Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-10 / 37. szám

MAGYAR PAIZS 1908. szeptember 10 mány, megtestesült tudomány, vagyis a gondolatok, inkorporácziója. Becse értéke van a munkaban megtestesu.lt tudománynak. Másképp a föl nem használt tudomány olyan mint a fa, gyümölcs nélkül, vagy az összehalmozott és erős lakatokkal elzárt, föl nem használt kincsek. Az emberiségre nézve értéknélküliek. A föl nem használt tudomány, gondolat, eszme, csak olyan játékszer, a mely az egyes embert érdekli; csak mint munka, fölhasználva bir értékkel. A munka tehát fölhasznált tudomány, s igy a tudománv identifikálja magát a munkával. A munkából élünk; ebből következik, hogy minden ténykedésünk, a melyből élünk üzlet, kereset mód, mesterség. Akár anyagi, akár pedig szellemi a munka: annak, a ki azt végzi, kell gondolkodni, ha pedig az illető nem gondolkodik, akkor helyette gondolkodni kell másoknak, akik az eszmét először fölfogták ! Az emberi munkának minden ágában, szakmáiában látunk haladást, javítást. És mi által keletkezett ez? Gondolkodás által! Ezek tagadhatatlan, absolut igazságok! Azonban tagadhatlan igazság az is, hogy sokat tudhatunk, de nem mindent. Mindentudók nem léteznek! Nagy előny már az is, ha valaki az emberi tuoás óriási tömegéből nagy nehezen annvit sajátított el magának, hogy a tudományok egyik ágában, szakmájában alapos jártasággal rendelkezik és ezzel nemzetének, hazájának s így az emberiségnek hasznára lenni becsületesen és lelkiismeretesen törekszik. Ennyit a tudás keletkezéséről s annak viszonyáról a munkához. Cselkó József. Szádeczky Lajos egyetemi tanár történetíró a Csány névről. Kolozsvárt járván fölkerestem Dr. Márki és Dr. Szádeczky történetírókat, hogy véleményt kérjek tölök is a Csány név írására és hangzására nézve. Különösen Márki tanár kitűnő ismerője és buzgó hive Csánynak. Szádeczky tanár pedig a nyelvészettel is igen szeret foglalkozni s rendkívül jártas a palaografiában. Mindkét tekintélynek nyomatékos a véleménye. Márki tanár ur nem volt otthon. Az előtt egy órával utazott el. Szádeczky tanár ur belépésem előtt egy félórával érkezett haza. Barátságosan fogadott s negyedórai beszélgetés után világosabban rám ismervén, felugrik a reggelő teríték mellől s össze-vissza ölelget. ^ A tanár ur magyarázatának velős eredménye az, hogy 1. a hangzásra nézve, ne ragaszkodjunk szigorúan a kemény n-es hangzáshoz, amit én s még előbb Nóvák Miska véleményeztük. Mert még a tiszta w-et is igen sokszor lágy wy-nyel mondja az etnber, különösen a nagy nép, pl. Szécsényi, Battyáni-Batthyányi hangzás kalán kalány, tanít tanyit stb. Már pedig a népnek nem parancsolhatunk, hogy miképen hangoztassa. Sőt Csány az y fölé két pontot tett néha, s igy az y két i-t jelent, a régi írásokból megállapítható, hogy az egyik i az w-nek a lágyitására szolgált: mert akkor az y-nak nem volt meg még a mostani lágyító szerepe; ezt a szerepet vitte az i, pl. nagi = nagy. stb. Tehát Csány az y fölött két ponttal annyi, mint Csányi hangzás. De csak hanzás. Mert 2. az írásra nézve azt mondja Dr Szádeczky tanár ur is, hogy annak megváltoztatására csak maga az uralkodó Őfelsége jogosult. Ra tehát a névnek birtokos ura mindig Csány-1 irt, nekünk is mindig Csány-t kell írnunk. — Ezt aztán mai beszédszervünk és kényelmünk szerint hangoztathajuk Csáni-nak is, Csányinak is. Mind a két pontra nézve jelentősnek tartom ezt a magyarázatot és véleményt. Én azt hittem, hogy az y csak egy i-t jelenti hetvén, miként az i-nek van pontja, tehát tett az öt helyettesítő y-nak is, elég naivul; — de minthogy az y-nak nem tehet a közepére pontot, tett tehát mind két rudiára egy-egy pontot még naivabbul — a többi régi embekkel együttesen. A paleografius Szádeczky magyarázata eltérített az ehez való ragaszkodástól. Mert lehet az y két i, az egyik lágyító, a másik i hang, sakkor hangoztathatjuk Csányinak is. De keletkezhetett az y alak a már előbb használt í'-böl is egy elkany aritással. A mint Bezerédi lett az utolsóbetünek lekanyaritásával Bezerédj (melyet azért csak Bezerédinek kell hangoztatni), ugy lett a Csáni szó utolsó betűjének horgos lekanyaritásával Csány, s ez esetben már, akár tesznek az y fölé egy pontot vagy két pontot, akár nem tesznek: a hangzás csak Csáni. De fődologként az irása csak ugy mehet, amint a tulajdonos irta vala, t. i. Csány. Borbély György. Déry Egyed. Nem országokat bevilágító nap, de égő fáklya, mely már félszáz éve világit a maga szűkebb körében! Szentferenczrendi áldozó pap, a bucsuszentlászlói zárda házfónöke, ki Mária nevenapján tartja aranymiséjét. Soha nem csüggedő hittel, vidám kedéllyel és mindenkit szerető szívvel ötven éven át hirdeti az Ur igéjét és nem nagyúri gőggel, hanem az egyház szóigájához méltó alázatos egyszerűséggel méri híveinek az egyház törvényeit. Puritán, tiszta élete bárkinek mintaképül szolgálhat, egyházának pedig méltó disze lehet. Már kora ifjúságában átment a szenvedések iskoláján, s miként az aczél a tűzben megkeményedik, hasonképen a szenvedések öt is edzetté tevék. A szegénységből kiemelkedett, de szive a szegényeké maradt!' Koldus ha kopog, nem megy el tőle üres tarisznyával s a lelki beteget gyógyítja balzsamos szavával. Az év bármely szakán, éjszaka homályán, sikos téli uton, törtetve ősszel, térdig érő sáron egyaránt megy ő, ha hívja a haldokló hivő. Fáradást nem ismer, köszönési nem vár. Öt községnek sokszor egyedüli papja/G.óntat, temet, keresztel, házasságot köt és az iskolákban tanít. Egyedül végzi a plébániának és a zárdának mindennemű irásos munkáját. Beggel négy órakor kel és este tiz, tizennegvkor fekszik. 73 éves. Magas kora mellett is arcza pirospozsgás, mozgása fürge. Nyugodt lelkiismerete, mértékletes életmódja, örökké vidám kedélye és munkálkodó természete biztosítják neki az erőt és egészséget. Benne nemcsak az egészséges léleknek egészséges testtel való szép harmóniaját és az öregség kultuszát ünnepeljük, hanem és főképen a kiváló papot, a nemes emberbarátot, a kitartó munkást üdvözöljük Mária nevepján! Nem visznek neki, aranykeresztet és érdemjeleket, magas czimerekkel és hangzatos leiratokkal. Nem, mert leUe nem szomjuzza azokat, mert észrevétlen óhajt maradni, mert keblében hordozza ó, mit mások mellükön csillogtatnak! Jutalma mégis fenséges lesz. A népek ezrei viszik hozzá áldozatul szeretetüket és becsülésüket. A föld szegény és jámbor népe megyen el hozzá, a közülők valóhoz, köszönteni öt, alázatos szívvel, megtisztult lélekkel várván áldását, melytől megenyhül sok sziv fájdalma, erőt a csüggedő és békét nyer a sorssai elégedetlen. Magasztos ünnep lesz, melynek lélekfelemelö szépségébe érdekes mementót kever az, hogy a fekér ruhás koszorús lányok között ott fog állani két öreg nénike, kik megrogyó inakkal, homályos szemekkel tekintenek vissza a múltra. Vissza ötven évvel, mikor ugyanazon oltár előtt, hol most fognak állani, egy ifjú szőke pap tartotta első miséjét s ók voltak ott a kosszorus leányok... Többen is voltak, de óh, azok immár csendben porladoznak . . . A csengetyünek ugyanaz a hangja, a tömjénnek is meg van a régi illata, csak ők változtak meg. Áz arcz fonnyadt, az izmok ernyedtek, a vér lomha . . . s tekintetük nem a jövőbe repked, hanem a múltba szállong. Miért is vegyül az öröm-zsolozsmájába az elmúlásnak szomorú gondolata? — De ünnepeljünk! Hozsánna néked agg pásztor! Ha kezedet áldólag fogod véreid felett kiterjeszteni, könnyes szempilládon a mult gyönyörűsége rezeghet, mert a becsülettel eltöltött mult után a jelen tisztelete és szeretete vonja glóriába megőszült fejedet! Életed példa: Ha az emker, a maga szűk körében Istennek tetsző módon végzi hivatását, jutalma királyi leszen; s a királyok, ha gonoszul töltik el életüket: koldus-bért sem kapnak! »Szép, ha nevünk megistenül, Szép, ha dicsértetünk, De még szebb, ha sejtetlenül Hasznos magot vetünk!« Déry Károly 1835-ben született Bucsuszentlászlón. Szülei szegény kézművesek voltak. Nagyon korán árvaságra jutott s a tolnamegyei Iregre került chirurgus nagybátyjához. Onnan Pestre kerültek s a kis Dérv Károly már 8 éves korában a piaristák gimn Iziumába járt. A szabadságharcz leveretése neki is nagy veszteséget okozott. A háború után keletkezett pestis elragadta tőle pártfogóját, nagvbátyját. Hét gimnáziumi osztályt végzett addig, a nvolezadikat nem végezhette el. Szerzetes növendék lett s az. Egyed nevet vette fel. Mert nem volt elegendő fehérneműje s mert szűkmarkú cseh házfónöke nem szerette ót, a magyar fiút, gyalog, egy krajczár nélkül jött haza két izben is Zalába szegény rokonaihoz, szegényes ruházatot szerezni. Jótevői csak a szegény emberek voltak. Szegény kézművesek és útjában a pásztorok és fuvarosok, kik kenyerüket és szalonnájukat szívesen megosztották a vándor diákkal. Sok nélkülözésben, sértő megalázásban, mellóztetésben volt része, de szivósau és békén tűrte a szenvedéseket s türelmét siker koronázta. 1858 szeptember 3-án pappá szentették, Mária nevenapján pedig Bucsuszentlászlón mutatta be első miséjét, a sok hivő, kik az alkalommal megjelentek az uj misén, zászlókkal, keresztekkel elzarándokoltak ahhoz a rozzant házhoz, hol Déry Károly született. Azóta állandóan bucsut tartanak e napon. Élete sok érdekes epizódokkal fonódik össze. Sok zárdában működött, nevelő is volt évi kemény 20 forintokért, mig végre jelenlegi helyén munkálkodik, 1887 óta. Munkáján és életén az Isten áldása legyen! Benkö Sándor. A zalaegerszegi központi fogyasztási és értéke sitő szövetkezet felszámolási bizottságának V. jelentése. A K. T. 206. § értelmében az V. jelentésünket és kimutatásunkat 1907. évi szept. hó 1-től 1908. évi szeptember hó l-ig terjedő időre következőkben hozzuk köztudomásra. I. Bevételek. 1. Szövetkezetünknek 1907. évi szept. hó 1-től, 1908. évi szept. hó l-ig összes bevétele volt . . . 1103 K 38 f. 2. Mult évi pénztári maradvány 190 » 77 » összesen: 1294 K 15 f. II. Ugyanezen idő alatt az összes kiadások, melyek közt 871 K 70 fillér takarékpénztári betét is szerepel, kitettek 1164 K 78 ft mely összeget levonva a bevételekből, maradt pénztári készlet . . 129 K 37 f. Szóval: egyszázhuszonkilencz korona 37 fillér, melyhez járul azon 300 korona takarékpénztári betétösszeg, mely a Zalavármegyei takarékpénztárba második jelentésünk szerint 1904. évi julius 12-én 1539. betét szám alatt, mint a »Zalaegerszegi központi fogy. és ért. szövetkezet felszámolási alapja« kamatozásra elhelyezett, mely időközben 356 K 85 fillérre szaporodott. 1908. évi aug. hó 25-én ugyanezen takarékpénztárnál betétként elhelyeztetett 871 K 70 f, s igy most a takarékpénztárban van . . 1228 K 55 f. ehhez adva a pénztári készletet . 129 K 37 ft összesen készpénzben vau 1357 K 92 f. Ezen készpénhez járulnak még a kinnlevő követelések. 1907 szept. 1-től fizettek : 1. Vizlendvai Mihályné szül. Dombi Betti, mint néhai Bencze György örököse szept. 6-án végkielégítésül 60 K 40 fillért. 2. Farkas Ferencz p.'ü. számtiszt, résztörlesztésül szept. 7-én 6 koronát. 3. Nóvák Mihály okt. 1-én résztörlesztésül 14 koronát, nov. 3-án végkielégítésül 13 K 80 fillért. 4. Csiszár József okt. 5 én résztörlesztésül 10 koronát,nov. 4-én lOkoronát, decz.2-án 10 koronát, 1908. évi febr. 1-én 10 koronát, márczius 2-áu 10 koronát, május 1-én 10 koronát, jul. 2-án 10 koronát, aug. 3-án 10 koronát. 5. Mihálovits Károly végkielégítésül a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1908 V. 230. sz. a. végzése alapján a zalaegerszegi kir. adóhivatal által 1908 évi máj. 5-én kifizettetett 21 K 40 fillér töke, 7 K 12 f kamat és 28 K 96 f költség. 6. Léránt György és Léránt Lászlóné, illetőleg Nagy Ferencz és neje Pell Mária elleni ügyben Nagy Ferencz és neje a zalaegerszegi kir. járásbíróságnál 1000 koronát birói letétbe helyezett, melyből az 1908 Sp. II. 200/6. sz. alatti végzés szerint a szövetkezet részére kiutaltatott és a zalaegerszegi m.