Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-22 / 43. szám

IX. év. JSlöfiiet si kt : érre -í korosa *Tire 2 korom*. Ne^ei ént 1 ktr szia 8 fiíW . ^abegspgzeg, t308, október 22. 43 ssám. Hi det's'k dija megegyezés szerial, Nyilt:-r .ora 1 kor, Szerkesztőség és kiadóvattd : Wiar8Íci-utcia 16. szerkeaati Z. ZE3Eox

,"vá."bIb_ Lajos HMZuLixlta-báirsalii

: L E JSTO "2"E H, PEIBENCZ BOHBÉLY GTÖF.GT laptulíjdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Segítség! Hazánkban rettenetesen dühöng a tüdővész, s szedi áldozatait, — gyermekeket tesz árvákká, előbb' erőteljes embereket munkaképtelenné. Minden esztendőben nyolczvanezer ember hal meg hazánkban tüdővészben, s ebből legtöbb a mi vármegyénkből. A József kir. Herczeg szanatóriumnak czélja: a rettenetes pusztítást enyhíteni. De a halál rémes angyalárai csak megfelelő eszközökkel veheti fel a küzdelmet. — Ezen eszközök megteremtésében az emberszeretet nemes versenyében a mi városunk, vármegyénk előljár. Zalavármegye alispánjának 17474. sz. a. kelt rendeletével minden főszolgabíró, polgármester október 26-tól november 4-ig nemes szivü úrnők, emberbarátok közbejöttével gyűjtést rendez, hogy a sanatorium egyesület 100 meg 100 ujalb beteget gyógykezelhessen s s8natariumokat építtethessen. Asszonyok! Leáuyok! Jólelkek! kössetek hallottaitoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet, s annak árát adjátok a halál pitvarában állók gyógyítására. Jószívű emberek! Néhány nap múlva meghordozzák az egész országban a tüdőbetegek élete visszaváltására a gyűjtőtarsolyokat ezzel a felirattal: „ Adakozzunk a tüdőbetegeknek." Ne zárjátik el sziveiteket a hozzátok segítségért kiáltó beteg emberiség elől, hanem tegyétek filléreiteket a kérő tarsolj ába. Küzdelem a tüdővész ellen. Zalavármegye kir. tanfelügyelője a megye mindenféle fokozatú és jellegű népoktatási tanintézeteihez tantestületeihez a következő felhivást intézte: Felkérem, hogy a »József Királyi Herczeg Szanatórium Egyesület® által, szegény tüdővészes betegek részére október 26-tól november 4-ig, a vármegye területén rendezendő gyűjtéseket iskolai keretben is leghatékonyabban támogatni s növendékeinek lelkét ezen emberbaráti cselekményekkel is, a tüdövész elleni nagy küzdelem fontossága iránt, jóelóre fogékonnyá tenni szíveskedjék. Zalaegerszeg, 1908 október 17. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő. ZalaYármegye a tüdőbetegekért. — Saját tudósítónktól. — A temetők ünnepén, halottak napján, a szegény«orsu tüdőbetegek szomorú ügye lép előtérbe. Mindenütt visszhangra talál a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület kérő jelszava. Asszonyok ! Leáuyok! Jó lelkek! Kössetek a halottaitoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok töl a halál pitvarában levő tüdőbetegek meggyógyitá«ára. Az országban mindenütt rendeznek a szegénysorsú tüdőbetegeknek temetői gyűjtéseket. Nem sokból áll az egész. Négy. öt uri nő megbeszéli a dolgot. A temető bejárója elé tesznek egy ládikát, szekrenykét vagy kosarat. Aztán fölváltva őrzik s fölhívják adakozásra a köz ínséget. És a közönség a maga irgalomadomáuyát oly szívesen adja erre a felebaráti czélra. Bizony, ha a könyörületnek ez a munkája divatba jönne, nem 80.000 ember halna meg az országban, sokkal kevesebb. Ezrekkel kevesebb. Vármegyénk embérmentő alispánja, a főszolgabirák, községi elöljárók hatalmas segítséggel vannak vármegyénkben. Mintegy 200 gyüjtötarsoly van a községekben s a mai naptól azokba szintén gyűjtik az irgalomfilléreket. Csak aztán ezt a szent vámot senki meg ne tagadja. Lapunkban közzéfogjuk tenni a vármegyénkben s egyes jÍrásokban gyűjtött adományokról szóló jelentéseket. S örömünkre szolgálna, ha az áldozatkészségnek a?, altruizmusnak tündöklő példáját a mi vármegyénk, városunk nyújtaná. Igen kérjük olvasóinkat, közöljék velünk, hogy hol alakult temetői gyűjtői bizottság ? Es általában kérjük, hogy segítsük meg a derék egyesületet, mely a gyűjtött összegből elsősorban az életükért nála (és vármegyénkből is) esedező tüdövészes betegeket gyógyítja ki, másodsorban uj tüdőbetegeket gondozó ház ikat épít. Az ügy sikere hölgyeink kezeibe van letéve. Győzelmüket hirdessék a fölszántott könnyek és a haláltól megváltott emberek hálaimája. A muraközi isko'ák államosítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére vármegyénk kir. tanfelügyelője egyik legutóbbi jelentésében" Viziszentgyörgy, I. Hegykerület, Szászkő, Kristóffalva, Palinovecx és Pálovecz muraközi községekben ajánlotta felállítani az állami iskolát. Ezzel kapcsolatban azt hiszem, nem les* érdektelen, ha egy kiss# kitérek a muraközi viszonyokra, melyek majd érthetővé teszik vármegyénk fáradhatatlan buzgalmu tanfelügyelőjének Muraközben kitejtett tevékenységét. Muraköz, mint nemzetiségi vidék nagyon rossz helyen fekszik. Két oldalról öveznek bennünket körül ellenségeink. Délről a horvátok agitátiói rontják meg a nép lelkét, a nyugati oldalról pedig a szlovén érintkezés akasztja meg a magyarosodás folyamatát. Muraköz tényleg magyarosodik. De hogy ez nem megv oly gyors tempóban, mint ahogy azt szeretnők, annak többféle oka van. Egyik legnagyobb és legfőbb oka az, hogy Muraköz még mindig horvát püspökséghez tartozik. A zágrábi szemináriumban horvát szellemben felnevelt papjaink nem barátjaik a magyar állameszmének. Emez érzelmeiknek nyíltan, vagy alattomban a nép körében is kifejezést adnak. Hogy ez a hazafias tanítóság min len fáradságát rombadónti, azt felesleges tán mondanom is. Ebből láthatjuk tehát, hogy Muraköz magyarosítására egyik elsőrendű intézkedés kell, hogy legyen annak a szombathelyi egyházmegyéhez való csatolása. A másik amely az előbbivel egyenlően elsőrendű eszköz az összes iskoláK áliamositása és sok helyen uj állami iskolák létesítése. Mert mindaddig, mig a zágrábi püspökség befolyása, sőt fennhatósága alá tartozó plébánosok vezetik a felekezeti iskoláknál az iskolaszéket és e bigott népre gyakorolt befolyásuknál fogva a tanítót egynémely cselekedeteiben befolyásolhatják, addig a magyarosítás sohasem lesz oly intenzív,'mint ha majd a taoitó m.nt az állam embere vezetheti az iskolát és annak ügyeit saját belát sa és akarata szerint. A muraközi nép kezes mint a bárány. Ha a hazafias tanitói, jegyzői és papi kar összefog, rövid két évtized alatt csak az öregektől lehat majd horvát szót hallani. Addig is, mig az egyházi elcsatolás megtörténik, a határközségekben kell mindenütt és sürün felállítani állami iskolákat. Mert sajnos — daczára Ruzsicska ur nagy igyekezetének — egyes községek még mindig szűkölködnek állami iskolákban. Példát hozok fel. A stridói állami elemi népiskolába hat község tanköteles gyermekei járnak be. Ezek a következők: Stridó, I. Hegy kerület, II—III Hegykerület Mogyoród és Gáborvölgy. Ezen községek, tankötelese összesen 550 körül van és ezek közül helyszűke miatt csak 200 egynéhány tanuló jár be. A többi vagy egyáltalán nem jár be, vagy pedig eljárnak a szomszédos (ausztriai) Luttenbergbe iskolába, hol két gyönyörű tágas és példásan felszerelt iskola van. Ismét vaunak olyan szülők, kik mivel itthon nem járathatják gyermekeiket iskolába, leküldik őket Horvátországban lakó rokonaikhoz és ott járatják őket iskolába. Mi lesz ezekből a tanulókból? A luttenbergi iskolákoan osztrák szellemet oltanak a gyermek lelkébe. Hogy ez egy leendő magyar állampolgárnak a lelkét hogy neveli, milyen barátja lesz az a magyar állameszmének, azt felesleges lejtegetni, E határszéli falvak a rokoni összeköttetések révén, a közelség révén gazdaságilag úgyis Luttenberg felé gravitálnak, ügyes iskolai politikával legalább a kultura terén tegyük attól függetlenné. Imakönyvek, népszerű folyóiratok, naptárak mind-mind szlovén nyomdából kerülnek ki. Több iskolát a határszélre, terjesszük a magyar kulturát és ez majd ki fogja szoritani a szlovént. A be nem iskolázott tanulók azon része, mely Horvátországba megy iskolát látogatni, számunkra már teljesen elveszett. Visszajőve megmételyezi a lakosságot. Ezt elejét veendő ismét csak odaérünk, hogy állítson fel az állam minél több magyar iskolát és tegye az ittenieknek lehetővé az itthon tanulást. A dTink-11 - ±4=0 ±03?±XL-bé3-fc?? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágv, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított háló-, ebédlő- és szalongarnituráktól kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otftc4_52 mánok és különféle szőnyeg-divánok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SfcSC Goldborger Károly és Társa SS