Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-10 / 37. szám

1908. szeptember 10. M A G y A R PAIZS 3 kir. adóhivatal által 1908. évi aug. 25-én kifizettetett 863 K 70 f töke és 8 K letéti kamat. II. Kiadások. Üzletrészeik törlesztéséül a fenti idő alatt kifizettetett, illetőleg tartozásukból levonatott: 1. Vizlendvai Mihályné, szül. Dombi Betti mint néhai Bencze György örökösének 5 db üzletrésze után 25 koroDa. 2. Nóvák Mihály ig. tanitó 2 db üzletrésze és néhai Simon István egervári plébános 1 db üzletrésze után 15 korona, Simon István egervári plébános a félsz, bizottság elnökéhez intézett levelében kijelentette, hogy az üzletrésze után a maga javára mit sem követel, felhatalmazza a félsz. Ijizottságot, hogy az üzleti észe után a maga javára mit sem követel, felhatalmazza, a nvozza, kit erre viszonyainál fogva érdemesnek tart. Ezen felhatalmazás alapján a ieJsz. bizottság az 5 koronát Nóvák Mihálynak adományozta, illletöleg tartozásából ezen összeget javára számította. 7. Fülep Imre előbb zalaégerszegi. jelenleg nagybányai tögymn. tanár 2 db üzletrészére 10 korona. 1908. évi aug. 25-én a Zalavármegyei takarékpénztárba gyümölcsözöleg elhelyezett 871 K 70 f. Borbély György, mint a »Magyar Paizs« kiadójának a félsz. biz. IV. jelentésének kinyomatásáért kifizettetett 1907 szept. 8-án 25 korona, a többi — perbeli és egyéb költség. Léránt György és özv. Léránt Lászlóné elleni perben a kir. Curia 2127/P. 1907. sz. a. hozott és 1908. ápr. hó 11-én kézbesített ítéletével a má^odbiróság Ítéletét helybenhagyta, s igy ezen ügy végleges befejezést nyert. Mult évi jelentésünkben már megemlifettük, hogy ezen ügyből kifolyólag Nagy Ferencz molnár és neje Pel) Mária vevők és andráshldai lakosok ellen a kereset 1907 máj. 2-án 2094/P. 1907. sz. a 1471 K 30 f töke és jár. iránt megindittatott, mely ügyben a kir. törvényszék még i}életet nem hozott. Ezen követelés résztörlesztéseül fizettetett nevezettek által a fentebb jelzett összeg. Mig ezen per végleges elintézést nem nyer, a felszámolást befejezni nem lehet. Farkas Ferencz. p. ü. számtiszt zalaegerszegi lakós 1908 jan. 20 án vagyon hátrahagyása nélkül elhalt 90 K 32 f töke s jár. iránti tartozásának nagyobb részét lefizette részletekben, de fizetetlenül maradt 31 K tőke, s ennek 1907 jul. 8-tól járó 5°/o kamata, mely összeget törülni kellett. .r, behajtható követelésekből, az emiitett perbeli követelésen kivül még csak Csiszár József van hátralékban, ki tartozását havonkint törleszti A III. jelentésünk végén emiitett két követelést eddig árverésen azért nem adtuk el, mert a felszámolás most még — az emiitett per végleges befejezéséig, — be nem fejezhető, s igy megtörténhetik az az eset, hogy a felszámolás befejezéséig a szövetkezet bíróilag történ: letiltását megelőző hitelezők kielégítést nyernek, mely által a szövetkezet egész követelése is megtérülne, holott most még ezen követelések nagyon csekély árban, vagy egyáltalában nem lennének értékesíthetők. A szóvetkezetnek tartozása nincsen. Zalaegerszegen, 1908. évi szept. hó 6 án. A félsz, alatt levő zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet felszámoló bizottsága. Dr. Kele. Antal a felszámoló bizottság elnöke. Czfbi Károly, Borbély György, Jády Károly, Bácsay János f. b. tagok. Egyről-másról. Szomorúan, fájó szívvel kellett számos év óta látnunk ős magyarságunk tiszta, régi képviselőinek, a székelységnek romlását és fogyatkozását. Valami láthatatlan nyomás egyre ránehezült ezen szegény Dépre, mely pusztította, űzte, sanyargatta őket; régi ősi földjét elhagyni kényszerítve, hontalanná tette — mintha csak azért, mert ők az egyedüliek, akiknek honszeretetükhöz, becsületességükhez kétség és szenny soha nem fért és akik a múltnak nehéz, szomorú pillanataiban is megtartották ősi sajátságukat: a bazafecrÖg' és fajszeretetet. Azért kétszeres az örömünk, hogy végre jobb híreket haíllhatunk derék székely testvéreinkből. .^iíjj A mult hetekben tartották a székely vezetőférfiak Székely udvarhelyen tanácskozásukat. A kozgjiü. t lésnek fontos momentumai fcoj-tak: a kirendeltig ség jelentései hat évi munkásságáról, amely való£ ban gyönyörű eredményeket tartalmazott. Egy kissé későn vették ugyan észre a székely nép segítésének és támogatásának szükségességét, de azért üdvözöljük azon derék vezetöférfiakat, akik e nép iránt érzett szeretettől indíttatva, derűsebb eget igyekeznek a székelység felé varázsolni. Nagy szükségük van rá. Sokoldalú ott a baj. A nemzetiségi befolyás is oly nagy az elhagyott, elszegényedett székelyekre, hogy a kivándorlástól és szeszes italok nagy mértékű élvezetétől eltekintve, az oláh románba olvadás is végzetes erkölcsi züllés képét nyújtja. Tehát ne higyjük azt, hogy vasár- és ünnepnapi korcsmabezárással mindent elérünk! hanem annál sokkal fontosabb, nagy munkára volt és lesz is szükség, hogy a Hargita ormán végre hajnalodni kezdjen! Hegedűs íerencz. Innen-onnan. Sokszor, nagyon sokszor hangsúlyoztam már, hogy mindenben sót apró tetteinkben is magyarságunk nyilvánuljon meg. Legyünk magyarok testben, lélekben, külsőleg s belsőleg. Pártoljuk egymást, támogassuk hofitársainkat, gyarapitsuk a magyar ipart, kereskedelmet Lapunk fennállása óta születésétől fogva mindig tántoríthatatlan hirdetője volt a magyarságnak. Évek sorozatán keresztül nem egyszer voltunk megtámadtatásoknak, rágalomnak kitéve. De mi haladtunk a kitűzött uton s nem birt feltartóztatni küzdelem, harcz sem elleneink rosszakaratú gúnyolódása. S ma kezdenek megérteni bennünket. Örül a lelkünk, jó napunk vau, távolról — hova véletlenül jutott lapunk néhány példánya — ezt a levelet kaptuk egy hazafias magyar kereskedőtől: Tekintetes Szerkesztő ur! Örömmel kaptam véletlenül kezemhez a «Magyar Paizsu egyik legutóbbi számát, melyből meggyőződhettem, hogy ez az újság a magyar kereskedelem és iparpártolásnak, igazi bajnoka. Őszinte örömmel olvasom ezt a hazafias magyar lapot, mély hivatva van a magyarság érdekeit pártolni, olvastam egyúttal a lapban azt a szép mozgalmat is, melyet Önök a vend isko'ák érdekében indítottak. Fogadja tekintetes Szerkesztő Ur őszinte igaz tiszteletem kifejezését ezen önzetlen munkálkodásáért s vau szerencsém b. lapját stb. Hazafias üdvözlettel: Rohoncz, (Vas megye) 1908. aug.| Antal Márton kereskedő. Ehhez nem ^ell már hozzá tennünk semmit. Vas megyéből Rohonczról kaptuk a megrendelést s minket felemel az a tudat, hogy a sváb községben visszhangra talált a «Magyar Paizs.» * * * Vasmegyei Rohoncz községet sváb nép lakja. Nem pangermán, hazafias nép ez. A magyar szabadságharcz idejében velünk harczolt később pedig a márcziusi szent nap emlékéül felállított a Főtéren egy szabadságemléket. Örvendetes dolgok ezek, — azonban sokszorosan fájdalmas az, hogy: a magyar érzelmű lakóság elmagyarositása teng s még ma is ott. vagyunk, hogy a népiskolában német vizsgalapot íratnak a gyermekekkel. Különben a tannyelv is német ha nem is egészen, de oly mertéiben, hogy III., IV. osztályos gyermekekkel bajosan lehet magyarul beszélni. Bedig niucs itt pangermanizmus, csupán csak német anyanyelv, amit megtartani igyekszik az ottani felekezeti népiskola. Szent István napja nemzeti ünnep. Azonban e napon sem hallottunk sem a lutheránus, sem a katholikus templomban magyar predikácziót s énekei. Szomorú, nagyon szomorú dolog! . . . * * * -.ü'J Kérve kérünk mindenkit, hogy lapunkban megindított hazafias mozgalmunkat támogassa ! Magyar énekes és imakönyveket kérűbk, "hoéV vend gyermekek kezébe magyar J imakönyveket adhassunk. Katholikus imakönyveken kívül örömmel elfogadunk hazafias irányú

: jutalom könyvieket is népiskolai tanulók számára. A nemesleikü'adakozók filléreit, valamint a könyveket a j>Magyar Paizs« szerkesztőségébe kérjük s köszönettel; nyugtázvá helyökre )uttat;nk. Támogassuk a hazafias mozgalmat s gondoljtitilí "DQ&^-yarsáCODkrái.! IlsvstsUöals nbqaiöY&Őisbc a: • i/ 0Í.-0 H A vendvidéki isk. politika. Kedves barátom! (Hegedűs Elekhez.) A vendvidéki iskolák érdekében a lapokban megindított mozgalomról igazi örömmel értesültem és érdeklődve fignelem a fejleményeket. E kezdeményezésedre ott nagy szükség van, de Te ne állapodj meg a kezdetnél, hanem haladj tovább és semmi akadály se riasszon vissza az útról, melyen megindultál. E hazafias működésedben veled érez minden, az ottani viszonyokat ismerő nemcsak tanitó, hanem minden magyar ember. Kivánom, hogy munkádat siker koronázza. Lelkes hazafiságod, jó magyar érzésed fog adni küzdelmedhez erélyt és kitartást. Isten veled! Ölel hiv barátod: íonay György, tanitó. A vend iskolás gyermekek számára Keszthelyről Szerdahelyi Jenő ur 110 darab magyar ének és imádságos könyvet küldött a Magyar Paizshoz. — A Magyar Paizs szerkesztősége 5 darabot adoti. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. A „Magyar Paizs" a mai nappal uj rovatot nyit. A mértékekről és azok ellenőrzéséről fog e rovatban közérdekű dolgokat adni. Nincs Magyarországon ember, nemzetiségi és vallás különbség nélkül, a ki a mértékek használata nélkül elélhetne. Az élet százféle viszonyaiban szerepel a mérték. És mondhatjuk, hogy naponta többször is megcsalódunk s a rosz mértékek miatt érzékenyen károsodunk. Egy uj törvény lép a jövő év január elején életbe. Ez szabályozni fogja a mértékek vizsgálatát és ellenőrzését. Erről szól az alábbi czikk : A mértékekről és az uj mérték -.töryényról, Nagyon alacsony szinten áll az a nemzet, melynek kereskedői megbízhatatlan, rosz mértékkel szolgálhatják ki üzletfeleiket. A hamis mértékekkel elkövetett visszaélés a legotrombább csalást képez. Már a régi egyházi irók is súlyos beszámitás alá vették az e téren elkövetett bűnöket s a „fenntartott esetek" közé (casus reservatus) számították azokat. (Lásd Szent Ágostonnál.) Magyarországon a méter rendszer behozatalával 1874-től kezdve öltött törvényes jelleget a mértékek rendszeres hitelesítése és ellenőrzése. A törvényhatóságok feladata volt a mértékhitelesitö hivatalokat fenntartani. E feladatot a legtöbb vármegyében és városban nagy anyagi áldozattal tartotta fenn a törvényhatóság. Azonban ezek között is voltak szerencsések és fényes anyagi üzletet csináltak. Mértékhitelesitö csak az lehetett s lehet, akit megtelelő elögyakorlat után, a törvényhatóság ajánlatára, vizsga elé bocsátottak. A mértékhitelesítő hivatalok személyzete illetményeit a város vagy község pénztárából kapja. Oda folynak be a hitelesítésért fizetett dijak is. A hol kevés a teendő és kevés a bevétel, ott egy-egy tisztviselőnek csak mellékfoglalkozása a hitelesítés. Egyéb a rendes napi teendője. Összesen 363 hitelesítő hivatal van az országban. Ezek felett a fő felügyeletet s a fegyelmet az állami kőzp. m. kir. mértékhitelesítő bizottság Budapesten gyakorolja. Magyarországon hitelesítenek hosszmértékeket, folyadék, száraztárgyak mérésére szolgáló űrmértékeket, hordókat, súlyokat, mérlegeket, gáz, víz, szesz és czukormérőket. Teljes berendezésük többnyire csak a nagyobb központok mértékhivatalánál vannak. A gyakorlat a mértékügyi törvények végrehajt-ása körül hiányokat tüntetett fel. A törvénynek egyik hiánya, hogy az után hitelesítés nem mondatott ki. A törvény megtartásának ellenőrzésére nem álltak erők éseszközök rend«lkezésre. Ezek miatt fennaka Sások keletkeztek számos esetben.