Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

_2 vagy poros. Az utcza meg mindig egyformán poros. Ez az igazi ok valamennyi között arra, hogy azí a miniatűr Saharát beüitessék cserjé vei, fával. Még pedig mentiil hamarább. A közegészségügynek lesz az az egyén harczosa, aki ezt a tervet megcsinálja, valósággá teszi. Ne jöjjön arra a térre sem körhinta, sem circus. A viruló cserjék és fák között üssön tanyát a/, énekes madarak serege. A madarak éneke szebb emlék leszen a bika bőgésnél; szebb lesz a pecsenye sistergésnél; szebb lesz még a „szenzálok" esküvésénél is. A rendőrséget pedig szaporítsák meg ízért, hogy a flobertpuskás Nimrodok elcsip-sére is jusson közülük, ha netalán egy-kettő bevetődnék abba az uj ligetbe a madarak után Aztán még arra is ügyelhetnek majd, h >g> abban az uj ligetben ne kötődjék olyan fajta ismeretség, a melyet a büntető biróság könyvélhet el a közerkölcsnek a rovására. Lássuk az akaratot, a tettet! Li Tsüng. Haog és lélek. Az érzelem eredetének tekintetében, egy érzék sem csaiódik oly könnyen, mint a hallás. itt jön egy társaság; valamelyik tagja felszólal: hallgassatok csak, mi az? Mindenki elhallgat és figyel; csodálatos érzelmek vesznek erőt rajtuuk, mig nieg nem ösmerjük valami határozottani hangnak okát, a mely hang jelentkezik. Azért egy érzék sem hat annyira a képzelötehetség foléiesztésére, mint hallás. Már Plató a lélek érzékeinek nevezi a hallást s a látást. A hazugság, balhit, lelkesedés, kétségbeesés, a hangokban találják meg a legközvetlenebb kifejezést. ' A régiek a .sférák harmonjájárpl rpgéj^ek és. Aeolus hárfájából földfóíotti szellemek hangjait vélték sokan hallani. AZ első imák az istenségekhez, az összes népeknél hozott első törvények dalok alakjában lettek életbeléptetve. Csak a kultura által veszti el dallamos mellékizét a nyelv, s a modern nyelv, Bernardin de Saint-Pierre szerint többet okoskodik és kevesebbet érez. gyakornok az udvari cancelláriánál, 1811-ben fogalmazó ugyanitt, 1817-ben ülnök a zágrábi ker. táblánál, s kineveztetett ez évben cs. kir. val. aranykulcsos kamarásnak, 1818-ban alispán a horvátországi Körösmegyében, 1819-ben előadó ülnök a zágrábi kir. táblánál, 1825-ben alispán Zalában, 1833-ban kir. biztos Veröaze megyében, 1838-ban kir. biztos a Lonszkopolje kiszárítása és folyók szabályozásánál, 1840-ben kir. biztos a Száva szabályozásnál, 1841-ben rendetcsináló kir. biztos Pozsega városában, 1842-ben a belviszályok kiegyenlítésére főispáni helytartó Zólyomban, 1843 ban kir. biztos Máramarosban, 1844-ben kir. biztos a Kulpa folyó szabályozásnál, 1845-ben kineveztetett Zólyom m. valóságos főispánjává. Neje Nemeskéri Kiss Jozefa, az ö fiuk: lnke>/ Ferdinánd, sz. 1829. jun. 11., megh, 1890 nov. 23. 1854 cs. kir. kamarás, 1860—61-ben Kőrösmegye alispánja és követe, cs. kir. belső titkos tanácsos, 1875-ben magyar báró. Neje gróf Deym Ludmilla voll. Menjünk vissza lnkey 1. Boldizsárhoz. Ennek (liarmadik nejétől: Fülletinczi Kelcz Eleonora) másik fia volt: lnkey III. Ferencz, szül. 1773., megh. 1836 okt. 8. Csász. és kir. kamarás. 1811—12-ben követ. Végrendeletileg egy mázsára menő ezüstjét Zalavárm. alispáni hivatalára hagyta. Mivel ezt a megye nem fogadta el, Karolina egyetlen leánya Zalabéri Horváth Eduárdné, cs. kir. kamarásné) azt népnevelési czélokra a megyének vissza ajándékozta, melyből 4—5 ezer forint alap lett. Első neje Magernburgi gróf Trianyi Mária, a második báró Licceni Karolin. lnkey I. Boldizsárnak még volt egy fia: lnkey IV. János. Sz. 1781. máj. 18., megh. Paliinban, 1842 okt. 30. 1809-ben a zalai nemesi fölkelő sereghez egyik első kapitánynak választotta M A (, -. y A K P A l Z S A zene hatását a lélekre ecsetelik a regék, s a történelem egyaránt. Az isteni Amfion lantjával épiti Thebe falait; az izraelita papok kürtjei hangjától porba dőlnek Jerikó falai; (Jrfeus énekével s lantjával szelídíti az alvilág szörnyeit; Terpandes zenével csillapította le Spártában a láza dást; Dávid a dühöngő Sault; Timotheus flótás pedig képes volt állítólag Sándor szenvedélyét fölizgatni s őt ismát megnyugtatni. A gyógyászat történelme a zene hatásának egész sorát hozza föl különféle betegségekre. De elég legyen a mondák ós regékről. Aki a világ szellemét közvetlenül akarja hallani* az a természetbe fordul, hogy a symfonikus nyel ven tanulj \ megkülömböztetni hangokban az érzelmek kifejezéseit: a diadalt, megelégedést, aggályt, kedvtelenséget, félelmet, sőt a riadó jeladásait is. Mindezeket hallani főleg a madarak énekében. A hangok barmoniíiját oly szükségesnek találta az emberre nézve a Teremtő, hogy nincsen oly hely a földön, a melynek éneklő madarai nem lennének. Nevezetes dolog az, hogy az éneklő madarak természetes ösztönnél fogva mindenütt közelednek az emberek lakhelyeihez; szívesebben tészket raknak a parkokban', ligetekben, mint az erdőkben, • ha az erdőben áll valami épület, akkor bizonyos, hogy az egész szomszédság énekesei annak környékén telepednek le. Ugy tűnik föl a dolog, mintha azt akarnák, hogy bámulják őket.'- A kakuk, holló, fogoly, fürj, pacsirta soha se tartózkodnak ember üres vidékeken. Azt mondják, hogy madarak éneke az emberi zene ősforrása, mert az ember által föltalált hangszerek eredetileg cáak bizonyos madáréneknek utánzásai. A fülemile csattogásának van határozott zenei kifejezése, drámai ereje. Rendesen távolról hangzik töl mifelénk, mert a fülemile nem bízik az emberben, de azért ismeretlen drámáját ugy enekli, hogy az emberek lakásaidban is meghallhassák. Van bevezetése, exposícziója, az öröm fólkiáltásai, Leserii emlékezések, fájdalmas sóhajok és lelkesedés is. De csak a szabad természetben hangzik az ének tisztán és közvetlenül, soh'sem a fogságban. A természetnek összes zenészeit két csoportra oszthatjuk az emberi képességek szerint is. Az egyik csoportbeliek eredetiek, mások pedig utánzók. a megye közgyűlése. Szintén csász. és kir. kamarás. Neje báró Majthényi Erzsébet, aki Palliuban halt meg 1843 fehr. 19-én. Ezeknek 11 gyermekük volt: 7 fiu és 4 leány. A fiuk egyike: lnkey Eduárd, szül. 1803 jun. 21., megh. 1877 jan. 20. Csász. és kir. kamarás; csász. és kir. tábornok. 1856-ban osztrák bárói rangra emeltetett. Első neje volt Cibinyi Matild, a második Zichy Kamilla grófnő. lnkey IV. Jánosnak másik fia: lnkey Sándor, sz. 1809 df.cz. 25. Csász. és kir. kamarás. 1861-től Vasmegye főjegyzője. Neje Csuzy Antónia. Melánia leányukat báró Duka György birta feleségül s ezek mindketten meghaltak 1887-ben. — lnkey IV. Jánosnak szintén fia volt: lnkey VI. János, sz. 1825 jan. 14 én, s aki 23 éves korában 1848—49 ben honvédszázados volt. Most is él Szlavóniában. De Inkev IV. Jánosnak legnevesebb, leghíresebb fia volt: lnkey Kázmér, szül. 1818 febr. 23., meghalt 1882 ben. 1848—49-ben a zalai 47-ik önkéntes zászlóaljnak gavallér, bátor és szurony támadásairól hires őrnagya, Budavára bevételekor kifejtett hősiességéért alezredes, 30 éves ekkor, férfikora teljes tüzében és erejeben. Neje, az eszményi szép Barthold Eleonora grófnő az egész hadjárat alatt férjével volt, híven kisérte és elszántan mindenüvé, olykor a csaták színhelyén is halált megvető bátorsággal lovagolt férje oldalán. Az ekkor még dúsgazdag lnkey Kázmér a saját költségén tartott állandóan zenekart a zászlóaljnál; a prímásnak (Sárközi) kapitányi, a többieknek hadnagyi fizetést adott, ezenkívül fényes egyenruhát csináltatott számukra. lnkey Kázmér a szabadságharcz után teljesen tönkrejutott. Volt egy fia:Theodor, aki 1857-ben született, meghalt 1887 nov. 26-án, 1*»D8. augusztus 13 Eredeti énekesek: a fülomilék, rigók, harkályok, a pacsirta, pinty, vörösbegy és sármány. Utánzók: az őiv.-bics, nádveréb és seregély. A madárének megegyezik azon hellyel és idővel, a melyben fölhangzik. A tél lefolytával, midőn csak a varjuk károgása hangzott az elhallgatott természetben az apró énekesek többsége hallatja legszebb dalát, mert később gyakran csak egyszerű csiripelésre vagy egyforma hangokra szorítkozik az ő énekük. A pacsirtát, mely a vetésekben rakja fészkét, belíthatlan magasságból hal.'ani. holott a fecskének, mely repülésében lakásunk falait is érinti, csak rövid édes csics<Tgése van, a mely nagy távolságra nincsen szánva. Az őserdő reng a tarka tropikus madarak kerepelésétől és lármájától, a természet színek pompájával pótolja nekik azt, a mi az ének szépségéből és különféleségébő! náluk hiányzik. A természet hangjai mindig költőileg megihlették a togékony lelkeket, s nem egy zenemester törekedeit arra, hogy a természet hangjait, dalait symfoniákban és oratoriumokban fölhasználhassa. De eboen nem mindig szerencsések az illetők, valamint a madárénekek transskripezió szavakkal kifejezve szintén igen sikerülnek. Azt mondják némelyek, hogy a czivilizáczió haladásával eltűnik a természet haugjainak kellő megértése. Igy a hangok a természetben majd babonásan, majd tudományosan leltek magyarázva és vizsgálva. Történt pedig ez különféleképpen az illető nemzetnek vagy egyes embernek korához, jelleméhez és fogékonyságához képest. De figyelemben részesültek mindenütt és mindig. V természetben való ének varázsa folytán fölhangzanak a rokonszenves hurok minden embernél, a melyek azután fölébresztik benue a szeretetet az összes érző teremtés iránt. Cselkó József. Rózsák. Különös portékák ezek. Sejtjük nincs. Bostjaik nem vágynak táplálék után. Nem é'nek. Mégis mosolyognak az.jenibetxe. Álért vérből és izomból vannak. Hogy mik ezek, megmondom. Egykét héttel ezeiőtt Horváth Imre lakatos mesterünknél jártam. A mester ur öccse : Miklós, szívesen fogadott. Érdeklődésemre elmondotta a saját életének a történetét. Nem érdektelen történet ez. A rajongásnak egyik neme uralta már kis fiu korában. Rajongott a kézművességért. Éppen ugy, 30 éves korában, a lazsnaki kápolna sírboltjában van eltemetve. Ennek Engelbardt Alicze bárónő volt a neje. * A y>Fallini«. Inkevek női ágából is fölemiitek néhányat. Például lnkey I. János Zsuzsanna leányát Draskovich N. vette feleségül, Máriát Raszinyai Bocskay István. lnkey II. János Pe.tronelln leányát Kissennyei báró Sennyey Antal bírta nőül Scolasztika és Ágnes Orsolya apáczák lettek Pozsonyban. lnkey I. Boldizsár Zsófia nevű leányát Saárdi Somssich Antal, Máriát Tóthi Lengyel Antal, Jozefát Cseppeni Adamovich Antal vette feleségíil. lnkey I. Imre Júlia leányát báró Bedekovich Frigyes bírta nőül. lnkey Ferdinánd bárónak Perdinanda nevű leánya Bödigheimi és Collenbergi gróf Rüdt Weyprecht, cs. és kir. kamarás és alezredeshez ment feleségül. lnkey IV. János Amalia nevű leányának Sényi Gábor volt a férje, Szidónia első férje pedig Csáni Csány Elek zalai főszolgabiró és táblabíró, a második Báthor Géza volt. lnkey Edmundnak, aki 1821-ben született, s aki cs. és kir. kamarás volt, (neje Keglevich Gizella grófnő) Margit leányát báró Mikos János vette nőül. Mindezekből az tűnik ki, hogy az Inkey-család roppant régi eredetű, s hogy a »Pallini« Inkeycsalád tagjai mind a férfiak, mind a nők mindig nagyon gazdagok és nagyon előkelő magas társadalmi állásúak, főkép a férfiak többnyire mind magas tisztségeket és méltóságokat viseltek s a köz- és államélet terén mindig vezéremberek voltak. Közli: Nóvák Mihály.