

/
Thumbnails
Contents