Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-15 / 42. szám

1908. októbT 15. MAGYAR PAIZS 3 A vizsgáló bizottság az eljárásában humánus is volt, az tagadhatatlan. Gyakran tapasztaljuk, hogy aki a vizsgán középszerű volt, az életben kiváló képességnek adja jelét. Ez az igazság fóleg a jogi és gazdasági vizsgákat tett egyéneknél nyilatkozik meg. Itt is észrevehető lesz, mert bár a vizsgálóbizottság mélyen hatolt az emberek lelkébe, igyekezett kitapasztalni, hogy ki mennyi talentumot hoz a vásárra, az a 3 4 órai idö nem mindig elegendő, hogy egy vizsgázó képessége és tanultsága kétséget kizárólag helyesen mérlegelhető legyen. A jogszigorlatokon sem azt nézik csupán, hogy mennyi §-t gyömöszölt agy velejébe a vizsgázó. Azt nézik, milyen felfogással érvényesiti az ismereteket. Bármily jól ismerje is kivülről a §-t a biró, nem saabad a nélkül Ítélnie, hogy azt meg ne tekintené. Ez az eset áll a mértékhitelesítőre is. Bármily jól tudja is az eljárás szabályait, fontos esetekben nem szabad az emlékezetre támaszkodni, hanem m«g kell nézni az utasítást. A biró egy ítélettel polgári perben egy felet károsíthat meg c-supáu. A mérték hitelesítő egy sűrűn használt hibás, vagy rosz hídmérleg vizsgálata és hitelesítése által, százakat, ezreket károsíthat meg. Ha tehát valahol, ugy a mértékhitelesitésnél nemcsak bemagolt ismeretekre, hanem belátásra, itélúképességre, komoly lelkiismerettel végzett cselekvésre van szükség. Azt mondják: a jó pap holtig tanul. Ugyanez az eset áll a mértékhitelesítőre is. Azonban a pap nem köteles ismételten vizsgázni. Az a körülmény, hogy ujabb vizsgától tették függővé a mértékhitelesítők sorsát és családjuk existentiáját, mély hatással volt feleleteikre. Mert higyjék el, másképen áll egy szigorló jogász a vizsgáló bizottság elé és másképen egy hivatalában megőszült, városában köztiszteletben álló családapa, aki nehezen vonja el övéitől, a mindennapi kenyér árából az útiköltséget, tanfolyamon való tartózkodás költségeit s a vizsgadíjat. A bizottság előtt folyton rebeg az ilyen, mert tízszeresen érzi az anyagi és erkölcsi koczkázat súlyát. Hiszen ha egy ifjú a vizsgán elbukik, senki sem törődik vele. Azonban ha egy közhivatalt viselőt utasítanak a vizsga ismétlésére, kétszeresen érzi az anyagi veszteséget a család és minden családtag érzi a bukásnak erkölcsi hatályát is. És mégis, az ilyen hamarabb elesik, mert lélekjelenléte az első akadÁlynál cserben hagyja s azontúl elfelejti azt is, a mit rendes körülmények között könnyűszerrel előadna. A minisztériumban tehát nem gondolták meg, ugylátszik, kétszer, midőn a vizsgaszabályzatot alkották. A törvényhatóságokat pedig egyáltalán nem kérdezték meg. És igy nehéz feladat hárult a bizottságra, mely súlyos erkölcsi felelősséget visel, midőn egy órai vergődés utin kimondja a nemleges határozatot egy-egy pontos szolgálatot tevő sokat tanult, de zavarában felelni nem tudó ismét vizsgára kényszeritett tisztviselő lelett. Mi lesz a mértékhitelesítők fizetése? A mértékhitelesítők a XI. díjosztály kezdő fizetésével indulnak az állami szolgálatban. Kevés számban le-znek X. és IX díjosztályba sorozattak is. A kiszálláskor kapják a szabályszerű fuvarköltséget, a melyre néhol talán rá fognak fizetni. Bármelyik díjosztályban lesz is a hitelesítő, egyformán 8 korona napidijat kap kiszállás esetén. Ennyit állapított meg, már ezelőtt 34 évvel, a régi szabályrendelet a hordóhitelesitők részére is. Most a lakás és ellátás minden vidéken kétszer annyi, mint volt 1874 —80-as évekban. Hogy fognak utazni a mértékhitelesítők? A mértékhitelesítő hivatalok részére postakocsi alakú és nagyságú kocsikat készítenek. E kocsik belsejében lesznek a sulyok és hitelesítő műszerep. Elöl fedett ülés lesz a mértékhitelesítő és a kocsis számára. A mértékhitelesítők hivatalos kőrútjaikat e kocsikon fogják végezni. Szerk izenetak. L. I. Kérni lehet, hogy a régi hordóhitelesitők részére a vizsga letétel enyhittessék, vagy elengedtessek. Ezért a központ nem h&ragudhatík meg, hiszen kérni mindenkinek veleszületett joga. A kérést jól meg kell okolni A törvényhatóság utján ajánlatos felterjeszteni, de az is szabad, hogy a mint tervezik, küldöttségileg személyesen nyújtsák át a miniszternek. N. F. A hordójelzői vizsga szabályzat 2. §-a azt mondja, hogy csak az nem köteles hordójelzői vizsgát tenni, aki a mértékhitelesitésből teljes vizsgát tett és csak aki az aj törvény szerint tett mértékhitelesítői vizsgát. Tessék e í?-t elolvasni. T. D. Az uj tanfolyam iránt méltóztassék a központtól kérdezősködni. Ugv hisszük, a rendes idólien megtartják. A vizsga lefolyásáról közöltünk tudósítást. — Ezt izenjük S. K. urnák is Himesházára. /. L. Helyes. Örvendünk a mértékhitelesítők összetartásának. Hiszen olyan kevesen vannak, hogy becsületbeli dolog az összetartás és egymás támogatása. Igy az ügyet is jobban szolgálhatják. Szívesen engedjük szóvá tenni ügyöket lapunk hasábjain. Hiszen még a legegyszerűbb iparágnak, vagy szolgálatot tevőknek is van saját organuirjok. A gondolat Magyarországon szabad. Illő formában Htíndenki kifejezheti gondolatait, leírhatja tapasztalatait, megteheti legjobb tudása szerint az ügy érdekében állónak vélt javaslata t. A mértékhitelesítők nem gépek, hanem gondolkodó emberek. És oly emberek, a kik a mértékek vizsgálatának, tehál az igazságnak a szolgálatiban á.lanak. Ennek szolgálatában áll felsőbb forumjok ii. Ne féljenek tehát tőlők, mig egyenes uton járnak. Szólhatnak, vagy írhatnak. Rosz néven azok nem veszik. Hiszen lapunk is, az ők ügyöket szolgálja. S. X. Átnéztük az 1874. év óta kiadott mindenik nyomtatványt. Az első és a két utolsó kiadvány gyűjteménye a törvényeknek, rendeleteknek stb A* a három fűzett, mely a rendeleteket és utasításokat ta'talmazxa é* a hordóhitelesitésről szól, szintén nyomtatvány, de nem irodalmi mű Az elsőknek hézagos a betüsoros metatöja, az utóbbi nagyon gyenge kompilatió. Hogy 4 évtized alatt senki se vállalkozott, hogy a mértékügyek körébe e«ő dolgokról maradandó értékű művet alkosson, ez annál csodálatosabb, mert a magyar minisztériumokban minden szolgálati ág ügyét könyvekbe foglalták. És különösen a földművelés és kereskedelemügyi minisztériumok kebelébe! majdnem túltermelés van könyvekben. A mértékekkel az igazságot szolgálják, ezt tehát hirdetni is kellett volna, kezdettől Jfogva. -ffogy nem tették, az hiba volt. Véka alá rejtették a gyertyát. Riiffel mérték az embert. Ósdi fontoskodással elzárkóztak a világosság elől. Kupának nézték az emberek fejét Most az uj törvénnyel világosság keletkezik ott is. Életbe lép-e az nj mértéktörvény aj évkor ? löbb oldalról hallottuk azt a hirt, hogy a mértékügyi törvény életbeléptetésére vonatkozó előkészületek még oly kezdetleges stádiumban vannak, hogy koczkázat lenne erőszakolni az uj évkor való beállítást. 50 hivatal vezetésére és teendői ellátására 2 — 300 szakvizsgázott tisztviselőre van szükség már az első beállítás alkalmára. A hivatalok számára a felszerelés, berendezés, egy két hónap alatt be nem állitható. Az állami mértékhitelesítő hivatalok január 12-én működésüket a törvény szerint meg kell hogy kezdjék. Jó. De ugyanakkor vagy 30'^ hordójelző hivatal is meg kell hogy kezdje működését. Ezekre a törvényhatóságoknál uj állásokat kell szerve/ni. Az illetményeket költségvetésbe venni, azt jóváhagyatni. Az állásokra vizsgázottakat kinevezni. Már pedig Kossuth Ferencz miniszter ur rendelete a hordójelző állásokra törekvők számára a vizsga letétele idejéül 1909 jan. 1 — 11-ik napjait tűzte ki. A vizsga letétel iránt a kérvényt ez év decz. 31-éig az állami közp. mértékhitelesítő bizottsághoz kell beadni. Már most a következő lehetetlenségek tüunek szembe: 1. Lehetetlen 2—300 folyamodónak Budapesten való vizsga letételre határidőt kitűzni, akkép, hogy azok felutazzanak és 11-ig a vizsgát Budapesten letegyék. 2. Lehetetlen már másnapra kineveztetni a vizsgázott hordójelzőket a törvényhatóságokkal. 3. Lehetetlen őket jan. 12-én szolgálatba állítani. 4. Mindezeket még katonai erővel sem lehetne keresztül vinni. Törvényhatósági uton annál kevésbé. 5. Egy nap alatt annál inkább nem lehet, mert ugy tanultuk, hogy: „Úristen e nagy világot szép csillagos boltjával, hat nap alatt teremtette Mindenható szavával." 6. Az isten megtehette ezt, mert a magyar törvényhatóságok lassúságával nem kellett számolnia. Ám de próbálja csak meg Kossuth miniszter ur, hogy rendeletét keresztülviheti é egy nap alatt? Nem. A kik a miniszternek ezt a rendeletet szerkesztették, azok ki izzadták a tevét a bűróban. Az életet nem ismerték. A hordójelzői vizsgák letételére kell két hónap. A vizsgák ismétlésére (ismerve a szigorított eliárást) ismét kell legalább 1 hónap. A kinevezésekre, berendezésekre egy hó. És igy folytonos előkészítés mellett, remény lehet, hogy a hordójelző hivatalok megkapják vizsgázott egyéneiket s ezek működésüket talán májusba megkezdhetik. Addig a régi állapotok maradnak. Hivatalokat, melyek a közönségnek legéletbevágóbb érdekeit szolgálják, mérő eszközeit vizsgálják és ellenőrzik, csak gondosan megépített talapzatra lehet állítani. Ennek a fundamentumnak ma még a kövei sincsenek kifaragva. Korai lenne tehát, beszélni a január 12. életbeléptetésről. Ez vagy törvényhozási, vagy rendeleti uton elhalasztatik. Hogy mikorra ? Azt természetesen mi nem tudhatjuk. Hogy januárban az 1907. V. t. cz. előírás szerint életbe nem léphet, az mathem&tikai igazságnak látszik ma. * Ingyen zsebkalauz a mértékhitelesítőknek. Bayer István lugosi mértékhitelesítő egy mértékhitelesítői zsebkalauzt szándékszik szerkeszteni az 1909. évi naptárral egybekötve s ingyen osztaná ki az ország minden mértékhitelesítője között, mely minden mértékügyben felvilágosítást nvujt, az iparosoknak s más érdekelteknek is. Bayer itthon és külföldön hosszas gyakorlata alatt | tapasztalatokat gyűjtött erre a készitaDdö munkájára. Esetek. (VI.) Julius 8-án Sátoraljaújhelyen a középületekrő' a király koronázási napján a már kitűzött lobogókat Székely Elek polgármester bevonatta, mert a főjegyző az ö megkérdezése nélkül tűzette ki azokat. Az ottani sörcsarnokban ezért öt kérdőre vonta a főkapitány, akinek Székely azt mondta, hogy neki a Habsburgok nem adtak semmit és ö csak a képviselőtestületnek köteles engedelmeskedni. Ezt a kifejezést a főispánra értette, aki az ö megkerülésével azt a rendeletet adta ki, hogy minden köztisztviselő köteles julius 8-án a templomban megjelenni. Székely ennek a rendeletnek nem t.ett eleget, sót többek előtt kijelentette, hogy bolond az a köztisztviselő, aki templomba megy. Mindezekért a királyi törvényszék négy heti fogházra és hivatalvesztésre Ítélte. Ezt az ítéletet a tábla megváltoztatta és Székelyt 600 korona pénzbüntetésre Ítélte. A Kúria minap tárgyalta Bernáth Géza kúriai másodelnök elnöklete alatt az ügyet. A Kúria a kassai tábla ítéletét megsemmisítette és a vádlottat tiznapi fogházra ítélte

. Hivatalos rovat. 2088. aü. 908. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1908—1909. évi fegyver adó kivetési lajstrom az 1883. évi XXIII. t. cz. 17. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis f. évi október 9-tól 15-ig közszemlére kitétetett, a hol hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1908 szeptember 6. Dr. Korbai polgármerter. 3629. kig. 908. Hirdetmény, Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város pajtájánál (vágóhíd mellett) folyó évi november 8-án délután 2 órakor 22 és Vs öl tűzi fát ád el nyilvános árverésen. A venni szándékozók jelenjenek meg a helyszínen. Zalaegerszeg, 1908 október 7. Dr. Korbai polgármester.