Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-12 / 46. szám
IX. év. 2a8aege»'sz®s, 1308. november 12. 46 szám. - EtíJ&et si áur: '%tj érre 4 fcorons. /él ém 2 korosa. Ne.ijeá éna 1 kcfí ísgj«i sxáa 8 fillér. Hirdetístk dij» megegyezés szériát. Nyilttír ior» 1 kor. Szerkesztőség és ki»dóv»t*l: Wl»i8ies-utc*a t6. Bzerkeszu Z. IE3!ox*"vá"b!tL Lajos ( LENGYEL FERENCZ Munkatársai: = [bohbéltgir Ö EGT laptnlajdonoB. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Magyar ipar pártolás a mértékhitelesités körül. 1905-ben a Magyar Paizs is ssóvá tette, hogy külföldi gázórákat alkalmaznak külföldi világítási vállalatok. A kereskedelmi miniszter, ha jól emlékszem, 1905. október 30-án 64823/VII. e. sz. a. elrendelte, hogy új gázórák beszerzése esetén kizárólag magyar gyártmányú gázórák állíttassanak fel. Egyes helyeken a miniszternek ezt a rendeletét ugy teljesítették, hogy ráíratták az órákra pl. Prinsch Gyula Budapest, Elster S. Büdapest s kész volt a magyar gázóra. Pedig 1905—6-ban sem Elsternek, sem Prinschnek semmiféle óragyára nem volt Magyarországon. Persze, Magyarországon elég a felirat. Az idegen származásra és megtévesztő felírásra van egy csomó törvényünk és van rendelet is elég. De a végrehajtás és ellenőrzés! Uraim! Itt a bökkenő. Ha miniszter volnék, részletes utasításokat, oktatásokat és parancsolatokat adnék a mértékhitelesítőknek a magyar ipar pártolására és ellenőrzésére nézve. Csak azokat a mértéktárgyakat engedném hitelesíttetni, amelyek minden gyanút kizárnak, amelyek napnál világosabban tudhatólag magyar származásúak. És semmiféle mértéktárgyat addig nem engedélyeznék, mig annak előállítására kellően berendezett műhelyünk nincs saját országunkban. És eme rendeleteimnek végrehajtását és ellenőrzését szigoruau intéztetném Kegyelmes miniszter ur! Nem újságírói nyegleségből ir >k én ilyen magasnak látszó hangon. Sok átvirrasztott éjszakának a gondolata gyülemlett és érlelődött meg fejemben a magyar ipar pártolása körül s az érzésektől átmelegített egyik ilyen gondolat teremtette a magyar ipar érdekére a Magyar Paizst is, még ezelőtt tiz esztendővel. S csudálkozom, hogy eddig még ép az oldalbordám. Igen, Kegyelmes Miniszter Ur! Évenként milliók mennek külföldre villamos órákért, vízórákért, gázórákért. Milliókra mehet az az összeg, is, amit ki fogunk adni az új mértékhitelesitési rendszerrel kapcsolatos új mértéktárgyakért. Hiszen a meglevő gyárak nem tudják az elkövetkezhető keresletet kielégíteni. S szükség törvényt ront, külföldről fognak alkotó részeket becsempészni s az ellenőrzők a kényszerhelyzetre való tekintettel ssemet fognak hunyni. A szemhunyásra van is példa a múltból. Hiszen a külföldi gyáraknak könnyű a megvesztegetés is. Ha Magyarországon egy új gyár alakul: berendezést, munkasokat, drágán kell fizetni. Azonkívül díjazni kell utazókat, sőt köztisztviselőket is. A külföldi gyáraknak megvan a fogyaoztóközönségük, törlesztve a berendezésük s igen könnyen szállíthatnak minden mértéktárgyat, olcsóbbaD, mint a magyar gyárak. A miniszternek és ezakközegeinek a kezökbe van adva a jog, hogy milyen rendszerű és gyártású mérlegtárgyak használhatók az új mértéktörvényekkel kapcsolatban. Kegyelmes Ur! A Magyar Paizs közönsége a magyar ipar fejlesztésének érdekében tisztelettel kéri Nagyméltóságodat: ne engedélyeszen semmiféle mértékrendszert, olyant, amit Magyarországon még nem tudnak megcsinálni. És méltóztassék szoros kötelességgé tenni az ellenőrzést s a hibázókat szigorúan büntetni. És kegyeskedjék arra nézve szigorú rendeletet adni a mértékhitelesítőknek, hogy csak bebizonyított hazai iparczikkeket hitelesítsenek. Hogy szakadjon meg a nemtörődés, szakadjon meg az itt-ott jogosulatlan befolyás, szakadjon meg az itt-ott létezhető szomorú „obulus" rendszer. És rakjunk zsilipet a külföldre vándorló néhány milliónak. Mert nincsen erre szükség. Nincsen erre szükség. Hiszen: 1. Vannak alsó és felső fémipari szakiskoláink; 2. mert van az államtól íentartott mechanikai iskolánk is, és 3. mert Nagyméltóságod tudja legjobban, hogy kitelhető módon milyen szép pénzzel segélyezi a magas kormány a gyárakat. A méríéktárgyakat tehát, a finumokat is, a közönségeseket is cs ualják itthon. Kezdetben ha drága is ejry kissé: a pénz csak benmarad az országunkban. A magas kormánynak e mélyreható konczepcziójábau segitségeül lehetnek, legyenek a társadalmi ez irányú hazafias egyesületek. Aki a magyar iparpártolásnak időrendre nézve egyik első munkása valék és vagyok, fölkérem egyenként a Magyar Védő Egyesületnek összes tagjait, a Sorompó ligának, a Tulipán szövetségnek összes fiókjait és tagjait: legyenek résen. A mértékek eladása körül, mihelyt idegenből származó dolgot látnak, azonnal szólaljanak fe>. Száz-szemü Árgusokként ügyeljenek, hogy a törvény ne a kül föld gyárosainak használjon. Ha a kis Oláhország meg tudja védeni iparosait, tud teremteni hazájában saját ipart: tudjunk mi is. Ne legyünk alábbvalók ennél, s a megvesztegethetés tekintetében a külföldi gyárosok által még a muszkánál is alacsonyabb erkölcsi szintre becsült köztisztviselőkkel rendelkező ország. Borbély György. Egy árvához. Halottak napján levelet kaptam egy ismerős hölgytől. Fiatal, vagy 19—20 éves, szellemes, jómódú, de — árva. Boldogtalannak érzi magát, sőt annyira bántja árvasága, hogy nem is vár vigaszt e világon. Legalább úgy értelmeztem e sorait. ». . . Lássa uram! Mindamellett sajnálatra méltó lény vagyok én, mert árva vagyok. Mindenem meg van különben s mégis mindent nélkülözök, mert mint búcsújáró vándorlok az életen át '— anyám, atyám nélkül. Itt hagytak magamra oly korán, hogy alig tudok rájuk visszaemlékezni. Csak erős képzelödésem, erősen kifejtett érzelmem nyújt nekem némi képet a korán elhunytakról. Forró szeretetem s vágyam a legszebb színekkel festi ezt a képet átvarázsolván az élénk álmaimba. .. Hol keressek s találjak támaszt, ha inogni kezdek? ki adja meg nekem a helyes irányt, ha válúton állok? . . . Oh, nehéz, igen nehéz az életem, mert árva vagyok. Bizom Isten kegyelmében!® E keserű, és fájdalmas szivből eredő szavakra néhány vigasztaló sorral feleltem az illető hölgynek. Indiskreczió nélkül közölhetem a levél egyes részeit, hiszen szól az minden árvához; ilyen pedig sok van a világon, de sok még köztünk is. írtam a többi közt ezeket: »Tisztelt Nagysád! Igaz, ön árva! De már nem — árva, mert bizik az Isten kegyelmében! . . . Lássa! Az emberek sorsa különféle, mert Isten utjai nem a mi útjaink, de azért úgy vezet ő mindegyikünket, a mint ez jó reánk nézve. Nem csak ön, de sok más, önhöz hasonlónak édes anyja s atyja elköltözött már jobb világra. Oda kövesse tehát az ön tekintete a megdicsöülteket, mert csak a testi szemnek láthatatlanok ők. A kölcsönös szeretet soha se szűnik meg s ez képes köteléket szőni ez, s a jövő világ közt is. Legyen arról meggyőződve, hogy önt illette, s most is illeti az elhaltak legbensőbb szeretete. Mindennap imádkozzék érettük, vésse mélyen szivébe emléküket s kövesse erényeiket. Ne keseregjen! Gondoljon arra, hogy a jóságos Isten ön számára is ébresztett szeretetet s részvétet a jó emberek lelkében. Ezek előtt nyissa meg a szivét, ajándékozza meg őket bizalmával, szeretetével s biztos támaszt fog találni bennük. ^dunk 11 - 140 forintért ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálÓSZObgt — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított káló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a Eegegyszerfibbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto7_5B mánok és különféle szőnyeg-dívánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. 5éS££ Goldberger Károly és Társa £555 Mai számunk 10 oldal.