Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-02 / 1. szám

2 M A G Y A R P A I Z S 1907. január 2. Vagy pedig oly szappan buborék, a mely különféle szép színekben pompázik, végre pedig semmibe szétpattan ? Avagy talán oly vígjáték az, amelyben utóvégre egyre megy, akár valaki becsületes ember, akár pedig gazember szerepét játszotta? Vagy pedig mégis más valami a mi hivatásunk, a mi sorsunk és vezet minket valami maradandóhoz valami örökkévalóhoz? Az év elsó napja talán legalkalmasabb arra, hogy ezen kérdésekre mindegyikünk találja és adja meg önmagának a kellő, helyes feleletet; mert ettél függ az, hogy ugy az egyesekre, mint az összességre a bazíra nézve legyen boldog az ujéo ! Cselkó József. A magyar gazdasági függetlenség olyan, mini a szegény em- j ber. meg a takarója : addig ; nyujtózkodhaíik, nmig — — ; Ausztria engedi... A magyar asszony. — Ez & czikk kis akitott részecskéje egy 1896-beli millenáris előadásnak, abból az alkalomból, hogy a zalai asszonyok január 4-én ünnepélyt rendeznek a Csánytzobor javára s evyel igazi feleségkínt segítség il állnak sőt demonstrálnak a nemzeti függetlenség eszméje mel- { lett. (L Szemelvények a magyar történelemből — Aranyos- ; vidék 1896. junius ti, 23. szam.) . . . Megemlékezem végül még egy érdekes ; thémáról, a magyar férfiúnak kiegészítő részérő), a sziv leggyönyörűségesebb foglalko- j zásáról, a magyar nőről. A keleti népeknél az asszony a férfiúnak rabszolgája, a nyugatiaknál zsarnoka. A magyarnak mindig felesége volt az asszony. S ez egyetlen egy í szóban érvényesítette már a azabadság, egyenlőség és testvériség fogalmát. A keleti- j nél több sem elég. A rengeteg hunbirod*lornnak széthullását alighanem ez a rendszer okozta. A sok asszony közül egyiknek a szereplése dönthette meg Attila országát, aki ; a háztartásra már fölösleges volna. Mert a hunok többnejüek voltak. Attila házasságra lép egy germán féle asszonnyal is, s a világhódító hős, ki a catalauni ütközetből is ép oroszlánként jő haza, itthon menyegzője éjszakáján meghal. S ha minden igaz ok nélkül halt volna is meg, fiai különböző vérből valók voltak s igy a szétvonás és országbomlás annál könnyebb volt. Szent István udvarában is politizál a német asszony. Vazult megvakítja s a nagy királyt el akarja tenni láb alól — saját neje (mert a feleség fogalom ide nem talál.). Hogy ! Mátyás király halálában része volna egy j másik külföldi politikusnak — Beatrixnak — i azt csak mondják. Szapolyai király fiának nem a szemét, a szivét szúrják ki királyság helyett egy német kisasszonnyal. A magyar asszonynak és feleségnek más szerepe van. Ő maga a szeretet megtestesülése és nem a ravasz politikának cselszövő eszköze, ő erkölcsös gyermekeknek szelid nevelője, erős fiaknak édes anyja 8 hős férjének hű felesége. E hármas szerepében az •ínya képviseli a családot, az iskolát, a nemzetet. A magyar asszony igy politizál s nagy része van igy az államfentartásban. Hármas szerepében össz;e van forrva férje urával, mint két testben egy lélek. Bármelyiknek bántódását megs

;nyli a másik is. Dobozi belemártotta gyilkoló kardját kedves felesége szivébe s kio'totta az életét mert neki is nemsokára meg kelle halnia; a magyar asszony pedig nem lehet sem rabszolgája, sem zsarnoka senkinek, legkevésbé kótya-vetyén vett tárgya egy idegennek. A magyar férfiúnak segitő és védőangyala a nő. Ezenkívül gyöngeségeiért is lovagiassággal tartozik neki a férfiú Talán harmadik I ok az a láthatatlan szeretet, aoni erősebb mindennél, s ami hősebbé teszi a férfiút j mindennél. Bfínk bán megölte a királynét, Gertrudist, a németet, csak azérr, m?rfc ez nem tudta i halála előtt megérteni, hogy a magyarnak i egy felesége van s ez tisztább, szentebb és j sérthetetlenebb még a királyi háznál is. Szomorú lanton dalolnak bus nótát a dalnokok Zacii Klára esetérői is, mert t'nnek a nemzettségét véres pusztítással irtotta ki a király az országból azért, m^rt Zách Bódog is karddal tört a kiráhi házra, mert egy idegen kóborló, a királyi háznak egyik vendége csárdáuak nézte a - országot s a királyi bázat, — és csapiárosnak nézte ... de n^m mondom tovább. Nem tűrhette ezt Zách Feliciári. S megbűnhődött ezért Zach Feliciíín harmad negyed Íziglen. Szomorú dolog volt ez. Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat s tartsa meg erkölcsi tisztaságában a nemze-tet és a királyi házat ugy, amint Zách F licián és Bánk bán tanítja . . . Borbély György. Az egyszerűség az erény díszítésére szolgái! Járjatok egyszerű szövetből készült ruhába, de amelyiknek értéket ad az, hogy hazai munkáskezek készitettek

. Gyorsírók harcza. (IX.) Válass a mag ?ar gj orsirisomról legutóbb irt két bírálatra (7iII.) A steno tachygrafi in kívül van még a német gyo sirási irodalomban olyan gyorsírás, mely vegyesen fokozatosnak innnd'haló. Ilyen Arends Lipót (szül. 1817 decz. 1-én és meuh. 1882 deoz. 22 én) gyorsírása. Magy irra alkalmazta: Dohaányi Frigyes pozsonyi gymn. tanár. Ez a gyorsírás a mássalhangzói jegyeknek (kivéve az »r« jegyét, vagyis a pontot) szintén 6 féle nagyságát különbözteti meq, de ezen különböző nagysádok m ts t-t más mássalhangzó jelölésébe használtatnak, de hasnndlja ez a gyorsírás ugyan ezeket 'többféle nagyságban, a rövicl és hosszú ma gánhanyzók közti megkülönböztetésre is. A mély hangzású d, o, u. gömbölyű a magas e, i egyenes és az ö, ü mindkettőből összerett vonás. A magánhangzók írása kivétel ntlkiil mindig egyformán történik, de a mássalhangzók jegyei sokféleképpen változnak, s más és más formát öltenek. A mássalhangzók jegyeit öt főcsoportra osztja, melyet a magyarban kiegészít egy mellékcsoport (ty, ny. ly, gy). Ezen jegyek megválasztása éppen n>-m mondható szerencsésnek, mert a "ty" olyan, mint a „t", az „ny", mint az „n", az „ly", miut az ..1". a ,gy", mint a „g" jegve, azzal a csekély különbséggel, hogy a ,,tv" „ny" és ,'ly" jegye a közepén kis é meggörbült, a „gy" jegye pedig — mint magát kifejezi, — a fejénél kissé öblösebb. Az öt főcsoportban 'égy— négy mássalhangzót oszt be, melyeknek jegye csupán nagysága, vagy helyzete által különbözik. Pl. a „t" — csoportban van a „t, d, v, (w) és j" mássalhangzó jegye, mely a fölülről lefelé jövő egyenes vonalból áll. A t-é egyfokú, a d-é és v (w)-é kétfoku, a j é négyfoku. Eboen a rendszerben a négyfoku jegy olyan hosszú, mint a közönséges írásban az „f, jegye, vagyis betölti az összes írási közöket. Gyorsírásban ilyen hosszú jegy már mellőzendő. A- >,d" jegye mindig a sor felett, a „v" (w) jegye mindig a sor alatt írandó, mely által különböznek egymástól. Van még az „n", „g" „b" és „sz" csoport. Az „u" csoportba tartozik, az „nf 1, m, s (sch); a „g" csoportba, a „g, k, ch, c, és qu; a „b" csoportba a ,,b, f, p, h"; az „sz" csoportba, az „sz, cs, (tsch) z és zs". A beosztás mindegyiknél olyan, mint a „t" csoportnál. A mássalhangzók főjegyei abban mindnyájan megegyeznek, hogy alsó végük egyenesen bot alakjában végződik, csupán felső részükön különböznek egymástól. (Kivéve a „r" jegyét.) Erre azért van szüksége, mert az „a", „o" és „ut"-t öblösitéssel jelöli éppen ugy, mint a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírás a „to", „tó", „tö" és „tő" t. Az Arends-rendszer ezt nem mondja öblösitésnek, mert az „a", „o" és „u

1

, jegye hasonlít a felülről nyilt félkörhöz; az „a"-é kisebb, az t ,,o"-é nagyobb és az „u"-é még nagyobb, melyeí ket a mássalhangzók jegyeibe olvasztja. Az „a,.<í" és ,,ú"-t öblösitéssel és a reá következő mássalhangzó nagysága által jelöli kombinálva. A rövid magánhangzóknál a szavak közepén a reá következő mássalhangzónak fél fokkal kisebb jele iratik. Az „e"-t rövid, az ni"-t hosszú kötővonallal, az „ö" — „ő" — „ü" és „ű"t, valamint a magánhangzói torlódásokat mindig saját jegyükkel, irja ki, mi által írása hosszabb, s nehézkesebb. • Különösen áll ez az ö, ő, u, ú, ü és ű-nél. J A mássalhangzói torlódásokat az által jelöli, j hogy az illető mássalhangzó jegyét hurokkal 1 látja el. Ezt csupán a „r"-nél nem teheti, mert ] erre ez nem alkalmas; ez az oka, h gy a „rr" t : szabatosan jelölni nem képes. ; A mássalhangzók jegyei sokféleképpen változ; nak, mihez járul az ugyanazon jegynek 6 féle nagysága s mindig külön-külöa jelentése. A v.stagitást rendszeréből teljesen kiküszöbölte. ' ' Ezen gyorsirási rendszernek részletesebb kritikai ismertetésébe nem bocsátkozom, mert a tervezettnél ugy is hosszabbra nyúlt czikkem. A fenntebbieket röviden csak azért említettem fel, hogy e tekintetben is kimutassam czikkiró állításának a helytelenségét. Mert nem csak a steno stachygrafia,— hanem az Arends-féle gyorsírás is fokozatos, csakhogy e kettő között is igen lényegesek a különbségek, ugy hogy ezeket sem lehet hasonlóknak mondani. Annál kevésbbé hasonlít ezekhez, vagy bármely más, eddig ismert gyorsíráshoz magyar gyorsírásom Czikkiró többi kifogása csekély értékű és jelentőségű, de azért röviden ezekre is reflektálok. Mindennek a világon, maly a tanítás és tanulás körébe tartozik, arra kell . törekednie, hogy az illető tananyag minél könnyebben elsajátítható legyen. Minden rendszer alkotónak ez képezi le. főbb goniját, mit csak akkor érhet el, ha szabályalyai általánosak, könnyen megérthetők, világosak, — szabatosak, — semmi kétséget fenn nem hagynak s kerülik a kivételeket, rendhagyásokat és ezeknek isméi sokféleképpen mődosuól uj' bb kivételeket. Czikkiró, — ugy látszik — e tekintetben is kivétel, mert neki a könnyen megtanulható rendszer nem ideálja. E téien egészen egyedül áll. Attól ne féljen, hogy a legtökéletesebb gyorsirási rendszer is valami igen könnyű lehessen, mert hiszen száz és száz szabályt és röviditési elvet foglal minden gyorsirási rendszer magában. Még jó szerencse, ha mindenre kiterjeszkedik a szerző s nem keletkeznek kételyek s többféle írásmódok stb. Míg mindezeket a kezdő ; U megtanulja, s gyakorlatilag is jól alkalmazza, ahhoz bizony elég szép, megfelelő idő kívántatik. Persze sok függ a tehetségtől is. Azután jön még a gyakorlati téren való tökéletes kiképzés, a kellő rutin megszerzése, mely még a tehetségesebbeknél is hosszabb időt vesz igénybe. Éppen ez a baj, hogy ke/és veszi magának mind ezeket irányadóul, s megelékszik avval, hogy egyikmásik gyorsíráshoz konyít valamit, de nem ismeri tökéletesen sem a rendszer elméleti szabályait, sem meg nem szerezte a kellő rutint, s elnem sajátította a szabatos írást. Ezek megszerzése nélkül pedig senki nem tarthatja magát gyorsírónak, s nem jogosult ahhoz kritikailag hozzászólni, mert csak az ilyen perfekt gyorsíró képes arra, — ha egyébként teljesen elfogulatlan, — hogy az elméletileg és gyakorlatilag értékeset, a kevésbbé értékestől, vagy értéktelentől megkülönböztesse, s véleménye érdemlegesen nyomjon a latban. Ha valahol ugy a gyorsirási rendszerek összehasonlításánál méltán elmondhatjuk, hogy a vélemények non numerantur sed ponderantur. (Sulyuk és nem a számuk határoz). Biro ur azt is kifogásolja, hogy munkámban sok mássalhangzói torlódást vettem fel, mejy