Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-10 / 37. szám

4 M AGYAR PAIZS 1908 szeptember 10. Ezeken a bajokon Kossuth Ferencz keresk. miniszter 1906 október 16-án az országgyű­lésnek benyújtott törvényjavaslattal kivánt segíteni. E törvényt 1907 január 10-én 0 Felsége is szentesitette. Az uj törvény czime: 1007. évi V. t. cz. a mértékek használatáról és ellenőrzéséről. A törvény tartalma röviden összevonva ez: Az I. tejezet 1—14. §-ai megállapítja a mérték egységeket. A II. fejezet az ellenőrzésről szól. Ennek módja a hitelesités, eszköze a hitelesítő bélyeg. A 16. § a mértékekre, a használatbavétel­től számítva, két-két évi időszakos hitelesítést ír elő. A részletek felett, a keresk. miniszter rendeletileg intézkedik. A 21. § a rendőri ellenőrzésről szól. A 22. § a mértékhitelesítő képesítését sza­bályozza. A III. fejezet a hordók jelzéséről szól. A hordók jelzését az állam ezentúl is a törvény­hatóságok kezeiben hagyja. A IV. fejezet a mérték megjelölés kényszeré­ről a 28—31. §-okba foglalja össze a tárgyat. Az V. fejezet „Büntető határozatok"-at tar­talmaz. A VI. fejezet „Átmeneti és vegyes intéz­kedésekről szól. A 38. § szerint, a keresk. miniszter rendeletileg fog intézkedni, a tör­vény életbelépte előtt hitelesített mértéktár­gyakon levő bélyeg érvényességére nézve. A törvény hatályba léptével az eddigi hiva­talok megszűnnek. A törvény a 41. § szerint, a kihirdetés után két évvel lép hatályba. Kihirdettetett az orsz. Törvénytárban 1907 jan. 12-én. Az uj törvény a villamos árammérőket is beveszi a hitelesítendő mérték tárgyak közé. E lapok olvasóit érdekli azért, mert a fel­sőbb ipariskolát végzett ifjak tovább tanulva törekedhetnek mértékhitelesítői állásokra. Mert az uj törvény a ma használatban levő kopott, rosz mérlegeket elsöpri. Helyökbe ujakat állíttat. A régi kopott sulyok nagy részét kiselejtezi s helyükbe ujakat szereztet. Ezt, ha a magyar mérleg és méri éktárgyak készítői nem lesznek előre látók, az osztrák­ipar kiaknázza. Szükséges, hogy az ipartestületekben moz­galom induljon meg, mérleg készítők, mérleg­javitók kiképzésére. Ma ilyenek jóformán csak a fővárosban vannak. És ma sem győzik a munkát. Mi lesz később? Az uj mértéktörvény végrehajtása. Az uj mértéktör­vény végrehajtási rendelete dolgában a Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár elnöklésével meg­tartott szaktanácskozmány tegnap teljesen befejezte tárgyalásait, még pedig minden tekintetben kielégítő eredménnyel, a mennyiben egyes tulszigoruaknak látszott ellenőrzési határozmányokat az érdekeltségi óhajtásnak megfelelően enyhítették. A szaktanácskoz­mánybaD képviselt érdekeltség az uj mértéktörvény alapján megállapítandó dijakat jórészt megnyugvás­sal elfogadta, különösen azért is, mert az elnöklő államtitkár kifejtette, hogy az aljamnak az uj díj­jegyzékekkel fiskális ozélzatai éppenséggel nincsenek, hanem csakis az uj ellenőrző intézmények saját költ­ségei fedezetének kell a bevételeiből kikerülnie. (B. H.) Miután a mértéktörvényt a vármegyék, városok, keresk. és iparkamarák és ipartestü­letek minden megkerdezése nélkül alkották m^g: arra kérjük a keresk. minisztert, hogy a törvényből folyó végrehajtási rendeletek terveit közöljék az érdekelt hatóságokkal. ügynek tesznek szolgálatot, mert egy­oldalú informáezió után készült szabályzat csak egyoldalú lehet s a közélet érlüktetését helyesen nem szolgálhatja. Ilyen egyoldalúságai vannak a mértékekről szóló törvénynek. Ezen azért nem lehet csodálkozni, mert a képviselőház tagjai is annyira tájékozatlanok voltak a mérték ügyek körül, hogy egyetlen honatya sem akadt, aki az előadónak egy tévedését a kilogramm részeinek meghatározása körül, helyre tudta volna hozni. A törvényjavaslatot, ez egy hiba miatt, a főrendiházból vissza kellett küldeni. A mértéktörvény végrehajtása. A végnapjait élő rosz törvényeknek évtize­deken át, nem volt sokkal jobb a végrehaj­tása sem. Jellemző tünete ennek az, hogy minden jóformán a régiben maradt. Az állami központi mértékhitelesítő bizott­ság csak akkora létszámmal rendelkezik, ! mint az állami rovartani állomás. Ám a rovarok kifürkészhető szabályok szerint igazodnak. Az emberek hunczutsága azonban a mértékek hamisítása és a törvények kijátszása körül kifürkészhetetlen. Azért a közp. szervezetnek súlyos hibája volt, hogy a központba sem jogásznak, sem administrativ talentumnak az érvényesülésre tért nem nyitottak. Mennyit lendített volna itt egy Szterényi József munkaereje és szervező képessége ? A techni­kusok mellett jogászoknak, vagy az adminis­tráczióban jártas széles látókörű, kiválóbb egyéneknek kell 'tért nyitni jövőre, a közp. mértékügyi intézetben. Erre annál inkább felhívjuk a miniszter figyelmét, mert a mérték törvényeknek ós szükkörben megalkotott rendeleteknek olyan hiányai ós fogyatkozásai lehetnek, melyeket a gépész mérnök nem vesz észre, de amelyek az élet vérkeringésének hátrányára lehetnek. Ilyeneken jogász ész tud segíteni, áttekintés­sel, administraczióban jártas egyén tud könnyen orvosolni. Az intézkedéseket ós szabályokat mindig az élet fejlődéséhez kell számítani, ez pedig csak lélekkel történhetik. Mi lesz a régi mértékhitelesítőkkel? A régi mértékhitelesítők közöl 25?en jelent­keztek vizsgára. A kormány megyónkint állit fel mérték­hitelesítő állomásokat és igy a régi gárdából nem sokan tudnak érvényesülni. Nem válik ez hasznára a szolgálatnak, mert ujabb zökke­nóssel fog járni az átmenet. Még tán nagyob­bal, mint 1875-ben. A mértékhitelesítők egy részéből hordó­jelző lesz. Ezek a jövő'év elején tesznek vizsgát. A mértékhitelesítők tanfolyamokra hivat­nak be. Az első tanfolyam e hó 21-én kez­dődik. Az első vizsgák e hó végén lesznek. A hivatalok szervezetéről és illetmények­ről később szólunk. A Magyar Paizs a mértékügyek szolgá­latában. A Magyar Paizst illetékes helyen a követ­kező írással ajánlották a mértékhitelesítőknek: „E lap szerkesztősége ezentúl hétről-hétre a mérték- és hordóhitelesitők személyi ügyeit érdeklő dolgokat külön mértékügyi rovatban közre fogja adni. Azonkívül a mórtékek tör­ténetéről, azok fejlődéséről is fog időről­időre tájékoztató czikkeket írni. A közönsé­get tájékoztatni fogja a mértékek beszerzésére s egyebekre, hogy a hazai iparosokat nehogy háttérbe szorítsák a külföldi vállalatok selej­tes áruival. E lap magas színvonalon áll. Jeles tanügyi férfiak irják. Alapította Borbély György fő­gimnáziumi tanár, a kinek társadalmi kérdé­sekről jóizüen, eleven magyarsággal irt czikkei közvetlenül hatnak s Bartha Miklós czikkei után a legkedveltebbek. A hitelesítők áldozat nélkül juthatnak egy oly laphoz, mely a mértékhitelesités ügyével tárgyilagosan fog foglalkozni." Heti hirek Helyiek. Főispáni látogatás. Gróf Batthyány Pál zalai főispán szorgalmasan jár körutakra; az utóbbi időben hét főszolgabiróságot vizsgált meg. Csak tegnapelőtt tért haza Iegujabbi útjáról, melyben a zalaszentgróii, pacsai és nagykanizsai főszolgabírói hivatalokat vizs­gálta meg. Útjában a Gróf szívesen tett látogatásokat barátai és jóismerősei között. Egész nyarat itthon töltötte, most azonban a hétfői közgyűlés után pár hétre vakáczióra megy. Vármegyei közgyűlés lesz e hó 14 éo hétfőn délelőtt 10 órától kezdödőleg Gróf Batthyány Pál főispán elnökletével. A rendes tárgysorozat 239 pontból áll. A rendkívüliben is szokott lenni 30—40 tárgy. Árvay alispán szétküidötte nyom­tatásban az április—julius negyedévi jelentést. Gyüjtsünka Csány szoborra! Gyarmati József gyűjtése a 784. számú gyüjtőiven. Bíró Mariska 1— N. N. 1 — Gyarmatiné Czimerman F. 1'— Alszeghy Ilona 1*— Bagyary János 1"— összesen 5 K. Kocsis Kálmán gyűjtése a 811. sz. gyüjtő­iven Zalatárnok: Kocsis Kálmán —'20 Petauovics Károly —'10 Kocsis Mihály —'10 Vizsv Boldizsár —'20 Kunstnig Antal —20 N. N. —20 Kovács József —"20 BaUsa Józset —"12 Csizmazia György —"20 összesen 1 K 52 f. Mai gyűjtésünk összesen . . G K 52 f, Hozzáadva a multkon( 17058 K 77 f) összeghez. & Magyar Paizs gyűjtése máig 17065 K 29 fill. A kiknél tavalyi gyűjtő iv van még, szívesked­jenek bármily csekély összeggel beküldeni. Szólunk Zalavármegye tanítóihoz! Ők kez­dették. Folytassák a gyermekek filléreivel. Ez volt az alap. Legyeu ez a korona is! A nm. pénzügyminiszternek 95706. sz. rendelete aiapjsn hazafias czélra adómentes tombolajáték. A szobor't izottság tisztelettel meghívja Zala­egerszeg városnak hazafias közönségét — f. hó 13 én, vasárnap délután 3 órakor a i Rozenkrancr-kertbe — tombolajátékkal, | tekevsrsenynyei, világpostával és táncz­' czal egybekötött kerti mulatságra. Kellemetlen idő esetén fedett és zárt helyiségek vannak rendelkezésre. A tekeversenyt Ilj. Rosenkrancz vezeti s maga ajáulott fel főnyereményül egy szép kövér birkát. : A tombolajátékot Gombás István vezeti s közel i száz nyeremény tárgy lesz, mind magyarhoni { iparművészeti tárgyak, mit a pénzügyminiszter j ur is kikötött az engedélyében, noha minket nem igen kell erre figyelmeztetni. A pénzügyminiszter > ur, tekintve a hazafias czélt elengedte alO—10%-os ! nyer§ményadót. A világpostát Balaton Sándor ; vezeti két férfi segéddel és öt postás kisasszony­1 nyal. A leggyorsabb postás egy virágcsokrot kap, í és amelyik kisasszony legtöbb levelet kap,szintén j megnyeri a gyönyörű virágcsokrot, j Mind a három játékkör a Csány-szoboralapra • jövedelmez. Szép dolgot, müvei tehát az, aki a teke­versenyre vagy tomboiajátékra egy-egy nyeremény i á r g yat küld vastrnap délig Borbély György j titkárhoz. j A tánczmulatságért belépő 1 korona, diák­i gyermekeknek 40 fillér. ' Rozenkrancz ur saját vendéglőjének jó hírneve érdekében kitűnő ételekről és italokról gond iskodik igen jutányos áron. A tombolajátékra ajándékoztak folytatólagosan : Faragó Béla 10 K, Hamerli keztyügyár Pécs 5 K. A nagykanixsai „Patria" potkávégyár 2 db 2V kilogrammos doboz valódi »Patria« Mokka kávét s 2 db reclamirómappát, Litke pezsgőgyár Pécs. 1 láda (6 palaczk) pezsgőt, Zsolnay Vilmos majolika gyáros Pécs, 16 db majolika dísztárgyat, „Hun­garia" ernyőgyár Alsólendváról egy napernyőt, Hubinszk't Adolf czég Zalaegerszeg 1 db mandula őrlőt, 1 db főzelék vágót s 1 db húsverő kala­pácsot, Gyarmati Vilmos 12 üveg romot. A tombola rendező bizottságnak a fejét nem bántja a bn! Mert a Rozenkranz kertbeu vau egy szép nagy juh! — A fiatal Rozenkranz lelkes magyar ember s kész az áldozatra. Egy szép kövér birkát ajánlott föl a vasárnapi ünnepélyre, hogy nyerjék el a tekeversenyen. S a jövedelmet a Csány szoborra adja. A vasárnapi tombola játékra mindenképen elmegy a közönség Először azért, mert a belépő csak egy korona. Másodszor azért, mert most a

Next

/
Thumbnails
Contents