Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-17 / 38. szám

IX. év. Maegermg, 1908. szeptember 17. 38 szá^n, ElöSiet si ár : Ijty érre 4 korona. 7él é»r» 2 koros*. 2íe{jeí éfT» 1 kor. <.&-/•* szása 8 Allé-. szerkeszti Z. Horvátli HLagos Miink:atár-saki • ( Hi:det'g»k dija megegyezés szériát. N üt: r lora 1 kor, Szerkesztőség ée kiadóvatal: Wiajsic>-atcia 15. LENGTBLFEBENCZ BORBÉLY G- "2" Ö R <3-Y laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Ipartörvény régen és most. 1848—1908. Ez a két szám az ipartörvény szempontjából azért állitható méltán egymás mellé, mert az 1908-ban kodifikált ipartörvény-tervezet tulajdonképen számos oly intézkedést készül megvalósítani, mely már 1848-ban az akkori kereskedelmi miniszter, Klauzál Gábor által elrendeltetett. Anélkül, hogy az 1848. és az 1908. évi ípartörvényoperátumok közti párhuzamot teljesen kimutatni akarnók, érdekesnek tartjuk néhány közös vonásukra mégis ráutalni. Így pl. az uj ipartörvény különbséget tesz a mestervizsgázott s az ily vizsga nélkül ipart üző iparos közt, az előbbinek mesterjogokat adva, amelynek az utóbbiak nem lehetnek élvezetében. A mesterjogok: a tanocztartási jog s a mesteri czim hazsnálata. Az 1848. évi céhi szabályzat ugyanilyen különbséget tesz mesterek és engedélyezett, iparosok közt, 81 §-ában kimondván, hogy az engedélyezettek a következő mesteri jogokkal nem élhetnek: a) segédeket korlátlan számmal nem, baueín csak a nyert engedmény szerint fogadhatnak; b) általában nem tarthatnak tunulókat; c) czimtábláikon magukat mestereknek nem nevezhetik, csak nevüket és üzletük ágát írhatják ki, pl.: N. N. szabó; d) nyilt boltot nem tarthatnak. Emlitésreméltó, bár nem nagy a jelentősége, e párhuzamban az is, hogy az 1848. évi czéhi szabályzat terminológiája is menyire érvényesül az 1908. évi tervezetben. Az 1848-as ipartörvény (mert az 1848-ban módositott céhi szabályzat iparrendészeti törvényt pótolt) l.§-a a tanonczokat (ahogy most még neveztetnek) iparos tanulóknak nevezi s hozzáteszi, hogy ez^k „ezentúl inas néven nem hivathatnak." Megegyezik az 1848-as szabályzat az 1908. évi tervezettel abbau is, hogy mar az is kötelezte a mestereket arra, hogy tanulóikat „szorosan csak a mesterséghez tartozó munkákhoz alkalmazhatják s cselédi szolgálatokra sem a mesterek, sem a legények nem szorithatájk azokat." A 14 éven aluli tanulók megengedett munkaidejét 1848-ban maximum 9 órára tették, a tanulóidőt szintén 3 esztendei maximumban állapították meg. Bérlevonást az 1848-as ipartörvény sem türt azon a czimen, hogy a mester látja el a segédeit szerszámokkal. A testi épség és egészség védelme czéljából Klauzál Gábor már 1848 ban elrendelte,hogy „segédeitől a mester csak a mesterségi üzlethez tartozó vagy avval kapcsolatban álló munkát kívánhat; s ezeknél is köteles lészen azon mértékre figyelni, melyet az emberi erő általában, vagy az egyes segédek egyéni, testi alkotására, megromlásának veszélyezése nélkül, elviselni képes. Pl. ahol a munkák teheremeléssel járnak, ott egy mázsányinál nagyobb sulyoknak, még a legerőssebb segédekkel is leendő hordatása tilos." (19. §.) A napimunka rendes óraszámát 1848 iki ipartörvényünk 11 órában határozta meg s 22 §-ában hozzáteszi, hogy „e 11 órányi munka az, melyért a rendes munkabér fog fizettetni; a rendes munkabérért a mester hosszabb dolgozásra nem kényszeritheti segédeit." Ezt a párhuzamot érdemes volna tovább folytatni. De talán ennyi is elég lesz annak igazolasára, hogy az 1908. évi ipartörvénytervezettel tulajdonképpen az 1848-as idők szelleme is tartja némileg bevonulását Curpus jurisunkba-, amit az 1848-as hagyományokért méltán lelkesülő iparosaink alkalmasint örömmel fognak üdvözölni. H- I. Emléket! Magyar műveltséget a Balaton körül! A Balatoni Szövetség figyelmébe! Csobáncz váron a szövetség 1708-iki kurucz diadal emlékéül oszlopot akar emelni. Ez alkalomból időszerűnek tartom a Szövetség figyelmét már, a Cs )báncz váron levő emlékre s egyéb dolgokra is fölhívni. 1 A vár északi lóvében, Diszel falu felé néz a régi várkapolna, a kis templ m, mert méreteinél fogva ennek is beillik. Ma már az is, mint minden a várban: rom. Itt-ott még meg van a meszelt vakolat a falon, tele vágva, írva nevekkel, r, templom hajójának jobb oldali falában láttam e két nevet bevésve: Vörösmarty M. és Deák Ferencz 1843. Egymáshoz közel, tán egy czentiméternyi mélységijen van a kökeménységü vakolatban. A két'nagy férfiú, tekintve a közlük levő szoros barátságot, bizonyára együtt, egy időben nézték meg a várat s örökítették meg látogatásukat, mint teszik most is a turisták. Az idő múlik, a fal, a vakolat bár kökeménységü (a nép azt mondja, hogy mikor a várat építették nem vizet, hanem bort kevertek a mész és homok közé, azért oly kemény. Oh. boldog idők!) ma már mégis kopik. Idők multával e két nevet is e sors érheti. Itt volna az alkalom az emlékoszlop fölállításával kapcsolatbau e két nevet is valahogy konserválni, az idők mohától, fogától igy megvédeni. Evvel az egyesület igazán működési körének megfelelő, hasznos, fontos munkát végezne. E helyen fölemlitem, hogy az Egyesület egy már régen tapasztalt hiányon is segíthetne: megíratná arra alkalmas egyénekkel az összes balatonmenti várak történetét. Badacsony, Szigliget, Gulács, Szentgyőrgy, Csobáncz, Haláp, Hegyesd, Sümeg, Rezi, Tátika, tán Somlyóét is. Nemzedékről nemzedékre él a nép körülötte a nélkül, hogy ismerné azoknak históriáját, bár szorosan érdeklődik iránta, mert nagy figyelemmel és lelkese déssel hallgatja, ha az ember elmondja azokaak történetét. A turista is a várakra érve mereng a gyönyörű vidéken, lélke borong a múlton, agyában lelkes, nemes gondolatok támadnak ... itt megakad, mert nincs semmi, a honnan részletes tudást meríthetne a várak történetét illetőleg. Föltétlenül bele kellene venni Kisfaludy költeményeit, Himty szerelmét, továbbá a Balatonparton született, élt nagy embereink, jeleseink életrajzát, kik lelkük, szivük nemes voltát, szellemüknek kimagasló hatalmát -a Balatonvidék csodás szépségének is köszönhették. A Balatoni Muzeum, mint tudom, most igyekszik összeállítani ezek arczképcsarnokát. Mindezt igen olcsó, lehetőleg 300—40 filléres füzetbe összeszedni, hogy a nép nagy tömege is megszerezhesse. Mellékélni kellene á várak térképeit, a hozzá vezető utakat és a kutakat is megjelölni. Csobáocz várát megmászott turistáktól nem egyszer hallottam, hogy fönt a tetőn majd szomjan haltak a nayy melegbeu. Pedig mily isteni üdítő italt tartogat a vár aljában levő várkút! Többet ér minden szesznél, pezsgőnél. Kilométerek távolságaiból mén oda a nép ivóvízért^ bár találna közelebb is, de azt mondják: a ki abból iszik, tiz évvel tovább él. Persze vezelok, kalauzok nélkül mennek föl, nem találnak meg semmit, csak az üres romokat. Pedig kalauzok is találkoznak mindig. A vár alatt levő községekben a tanítók révén mindig lehet fogni vakácziózó diák gyerekeket, kik készséggel szolgálnak a kirándulóknak, pláne ha néhány krajczárt is kapaak. A Szövetség a Balatoni kultura érdekében lépéseket tehetne a közoktatásügyi kormánynál, hogy a szegényebb balatonparti községekben állami iskolát állítsanak föl. Az iskolák élére agilis, ambicziózus tanítókat rendelne, kik nemcsak pedagogusok, hanem kulturamberek is egyszersmind, s kik rövid idő alatt nyaraló teleppé varázsolhatnák át községüket. Minden iskolában kulturszobát áltitna, hova a parti község állatnövény, ásványvilága, néprajza összegyűjthető volna. A jövő évbea megnyíló balatonparti vasút sokkal töb'o idegent fog a Balatonpartra vonzani, mint máskor volt. Bizony akkor nem kellene a tanítónak szégyenkezve, írulva-pirulva mutatni meg az iskolát, mint akárhányszor megtörtént, hanem emelt fővel, önérzettel vezetné be a fürkésző tekintetű idegent az állam iskolájába, a hol minden pillantása hazánk iskolaügyének magas fejlettségével fog találkozni. Mindezt pedig igen könnyen mes lehetne valósítani. Léndrth Imre. Vendvidék! isk. politika. A vend gyermekeknek Zrínyi Károly csáktornyai igazgató-tanár 9 magyar könyvet adományozott. Fülöp János könyvkötő egy darab ima és énekes könyvet. Zalavármegyei muzeum, ^z ujabban beküldött ajándékok (62. közlemény.) Fülöp János könyvkereskedő és könyvkötő 28 db könyvet ajándékozott a muzeumnak. (Folytatjuk.) Baerter. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. A mértékekről és azoknak hitelesítéséről a mnltban és a jövőben. Nyilt levél Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter úrhoz: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Ha az ember előre akar haladni, néha vissza is kell, hogy tekintsen, az eddig megtett útra. Ha az ember uj épületet emel, az anyagot a régi gyakorlat szerint kell, hogy az építéshez beszerezze. Ha valaki a fiának ruhát készíttet, a fiáról kell, hogy mértéket vétessen, nem idegenről.